Fertőző betegségek – a tüdőgyulladás
A közösségben szerzett tüdőgyulladás az egyik leggyakoribb fertőző betegség, azért is fontos, mert nem csekély a vele kapcsolatos halálozás – világszerte.
A közösségben szerzett tüdőgyulladás (CAP) az "alsó légutak" gyulladása, szemben , amely a "felső légúti" gyulladásokat mutatta be.
Forrás: MyDoctor
Mi okozhatja?
A gyakori között tartjuk számon, kialakulásáért számos kórokozó tehető felelőssé. A CAP 80-85 százalékát okozó leggyakoribb baktériumok:
Streptococcus pneumoniae
Haemophilus influenzae
Moraxella catarrhalis
(Ritkábbak, csak az érdekesség kedvéért: Francisella tularensis, Chlamydia pneumoniae és Legionella fajok).
A CAP általában úgy alakul ki, hogy a baktérium/kórokozó inhaláció, vagy lenyelés útján bejut az alsó légutakba, a hörgőkbe, tüdőlebenyekbe.
Súlyos tüdőgyulladás
Akkor alakulhat ki, ha a betegnek pl. szív-érrendszeri, és a tüdőt is érintő egyéb betegsége van, vagy csökkent immunműködése, vagy nagyon magas a kórokozók ún. virulenciája. (Ez utóbbi még fiatal korban is igaz lehet!) Súlyos tüdőgyulladás jöhet létre, mint szövődmény pl. influenzában, legionárius betegségben, Hantavirus fertőzésben stb.
Megbetegedés és halálozás arányai
A tüdőgyulladás kockázata időskorúakon és immundeficiens (csökkent immunműködésű) betegeken a legnagyobb.
Az életkor szerepe
Fiatalokon általában ambulánsan kezelhető a tüdőgyulladás és főként a Mycoplasma pneumoniae okozza, időskorban viszont az esetek nagyobb részében kórházi kezelést igényel.
A tüdőgyulladás jellemző tünetei, és vizsgálatai
A tüdőgyulladás legjellemzőbb tünetei a láz, mégpedig magas láz, a mellkasi (szúró jellegű) fájdalomérzés, és a köhögés.
A pulzus gyorsul és a légvételek száma is.
A köhögés kellemetlen, kínzó és eleinte "improduktív", azaz köpet csak később képződik.
A köpet főleg a fenti baktériumoknál jellegzetes, esetleg vér is megjelenhet benne.
A tüdő hallgatózása érdes (reszelős) hangot mutat a lebenyek felett. Elképzelhető mellhártya-beszűrődés is (pl. állatokkal való érintkezés utáni tüdőgyulladás esetén).
Forrás: Medipress
A háziorvos, amennyiben a fennálló tünetek alapján úgy ítéli meg, szakorvoshoz küldheti a pácienst.
Diagnózis
Képalkotás: itt még ma is jellemző (az egyre ritkábban alkalmazott) röntgenvizsgálat, érzékenyebb módszer természetesen a CT-vizsgálat.
Tenyésztés: általában azért nem támogatják, mert a köpetből ún. vegyes flóra tenyészik ki, tehát "egészen pontosan" nem azonosítható az egyedi kórokozó.
Mintavétel: akkor merülhet fel, ha a beteg nem reagál a (antibiotikus) kezelésre.
Elkülönítés más betegségektől
Az orvos számára fontos a tünetek és a jelek alapján (+ diagnosztikai vizsgálatokkal) a tüdőgyulladást más légúti vagy szív-érrendszeri betegségektől elkülöníteni.
Melyek ezek?
- Akut bronchitis (hörgőgyulladás)
- Szívinfarktus
- Szívelégtelenség, tüdő-ödéma
- Gyógyszerérzékenység (nitrofurantoin)
- Gyógyszer okozta tüdőbetegség
- Tüdőembólia
- Hörgőrák
- Besugárzás okozta gyulladás
- Limfóma (nyirokrendszeri daganatos betegség)
Limfóma (nyirokrendszeri daganatos betegség)
Hogyan kezelhető a tüdőgyulladás?
A közösségben szerzett tüdőgyulladásnak nincsen "optimális" kezelése. Kezelhető egy (monoterápia), vagy kombinációval is. Számtalan szert alkalmaznak, csak felsorolásszerűen: amoxicillin, amoxicillin/klavulánsav, makrolidek, doxiciklin. Időskorúakon ezek mellett a kinolon csoport néhány tagja alkalmazható.
Külön téma a kórházban szerzett tüdőgyulladás (HAP), amely igen veszélyes, a kórházi tartózkodás 48-72-ik órájában alakulhat ki, halálozási aránya is magas. Itt komoly kockázati tényező lehet a hosszas előzetes kórházi tartózkodás, a cukorbetegség, COPD megléte, alkoholizmus, veseelégtelenség, kóma, metabolikus acidózis (a szervezet elsavasodása). A kezelés intenzív körülményeket, gépi lélegeztetést + célzott antibiotikum terápiát igényel.
Forrás: Reese-Betts: Az antibiotikumok kézikönyve, Kerpel F.S.: Farmakoterápia
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
