Így használja a fűzfakérget: egy ősrégi gyógymód nátha, láz és fájdalom ellen
De el ne kezdje rágni, kifőzni, kivonni! Német gyógyszerészek már megtették ön helyett, ott van a patikákban acetilszalicilsav formában. Mit tud ez az ősrégi fájdalomcsillapítónk? Mutatjuk!
Fáj a feje vagy a foga? Lázas? Influenza vagy nátha kínozza? Sokan acetilszalicilsavat tartalmazó tablettákhoz fordulnak a panaszaik enyhítésére. A szintetikus hatóanyagú gyógyszerek világában sem szabad megfeledkezni arról, hogy számos laboratóriumban előállított hatóanyag gyökerei a gyógynövényekig nyúlnak vissza. Így van ez az acetilszalicilsavval is, az egyik leggyakrabban alkalmazott fájdalomcsillapító, lázcsillapító és gyulladáscsökkentő hatóanyaggal.
A titok az acetilezésben rejlik
Már az ókorban, sőt egyesek szerint azt megelőzően is tudhatták, hogy a fűzfa (latinul Salix alba) kérgében és néhány más növényben olyan anyagok lelhetők fel, amik képesek a kínzó fájdalmakat enyhíteni, a lázat csillapítani és a gyulladást mérsékelni. Csak a modern kémia korában vált nyilvánvalóvá, hogy ez a vegyület a szalicilsav.
Amennyiben a fűzfa kérgéből kinyert szalicilsavat közvetlenül szeretnénk fájdalom- és lázcsillapításra alkalmazni, akkor néhány problémával szembesülnénk. Elsősorban a szalicilsav maró, gyomorirritáló jellege okozna problémákat. Ezért is számított a XIX. század végén hatalmas kémiai bravúrnak az, amikor német vegyészek előállították a szalicilsav - számos szempontból kedvezőbb tulajdonságú - származékát, az acetilszalicilsavat. Bebizonyosodott, hogy a szalicilsav acetilezésével nyert acetilszalicilsav hatásos láz- és fájdalomcsillapító, illetve gyulladáscsökkentő hatóanyag, ami mellőzi a szalicilsav erősen maró jellegét. A kedvező tulajdonságai miatt az acetilszalicilsavas tablettákat már dédnagyanyáink is használták, és a népszerűsége azóta is töretlen.
3 az 1-ben: fájdalomcsillapító, lázcsillapító és gyulladáscsökkentő
Az acetilszalicilsav „univerzális” fájdalomcsillapító hatóanyag, ami az ízületi fájdalmak (pl. reumatikus panaszok) csillapítására épp úgy alkalmazható, mint a fejfájás, a fogfájás vagy a menstruációs fájdalom enyhítésére, vagy a meghűléssel együtt járó fájdalmak (pl. torok- és fejfájás) mérséklésére. Emellett, az acetilszalicilsav lázcsillapítóként is hatásos. Sőt, az acetilszalicilsav gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik, ami a gyulladással is társuló fájdalmaknál előnyösen kihasználható.
Míg fájdalomcsillapító hatóanyagból többféle létezik, nem minden fájdalomcsillapító hatóanyag rendelkezik jelentősebb gyulladáscsökkentő hatással. Példaként hozható a fájdalom- és lázcsillapító hatású paracetamol, ami csak minimális gyulladáscsökkentő hatással bír.
Mit érdemes tudni az acetilszalicilsav alkalmazásáról?
Az acetilszalicilsav sokoldalú alkalmazhatósága miatt méltán érdemel helyet a házi patika szerei között. Az acetilszalicilsav alkalmazását illetően azonban tekintettel kell lenni néhány körülményre! Mint az a betegtájékoztatókból kiderül, az acetilszalicilsav napi adagja általában 1-3 alkalommal bevett 500-1000 mg, a napi 4000 mg-ot azonban nem szabad túllépni. Az acetilszalicilsavas patikaszerek csak 12 év felettieknél alkalmazhatók, és terhesség alatt, különösen a harmadik trimeszterben kerülendő az adagolása.
Bár az acetilszalicilsavas gyógyszerek döntő része vény nélkül megvásárolható a gyógyszertárakban, szedésük előtt egyeztetni kell a gyógyszerésszel vagy a kezelőorvossal. Bizonyos alapbetegségek (gyomor- vagy nyombélfekély, asztma) megléte, illetve egyes gyógyszerek (pl. véralvadásgátlók) szedése esetén ellenjavallt vagy óvatosságot igényel az alkalmazása.
Dr. Budai Marianna PhD.
szakgyógyszerész
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Ha így szedi a fájdalomcsillapítót, kevesebb mellékhatása lesz a gyógyszernek
