Otthoni fájdalomcsillapítás műtét után? Ezt jó, ha tudja!

A betegek nagy része ma is nem annyira a műtéttől, sokkal inkább a műtétet követő fájdalomtól fél. Lássuk, milyen lehet a műtét utáni fájdalom, és mit tehet az orvos a minél hatékonyabb fájdalomcsillapítás érdekében!

Milyen a műtéti fájdalom?

Evidensnek tűnik, hogy erős, intenzív, de lássuk ezt kicsit részletesebben is.

• A műtéti fájdalom mindig akut (heveny) fájdalomként értékelendő, minden esetben szövetkárosodás okozza.
• A műtét után idő szükséges az ún. makrofág sejtek megjelenéséhez ("takarítók"), amelyek az elhalt sejteket, alvadt vért stb. eltakarítják lassan.
• A műtétet, tehát a sérülést, "sértést" követően steril gyulladás indul be, ennek csúcsa a 3-4. napra tehető.
• Ezt követően a fájdalom intenzitása csökken, a sérüléstől függően, ill. az esetek egy részében krónikus fájdalomba mehet át.
• Minden szerv, szövet másképpen gyógyul, ez függ pl. az anyagcsere helyreállástól, az erek újraképződésétől, a kóros reflexek megszűnésétől.
• A fájdalom hátterében állhat izomgörcs, ún. izomvédekezés is.
• Az idegrendszer is "hiperérzékennyé" válhat műtét után. Az ilyen típusú idegfájdalom hosszabb ideig fennmaradhat.
• Érdekes módon a helyi érzéstelenítésben végzett műtétek után csekélyebb a fájdalom, mint az általános (generál-) anesztéziásban végzett operációk után.

Mennyire fáj a mellplasztika? Így készüljön a plasztikai műtétre.

Hogyan hat a műtéti fájdalom a gyógyulásra?

Tulajdonképp a szervezet minden működésére kihat, más-más mértékben, és a lelki reakciókra is.

• Befolyásolja a légzést: az felületessé, gyorsabbá válik, nyugtalanság, légszomj alakulhat ki.
• Fokozódik az anyagcsere, a szervezet saját fehérjéiből képez glukózt.
• Csökken az izomtömeg, a beteg erőtlen, mozgásai beszűkülnek.
• A gyomor-bél rendszer mozgáskészsége (motilitása) csökken, erősebb a gázképződés.
• A csökkent mozgáskészség kedvezhet a trombózis kialakulásának.
• Az állandó fájdalom miatt a beteg kedélye romlik, deprimált lesz.

Hogyan csökkenthető a műtét utáni fájdalom?

Ebben a stratégiában alapvető szemléletváltás következik be napjainkban: nem a beteg igényei szerinti fájdalomcsillapítás a döntő, hanem már a preventív, megelőző kezelés.

• A műtét biztosan szövetroncsolással – tehát fájdalommal, stresszel fog járni
• A beteget erre fel kell készíteni, és arra, milyen fájdalomcsillapítási eljárásokat alkalmazhat az orvos
• Fontos a fizikoterápia, a mozgás, torna, légzési torna ismertetése
• A fájdalomintenzitást otthon is lehet "mérni" egy 0-10-ig terjedő skálán, amit a beteg érez, mennyire erős a fájdalom, és ennek megfelelően kap fájdalomcsillapítókat.

Gyógyszeres lehetőségek

Műtét előtt: a műtéti altatást meg kell beszélni a beteggel, annak lehetőségeit, esetleges veszélyeit, a vezetéses, infiltrációs, vagy helyi érzéstelenítés módjait. Adott esetben ezek a műtét után egy ideig otthon is folytathatóak.

NSAID-okat (nem szteroid gyulladásgátlók) sok esetben használnak, de ezek önmagukban csak gyengébb fájdalom enyhítésére alkalmasak.

Testüregi, v. csont- ízületi műtét után ún. központi hatású izomrelaxánsokat is adnak.

Természetesen fontos szerephez jutnak az ópiátok is, az akut, erős fájdalmakat igen jól csillapítják.

Szedatív (nyugtató) hatású szer adása is szóba jön: a fájdalom, a nyugtalanság, alváshiány stb. enyhítése céljából.

Nem gyógyszeres módszerek

• Légzéstechnika, a nyugodt légvétel megtanítása
• Jelezze a beteg időben a fájdalmat (kommunikáció)
• Helyes fektetés, nyugalomba helyezés
• Korai műtét utáni időszakban otthon TENS alkalmazása (elektromos stimuláció útján ható fájdalomcsillapító eszköz)
• Hideg és meleg kezelés, víz alatti torna
• Pszichés segítés, nyugalom, szellemi és testi ellazulás

Működnek ma már fájdalom ambulanciák, fájdalom "klinikák", amelyek különféle fájdalommal járó állapotok kezelését végzik. A műtét utáni fájdalommal kapcsolatban elsősorban a kórházi csapat kell döntsön, az operációt végző orvos, és annak csapattársai, tehát az aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos, és a rehabilitációval foglalkozók, pl. a gyógytornászok.

Forrás:

PHARMINDEX – Fájdalom, 2007., Dr. Horváth J. Attila fejezete, MSD Orvosi Kézikönyv