Mi történik egy prosztatarák szűrésen?
Hazánkban a férfiak daganat miatti halálozásában a negyedik leggyakoribb ok a prosztatarák.
Miért fontos a prosztatarákszűrés?
A prosztatarák a férfiak körében az egyik leggyakoribb daganatos betegség, de korai felismeréssel jól kezelhető. A szűrés segíthet a rák azonosításában még azelőtt, hogy tüneteket okozna, növelve a sikeres kezelés esélyét.
A prosztatarákszűrés különösen fontos 50 év felett (vagy korábban, ha családi kórtörténetben előfordult prosztatarák). A szűrés célja, hogy időben felismerje a prosztatarákot, amikor az még jól kezelhető. Bár a prosztatarák korai stádiumában gyakran tünetmentes, a szűrés segíthet észlelni a problémát, mielőtt az súlyosbodna.
A daganat kialakulása során évek telhetnek el, amíg panaszokat, tüneteket (pl. vizelési nehézségek, éjszakai vizelés, véres vizelet) okoz, ugyanakkor a kezdeti stádiumban egyáltalán nem tapasztalható semmilyen tünet. Az idejében felismert prosztatarák gyógyítható, de legalábbis visszaszorítható.
A leggyakrabban érintett korosztály az 50-70 év közöttiek, de egyre gyakrabban találkozunk fiatal, akár 40-45 éves korú férfiakkal is - írja oldalán a Semmelweis Egyetem Klinikai Központja.
Milyen típusai vannak a prosztatavizsgálanak?
1) PSA (prosztata-specifikus antigén)vizsgálat, amely egy egyszerű vérvétellel jár
2) Rektális digitális vizsgálat, amely nem más, mint a prosztata végbélen át történő egyszerű, rövid és fájdalmatlan vizsgálata
A tünetmentes állapotban felfedezett betegség 90%-ban gyógyítható, míg ha már panaszok vannak, meggyógyítani már nem lehet, csak kezelni a fájdalmat, a panaszokat enyhíteni. Fontos, hogy még ne érezzen semmit, hanem a panaszokat megelőzve a szűrővizsgálat igénybevételével biztosítsa be saját egészségét.
Milyen gyakran van szükség szűrésre?
- Átlagos kockázatú férfiak: 50 éves kortól évente.
- Magasabb kockázatú férfiak: ha a családban előfordult prosztatarák, már 40-45 éves korban elkezdődhet a rendszeres szűrés.
Mi történik egy prosztatarákszűrésen?
1. Kórtörténet és konzultáció
A szűrés első lépése egy részletes konzultáció az orvossal. Ez magában foglalja:
- Családi kórtörténet áttekintése: az orvos megkérdezi, előfordult-e prosztatarák vagy más daganatos betegség a családban.
- Tünetek megbeszélése: az esetleges vizelési panaszokról, deréktáji fájdalomról vagy más szokatlan tünetekről való beszélgetés.
- Életmódbeli szokások felmérése: az étrend, fizikai aktivitás és általános egészségi állapot áttekintése.
Ez a lépés segít az orvosnak felmérni a kockázati tényezőket és meghatározni, milyen további vizsgálatokra van szükség.
2. Vérvizsgálat: PSA-teszt
A prosztatarák szűrésének egyik legfontosabb eszköze a PSA-teszt (prosztata-specifikus antigén). A PSA egy fehérje, amelyet a prosztata termel, és amelynek szintje megemelkedhet prosztatarák vagy más prosztatabetegségek (például jóindulatú prosztata-megnagyobbodás vagy gyulladás) esetén.
- Hogyan zajlik? Egy egyszerű vérvétel során az orvos megvizsgálja a PSA szintjét a vérben.
Értékelés: normál PSA-szint általában 4 ng/mL alatt van, de ez az érték az életkorral változhat. A magas PSA nem mindig jelent rákot, de további vizsgálatokat indokolhat. Az amerikai urológiai társaság (AUA) 2009-ben tette közzé először az életkorra jellemző PSA-szinteket. Ezek a következők:
- 40 és 50 év között: 0,7 ng/ml
- 50 és 60 év között: 0,9 ng/ml
- 60 és 70 év között: 1,2 ng/ml
- 70 éves kor felett: 1,5 ng/ml
De ezektől az ideális értéktől elfogadható az eltérés. A kaukázusi típusú embereknél például a 40-49 éves korosztályban 0-2,5 ng/ml, az 50-59 éveseknél 0-3,5 ng/ml, a 60-69 éveseknél 0-4,5 ng/ml, végül a 70-79 éves korosztályban 0-6,5 ng/ml a "normális" értékek intervalluma.
3. Rektális digitális vizsgálat (RDV)
A rektális digitális vizsgálat egy másik fontos része a szűrésnek, amely során az orvos kézzel tapintja ki a prosztatát.
- Hogyan történik? Az orvos kesztyűt viselve, síkosítóval ellátott ujjal a végbélen keresztül kitapintja a prosztatát. A vizsgálat célja a prosztata méretének, alakjának és konzisztenciájának felmérése.
- Mit keres az orvos? Az RDV segít észlelni a prosztata rendellenességeit, például kemény csomókat vagy szokatlan dudorokat, amelyek daganatra utalhatnak.
A vizsgálat csak néhány percig tart, és bár némi kellemetlenséggel járhat, fájdalmat általában nem okoz.
4. További vizsgálatok, ha szükséges
Ha a PSA-szint megemelkedett vagy a rektális vizsgálat gyanús elváltozásokat mutat, az orvos további vizsgálatokat javasolhat:
- Képalkotó vizsgálatok:
- Ultrahang (TRUS): a végbélen keresztül végzett ultrahangvizsgálat segít részletes képet kapni a prosztatáról.
- MRI: részletesebb információt nyújthat a prosztata szerkezetéről és az esetleges daganatról.
- Biopszia: ha a korábbi vizsgálatok alapján daganatra gyanakodnak, a prosztatából mintát vesznek (biopszia), amelyet laboratóriumban vizsgálnak. Ez az egyetlen biztos módja a prosztatarák diagnosztizálásának.
5. Az eredmények értékelése
A szűrés eredményei alapján az orvos javaslatot tesz a további lépésekre:
- Normál eredmények esetén: ha a PSA-szint normális és a rektális vizsgálat nem mutat rendellenességet, általában nincs szükség további beavatkozásra. Az orvos javasolhat rendszeres, évente történő szűrést.
- Eltérések esetén: ha bármilyen gyanú felmerül, további vizsgálatok vagy szakorvosi konzultáció szükséges.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Rákszűrés férfiaknak: ez a 6 szűrővizsgálat a legfontosabb!
Források
