Jobb oldali vállfájdalom: mit tehetünk otthon, és mikor kell orvoshoz menni?
A jobb oldali vállfájdalom általában nem önálló tünetként jelentkezik. Mikor orvosolható otthon, és mikor jelez olyan bajt, amivel muszáj orvoshoz menni?
A jobb vállfájdalom gyakori oka az íngyulladás, a bursitis, az ízületi gyulladás, a ficam és a befagyott váll szindróma , amelyek például gyulladás, ismétlődő mozgások vagy ütések miatt is kialakulhatnak.
Ha azonban a jobb vállban jelentkező fájdalmat olyan tünetek kísérik, mint a
- mellkasi fájdalom,
- bizsergés vagy zsibbadás a karban
- légszomj,
az szívroham vagy angina pectoris jele lehet, ilyen esetekben azonnal orvoshoz kell fordulni!
Kérjen időpontot online a legközelebbi szakorvoshoz, hogy mielőbb megvizsgálják a vállfájdalma okát:
A jobb vállban jelentkező fájdalom esetén mindenképp ajánlott háziorvoshoz vagy ortopéd sebészhez fordulni a teljes körű felmérés és a legmegfelelőbb kezelés megkezdése érdekében. A kezelés magában foglalhatja a gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszerek alkalmazását, a fizioterápiát vagy a műtétet.
Mitől fájhat a jobb váll?
A jobb vállban jelentkező fájdalom fő okai a következők:
1. Íngyulladás
Ha a jobb vállban jelentkező fájdalom oka íngyulladás, akkor más tüneteket is tapasztalhat, például görcsöket, gyengeséget vagy a kar mozgásának nehézségét, illetve a vállban reccsenés érzését.
A váll ínhüvelygyulladását okozhatják
- sérülések,
- intenzív fizikai tevékenység
- vagy ismétlődő mozgások (bizonyos szakmák esetében gyakran előfordul, így például ácsok, festők, de akár tanárok, vagy akár a számítógépen sokat dolgozók körében is.)
Mi a teendő? A fájdalom és a gyulladás enyhítésére a vállra 20 percig tegyünk jeges borogatást, ami segíthet enyhítheteni a fájdalmat. A módszer naponta 2-4 alkalommal megismételhető - végleges gyógyuást azonban ettől ne várjunk. Forduljon orvoshoz, aki fizioterápiás kezeléseket, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszereket, például paracetamol, ibuprofen alkalmazását is javasolhatja.
2. Bursitis
A bursitis egy fájdalmas gyulladásos betegség, amelyet egy kis folyadékkal telt tömlő gyulladása okoz. A váll bursitis a váll ízületi nyáktömlőjének, vagy bursa-nak, a vállízületben található szövetnek a gyulladása. A jobb vállban jelentkező fájdalom mellett a bursitis bizsergést tapasztalhat, ilyenkor nehézséget okoz már a kar felemelése, megemelése is, ami kellemetlenségeket okoz a mindennapi tevékenységek elvégzésében.
A nyáktömlő gyulladás kialakulását olyan mozgásformák, pozíciók is okozhatják, amelyek nyomást gyakorolnak az ízület körüli nyáktömlőkre. Ilyenek például:
- Baseball-labda dobása vagy valaminek a fej fölé történő ismételt felemelése
- Hosszú ideig a könyökre támaszkodás
- Kimerítő térdelés olyan feladatoknál, mint a szőnyegtisztítás vagy padlósikálás
További okok lehetnek az érintett területet ért sérülések vagy traumák, gyulladásos ízületi gyulladás, például reumatoid artritisz, köszvény, vagy egyéb fertőzések.
Mi a teendő? A kezelés fizioterápiás kezelésekkel és gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel, például diklofenákkal és betametazonokkal történhet - ezeket azonban kizárólag orvosi tanácsra szabad alkalmazni.
Annyit azonban otthon is megtehet, hogy gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatású ételekkel támogatja agyógyulását, például zöld teávaal, kurkumával, étcsokolával - természetsen nem korlátlan mértékben.
3. Rotátorköpeny sérülés
A jobb vállban jelentkező fájdalmat okozhatja a rotátorköpeny-sérülés, amely kopás, gyulladás vagy az ízületre gyakorolt hatás miatt alakulhat ki, és leggyakrabban sportolóknál, vagy olyanoknál fordul elő, fizikai munkát végeznek, súlyt cipelnek, vagy nagyobb igénybevételnek teszik ki a kart.
Gyakori panasz a kar gyengesége, nehézséget okoz a kar magasba emelése, és a mindennapi tevékenységek elvégzése. A sérülés tüneteként tompa fájdalom érezhető mélyen a vállban, ami éjszaka fokozódhat, megzavarva ezzel a nyugodt alvást.
Mi a teendő? A gyulladás csökkentése és a fájdalom enyhítése érdekében a kezelés része lesz a kar, váll pihenésse, jeges borogatása. Az orvos fizioterápiás kezeléseket, vagy olyan gyógyszerek alkalmazását is javasolhatja, mint az ibuprofen, az aszpirin és a paracetamol.
4. Befagyott váll szindróma
A befagyott váll szindróma a váll és a környező lágy szövetek krónikus gyulladásos betegsége. A befagyott váll szindróma (tudományos nevén Adhesiv capsulitis vagy Periarthritis humeroscapularis) során a vállízületet borító szövet begyullad, és fájdalmat okozhat a vállban. A tünet rendszerint éjszaka súlyosbodik: olyan érzést kelt, mintha a váll beszorult volna. A szindróma a felkarra is kiterjedhet, korlátozhatja a mozgást és megnehezítheti a mindennapi tevékenységeket.
Mi a teendő? A kezelés, melyet az ortopéd sebész által javasolt módon kell betartani, magában foglalja a fizioterápiás kezeléseket, a gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító szerek, például acetilszalicilsav vagy ibuprofen alkalmazását, valamint bizonyos esetekben a műtétet is indokolttá tehet.
5. Szívroham
Fontos kiemelni, hogy a szívinfarktus egy megtörtént esemény, ezért inkább akut koronária szindrómáról szoktak beszélni, mely egy még visszafordítható állapot. A szívroham legjellemzőbb tünete a mellkasi fájdalom, a szorító érzés, vagy nyomás a szegycsont mögött, mely átterjed a hát, a nyak, a karok, az állkapocs, a váll, főként a bal kar területére. Hányinger, hideg verejtékezés, légszomj és sápadtság is kísérőtünete lehet.
A szívinfarktus oka a szívizom vérellátásának zavara, amely a szívet ellátó koszorúerek elzáródása vagy szűkülete miatt alakul ki. Emiatt nem jut elengedő oxigén a szívizomhoz, így az érintett terület károsodik, majd elpusztul. Minél hamarabb nyitják meg az elzáródott érszakaszt, annál nagyobb az esélye, hogy a károsodott szívizomzat egy része megmenthető. A koszorúerek szűkületét és elzáródását legtöbbször szívkoszorúér-betegség okozza, amely a szív koszorúereinek súlyos fokú elmeszesedésével jár.
Mi a teendő? A szívinfarktus kezelésének célja, hogy az elzáródott koszorúér megnyíljon, és a szívizom mielőbb újra oxigéndús vérhez jusson. A választott kezelés függ a panaszok kezdete óta eltelt időtől és az infarktus súlyosságától. A kezelés lehet műtéti vagy gyógyszeres. A szívrohamot a kórházban oxigénmaszk vagy gépi lélegeztetés alkalmazásával és az orvos által javasolt gyógyszerek, például aszpirin, vénás véralvadásgátlók, ACE-gátlók és béta-blokkolók, sztatinok és nitrátok adásával kezelik, hogy szabályozzák a vér szívbe jutását.
6. Reumás ízületi gyulladás
A reumás ízületi gyulladás a szervezet egészét megtámadó ízületi betegség. Az ízületek mellett a szívet, az ereket és a szemet is. Jellemző még, hogy a gyulladás általában több ízületet is érint. Innen van a sokízületi gyulladás elnevezése is ennek a fájdalmas betegségnek.
A jobb vállban jelentkező fájdalom a reumatoid artritisz tünete is lehet. Jóllehet mozgásszervi problémát okoz, mégis egy autoimmun betegségről van szó, amely gyulladást okoz az ízületekben, és olyan egyéb tünetekhez is vezet, mint az érintett testrész duzzana, a karok és vállak nehézkes mozgása, de akár bőrpír se ritka.
Mi a teendő? A reumatoid artritiszt reumatológus szakorvos tanácsára ajánlott kezelni, ami magában foglalhatja a fizioterápiát, gyulladáscsökkentő gyógyszerek, kortikoszteroidok és immunszuppresszánsok alkalmazását.
A kezelést kiegészítheti gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógynövényekkel, például gyömbértea, kurkuma tea és zöld tea fogyasztásával is.
7. Ficam
A ficam és a rándulás a leggyakoribb sportbalesetek közé tartozik, de elég hozzá egy rossz mozdulat is. A ficam, rándulás rendszerint az ízületeket ért mechanikai hatások következtében alakul ki (leggyakrabban a boka, a térd, a könyök, a csukló és a váll érintettek, de más ízületben is bekövetkezhetnek). Ficam okozta sérüléshez vezethetnek például az olyan helyzetek, mint az esések, az izomgyengeség, az ütések vagy a nem megfelelő súlyemelés. Ilyenkor gyakori tünet váll, vagy ha jobbkezesek vagyunk, épp a jobb váll erős fájdalma, az ízület deformációja, duzzanat vagy a váll mozgásának nehézsége.
Mi a teendő? A kezelés ortopéd sebész irányításával történik, és magában foglalhatja az érintett ízületben lévő csontok normál helyzetbe való manuális visszaállítását, immobilizációt, és a fizioterápiát is. A ficamok, illetve bármely ízületi sérülés kezelése során fizikai vizsgálattal, röntgennel, ultrahang-vizsgálattal, CT-vizsgálattal állapítják meg a károsodás, illetve az ízület stabilitásának mértékét. Egyes ficamok esetén felmerülhet az érsérülés gyanúja, ekkor érfestéses vizsgálatra is szükség lehet.
A vizsgálati eredményektől függ, hogy szükséges-e műtéti beavatkozás, avagy elegendő a korrekciót követő konzervatív kezelés, rögzítés sínezéssel, gipsszel.
8. Nyaki sérv
A jobb vállban jelentkező fájdalmat okozhatja nyaki sérv is, amely a nyaki régióban található porckorong összenyomása révén lép fel, és olyan tüneteket okoz, mint például a vállba, a karba vagy a kézbe sugárzó nyaki fájdalom, bizsergő érzés és zsibbadás.
Mi a teendő? Mindenképp javasolt ortopédus szakorvos felkeresése. A kezelés magában foglalhatja a napi meleg vizes borogatást, a fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszerek alkalmazását, valamint a fájdalom leküzdését segítő fizioterápiát és nyújtó gyakorlatok elsajátítását is.
9. Angina
Az angina pectoris vagy koszorúérgörcs orvosi kifejezés, amely mellkasi fájdalmat vagy nyomást jelöl, és általában a szívizom elégtelen vérellátása miatt alakul ki. Az angina pectoris olyan tüneteket okozhat, mint például a nehézségi érzés, szorító érzés vagy a mellkasi fájdalom (amely a jobb vállba is kisugározhat). Egyéb jellemző tünete még a kar, a váll, a csukló zsibbadása, bizsergése valamint a hideg verejtékezés.
Mi a teendő? A kezelést kardiológus irányításával kell végezni! Az anginás fájdalom csökkentésére értágító szereket, véráramlást javító, a vérnyomást szabályozó és a vérrögképződést csökkentő gyógyszerek alkalmaznak (pl. nyelv alatt oldódó tabletta, metoprolol, morfium, ASA és kaptopril). Amennyiben az ismétlődő anginás panaszok hátterében testi ok (pl. koszorúér-betegség) igazolódik, a kiváltó okot is kezelni kell.
10. TOS (Thoracic Outlet Syndroma)-szindróma
Nyakfájdalom alakulhat ki a nyaki szakasz anatómiai rendellenességeinek következtében is. Az ún. mellkaskimeneti kompressziós szindróma (thoracic outlet syndrome, azaz TOS) olyan kórkép, amelyben a nyak területén – a kulcscsont feletti árokban – található nagy erek valamelyike, illetve a felső végtag idegfonata nyomás alá kerül, ami miatt állandó vagy átmeneti, gyakran nehezen meghatározható tünetek jelentkezhetnek. Egyoldalú megterheléssel járó munkavégzés, illetve intenzív sportolás és helytelen testtartás esetén is kialakulhat.
A jobb vállfájdalom a mellkaskimeneti szindrómára is utalhat a kulcscsont és az első borda között elhelyezkedő idegek és/vagy erek összenyomódása révén.
A jobb vállban jelentkező fájdalom mellett ez a szindróma fájdalmat okozhat a karban, a nyakban vagy a kézben, bizsergő érzést vagy nehézséget okozhat a karok mozgatásakor, valamint duzzanatot a karokban, a kezekben vagy az ujjakban.
Mi a teendő? Célszerű ortopéd sebész irányítása mellett kezeltetni a betegséget. Fizioterápiát és a fájdalom enyhítésére, a gyulladás csökkentésére és a vérrögök feloldására szolgáló gyógyszereket, például warfarin, paracetamol és ibuprofen alkalmazását is javasolhatják majd.
11. Arthrosis, osteoarthritis
A degeneratív ízületi gyulladás tünetei kezdetben enyhék, idővel erősödhetnek. A gyulladás hatására az ízületek fájdalmassá válnak, mozgástartományuk beszűkül. A kopás mértéke sokszor nem áll összefüggésben a tünetek erősségével.
A vállban tapasztalt artrózis vagy osteoarthritis mögött a váll porcának degenerációja található. Ekkor fájdalmat okoz a jobb vállban, amely a nyakba sugárzik, és a karok mozgatásakor súlyosbodik.
Mi a teendő? A reumatológus vagy ortopéd sebész által javasolt fő kezelések közé tartozik a gyógyszeres kezelés, például gyulladáscsökkentők, fájdalomcsillapítók alkalmazása, illetve a fizioterápia. Alkalmazhatnak injekciós kezeklést is, amely során kortikoszteroidokat fecskendeznek az ízületekbe a fájdalom javítása érdekében. Ennek hatása azonban átmeneti, hosszú távon károsíthatja az ízületet, évente legfeljebb 4 alkalommal adható.
12. Tüdőrák (Pancoast-szindróma)
A tüdőrák, különösen ha a tüdő felső részét érinti, duzzanatot és fájdalmat okozhat a jobb vállban és a karban is. A szindróma tulajdonképpen egy tünetcsoportot takar: a Pancoast-szindróma tüneteit a tüdőben a felső tüdőlebenyben elhelyezkedő daganatok okozzák. A tünetek közül először általában a válltáji fájdalomként jelentkezik, amely a daganat növekedésével párhuzamosan alakul ki, illetve fokozódik. A tüdőcsúcsban lévő daganat beszűrheti a karhoz vezető idegköteget, s ennek következtében alakul ki érzészavar a kézben és/vagy az alkarban, melyet kísérhet a kéz gyengesége. Gyakran része ennek a tünetcsoportnak egy, a szemet érintő beidegzési zavar is, amely az azonos oldali szemhéj lezáródását (csüngését), mélyenfekvő szemet (szakszóval enophtalmust) és pupillaszűkületet okoz.
Mi a teendő? A tüdőrák kezelése a daganat típusától és méretétől, valamint a személy általános egészségi állapotától függően változik. Az onkológus javasolhat például műtétet, kemoterápiát, immunterápiát vagy sugárterápiát. A Pancoast-szindróma tünetei mérsékelhetők, ha a tüdőcsúcsban lévő daganatot el lehet távolítani, illetve sugárterápiával vagy kemoterápiával meg lehet kisebbíteni.
Mikor menjen orvoshoz?
Ha megmagyarázhatatlan vállfájdalmai vannak, és rövid időn belül nem történik javulás, netán súlyosbodik a fájdalom, forduljon minél előbb orvoshoz. Elhúzódó, súlyosnak nem minősülő panaszok esetén keresse fel háziorvosát, aki szükség esetén beutalja a megfelelő szakrendelőbe.
Keresse fel a legközelebbi baleseti sebészeti vagy traumatológiai ügyeletet, ha ezt észleli
- Tartós vagy hirtelen fellépő, intenzív vállfájdalom.
- Baleset esetén, ha a sérült váll deformálódott, megduzzadt.
- Ha nem érzi a vállait, vagy ha úgy érzi, mintha tűvel szurkálnák azt.
- Ha semmilyen nyomás hatására sem érzi a vállát.
- Ha a kar vagy a váll forró vagy hideg tapintású.
- Ha a vállfájása lázzal együtt jelentkezik.
Ezek a tünetek előre jelezhetnek valamilyen komolyabb sérülést, szakadást vagy csonttörést.
Nehézlégzéssel együtt járó vállfájdalom lehet szívinfarktus jele is! Ebben az esetben azonnal keresse fel a legközelebbi sürgősségi osztályt, vagy hívja a 112-es segélyhívó számot, és kérjen mentőt!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Amikor felemeli a kezét, hasogat a vállánál? Ez a betegség okozhatja!
Irodalom:
National Institute Of Health-NHS. Help from A to Z: Shoulder pain.
American Acadamy Of Orthopaedic Surgeons. Shoulder impingement/Rotator cuff tendinitis.
American Acadamy Of Orthopaedic Surgeons. Arthritis of the Shoulder.
American Acadamy Of Orthopaedic Surgeons. Shoulder trauma (fractures and dislocations).
Statpearls Treasure Island: Statpearls Publishing. Pancoast Syndrome.
American Acadamy Of Orthopaedic Surgeons. Shoulder Pain and Common Shoulder Problems.