A férfiak spermaszáma a felére csökkent
A férfisterilitás sokkal gyakoribb, mint korábban gondolták, és a számos civilizációs és környezeti hatás miatt a helyzet évről évre romlik. Milyen megoldások vannak, ha csökken a spermaszám?
Minden bizonnyal szerepet játszik benne a kevés mozgás, a stressz, az egészségtelen táplálkozás, az elhízás, a dohányzás, a környezetszennyező anyagok, kemikáliák és az ülőmunkák elterjedése is.
A spermaszám csökkenése
Egy összefoglaló elemzés a férfiak spermiumának minőségét és mennyiségét vizsgáló tanulmányok százait elemezve arra a megdöbbentő eredményre jutott, hogy a vizsgált négy évtizedes időszak (1973–2011) alatt a férfiak spermaszáma átlagosan mintegy 60%-kal csökkent a fejlett országokban. A vizsgált időszakban évente átlagosan 1,4%-kal csökkent a milliliterenkénti, 1,6%-kal a spermamintánkénti spermiumszám.Semmi okunk azt feltételezni, hogy ez a trend a jövőben megfordulna, főleg hogy még az okokat is csak találgatjuk.
"20 évvel ezelőtt még csak a hímivarsejtek számát, mennyiségét, morfológiáját, életképességét tudtuk rutinszerűen vizsgálni – mondta el Varga Erika, a Róbert Károly Magánkórház vezető biológusa. – Ma már azonban a technikai eszközök fejlesztésének köszönhetően a tartalmát is, így ki tudjuk válogatni a legjobbakat, a DNS-állomány épségének ismeretében tudjuk valószínűsíteni a gyermekvállalás esélyét."
Spermaszám csökkenése: mikortól mondhatjuk, hogy valaki meddő?
A szakmai tapasztalatok szerint egy párnak általában 12 hónap sikertelen próbálkozás után érdemes orvosi segítséget kérnie a teherbe eséshez. Miután egy pár tagjainál elvégezték a megfelelő vizsgálatokat, a meddőségi szakember az elváltozás, illetve a felmerülő probléma jellege alapján választ asszisztált reprodukciós technikát (ART): az inszeminációt vagy a lombikprogramot.
Az inszemináció során a petesejt megtermékenyítése a méhen belül zajlik: a férfi tisztított, koncentrált hímivarsejtjeit az időzített tüszőrepedés időpontjában katéter segítségével a méhszájon át a nő méhébe fecskendezik. Ezt a mesterséges megtermékenyítési eljárást az egyszerűbb esetekben alkalmazzák, amikor van átjárható petevezeték és megfelelő számú spermium is. A szakmai tapasztalatok szerint az eljárás sikerességi rátája 15-20%, amely kedvezőbb a spontán együttlétek teherbeesési arányánál (10-15%).
A másik, az összetettebb eljárás az in vitro fertilizáció (IVF), azaz a lombikban, laborkörülmények közötti megtermékenyítés. Ismertebb nevén ez a lombikbébi-eljárás, amikor a fogantatáshoz szükséges ivarsejtek találkozása a méhen kívül, "lombikban", Petri-csészében történik, majd a megtermékenyült és osztódásnak induló zigótát a 2–5. napon beültetik a méhüregbe.
A lombikprogram sikeressége is az életkortól függ: 30 éves kor körül a saját petesejttel történő megtermékenyítés még az esetek felében sikeres, átlagosan 2-3 lombikkezelés szükséges a várt eredmény eléréséhez. 40 évesen már csak az esetek negyedében, utána pedig a sikerességi arány meredeken zuhanni kezd. 45 év felett a lombikprogram már nem is javasolt, hiszen később szövődményei lehetnek: trombózis vagy akár emlődaganat is kialakulhat.
Tudatos gyermekvállalás
"A sikertelen teherbe esés miatt hozzánk forduló hölgyek fele már 40 év felett van – jellemezte a helyzetet a meddőségi specialista. – Egy évtizeddel ezelőtt még csak 15%-uk volt ebben a korban. Pedig érdemes lenne tudatosítani, hogy gyermekvállalás szempontjából biológiai szempontból nőknél 22–26 év között van az ideális kor. Ezt az időkaput tolja egyre messzebb a társadalmilag meghatározott optimális kor, és ez is közrejátszik abban, hogy a meddő párok 25%-a minden segítség ellenére gyermektelen marad."
A legfrissebb, 2014-es hazai statisztikák szerint az elmúlt években átlagosan 20%-kal nőtt az IVF-beavatkozások száma évente. A 43 éves kor feletti sikeres beavatkozások aránya 3% körül alakul. A gyermekre vágyó nők egyre magasabb átlagéletkora az oka annak is, hogy 2013-ban az európai országok között Magyarországon és Görögországban végezték a legtöbb lombikprogramot a 40 évesnél idősebb páciensek között. Ezzel együtt is hazánkban még mindig nagyon kevés IVF-beavatkozást végeznek a lakosságszám arányához viszonyítva; Moldovával együtt sereghajtók vagyunk.
6 szokás, ami kinyírja a spermákat - kattintson tovább!
Csökkenő spermaszám, meddő nők: már 48 millióan vannak
A meddőség nem csupán hazánkban okoz problémát: az elmúlt évtizedekben világszerte népbetegséggé vált. Az Egyesült Államokban a szülőképes korú, 15–44 év közötti nők 12%-ának okoz problémát a teherbe esés. Nehéz felbecsülni, hány ember küzd a problémával, de az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint 2010-ben világszerte legalább 48 millió párt érintett az infertilitás. 20 évvel korábban ez a szám 42 millió volt. Ráadásul a probléma többek között a közép-kelet-európai régiót sújtja a leginkább.
Világszerte a párkapcsolatban élő nők több mint 10%-ának 5 év alatt sem sikerült teherbe esnie, ám ha csupán 2 év próbálkozási idő után vizsgáljuk a kérdést, akkor már a nők 25%-a érintett. Komoly és gyakran alábecsült kiterjedésű problémával állunk szemben a WHO szerint, amely az elmúlt 20 évben csak súlyosbodott.
