Fájdalomtól szenved, de nem tudja, mi okozza a panaszait? Így derítheti ki!

2024.10.26.

Egészségkalauz

fájdalom krónikus fájdalom ízületi gyulladás neuropátiás fájdalom

Az európai felnőtt lakosság 20 százaléka szenved krónikus fájdalmaktól. De vajon tudjuk-e, pontosan milyen fájdalmat élünk át, és hogyan is csillapíthatjuk azt?

Dr. Pál Mónika, az Oxygen Medical reumatológusa arról beszélt, milyen típusai vannak a fájdalomnak.

Egytől tízig mennyire fáj?

Nem könnyű meghatározni a fájdalmat, ennek megítélésére ugyanis nem áll rendelkezésre laboratóriumi vagy műszeres mérési módszer. Vagyis az ezt kivizsgáló orvosnak másképp kell meghatároznia, milyen fájdalomról is lehet szó. Az ok, a keletkezés, a lefolyás menete és súlyossága egyrészt a betegtől nyert információk, másrészt a fizikai vizsgálatok során állapíthatók meg. Ezen ismeretek birtokában lehet a csillapítás és a kezelés stratégiájáról dönteni.

A súlyosság megítélésénél különböző skálák állnak rendelkezésre, amelyek mind a beteg ítéletalkotására hagyatkoznak. Vagyis az orvos megkérheti a beteget, hogy egy tízes skálán helyezze el az érzést, ahol a 0 azt jelenti, hogy egyáltalán nem fáj, a 10 pedig a nagyon komoly fájdalmat jelöli. Emellett léteznek különböző numerikus pontozó skálák és testdiagrammok, amelyeken a fájdalmak pontos helyét és minőségét jelölni lehet.

Akut és krónikus fájdalom

A hirtelen kezdődő és rövidebb ideig tartó fájdalmat akutnak nevezzük. A szöveti károsodás többnyire kimutatható, és ha megszűnik, a fájdalom is eltűnik.

Komoly fájdalomra utalhatnak:

a kitágult pupillák,
a verejtékezés,
a szapora légzés és pulzus.

Tipikusan akut fájdalom kíséri:

a csonttöréseket,
a sebeket, sérüléseket,
a szalaghúzódást,
a vakbélgyulladást
vagy a szívrohamot is.

A krónikus fájdalom fő jellemzője,

hogy három hónapnál hosszabban tart – ilyen például a porckopás okozta érzés. A fájdalom társulhat krónikus betegséghez is, például ízületi gyulladáshoz.

Gyakran olyan egyéb problémákat is okoz, mint

az étvágytalanság,
erőtlenség,
alvás- és potenciazavarok,
sőt, akár depresszió is – mindez pedig az életminőség romlásához vezet.

A krónikus fájdalommal élők gyakran tapasztalják, hogy a fájdalom időről időre belobban, úgynevezett shubokban, áttörő fájdalmak formájában jelentkezik. Ez a hirtelen kialakuló, jelentős fájdalom hasonlít az alapérzethez, csak sokkal intenzívebb, és megjelenése is kiszámíthatatlan.

Fájdalom fajták

Leginkább háromféle fájdalmat különböztetnek meg a szakemberek:

a neuropátiás,
a nociceptív
és a pszichogén (lelki okokra visszavezethető) fájdalmat.

A neuropátiás fájdalom a gerincvelő, az agy és az idegek károsodása vagy kóros folyamatok eredményeként jön létre, ilyen például a cukorbetegség okozta idegkárosodás, az agyvérzés vagy a gerincvelő sérülése.

A fájdalom lehet állandóan égő, bizsergető, vagy időszakosan jelentkező, áramütésszerű, mint az arcidegzsábánál. Az érzet mélyen égő vagy sajgó, hirtelen hasításokkal kísérve - ez pedig teljesen kimerítheti a beteget.

A nociceptív fájdalmat a szövetkárosodást érzékelő receptorok közvetítik, vagyis ez akkor jelentkezik, ha a test szövetei megsérülnek. Tipikus ilyen érzés keletkezik, ha megvágjuk, megégetjük magunkat, ha eltörik egy csontunk, vagy megsérülünk. Ilyen fájdalom lép fel műtétek után is: aki már átesett ilyesmin tudja, hogy ez mozgásra, nevetésre, köhögésre rosszabbodik.

Lelki problémák váltják ki a pszichogén fájdalmat, amely tartósan fennáll, és esetleg még testi ok sem áll a hátterében.

A fájdalom érdekes tulajdonsága, hogy kisugározhat

Tehát máshol jelentkezhet, mint ahol valójában képződik. Az is elképzelhető, hogy a sérülés helyénél jóval nagyobb területen érezhető a fájdalom, tipikusan ilyen a porckorongsérv miatti fájdalom lesugárzása a lábakba, amely az érintett idegek lefutása mentén érezhető.

Ha térde fáj, lehet, hogy a csípőjéből sugárzik, a sarok- vagy lábujjfájdalom eredete lehet a derékból! Éppen ezért fontos a fájdalom kivizsgálása céljából szakemberhez fordulni, hiszen így nem csak a tünet, de az ok is megszüntethető. - hangsúlyozza dr. Pál Mónika, az Oxygen Medical reumatológusa a fádalomportál.hu-nak.

Fájdalomcsillapítás

Egyszerű esetekben a fájdalomcsillapítás otthoni körülmények között is megoldható, vény nélkül kapható gyógyszerekkel vagy nem gyógyszeres kezelés (pl. gyógytorna, kineziotape stb.) segítségével. Vannak azonban olyan esetek, amikor az otthon elérhető technikák nem képesek csillapítani a fájdalmat.

Ekkor szükséges orvoshoz fordulni a fájdalom csillapítása céljából:

a fájdalom 2-3 hét alatt sem múlik el magától;
a fájdalomhoz stressz, szorongás vagy depresszió társul;
a fájdalom megakadályozza a pihenést és a pihentető alvást;
a fájdalom hátráltatja az általános napi tevékenységek ellátását;
a kipróbált kezelések, gyógyszerek nem bizonyultak elég hatékonynak;
a kezelés abbahagyásával a fájdalom visszatér.

A krónikus fájdalommal együtt élni mind lelkileg, mind testileg nagyon megterhelő. A modern orvostudománynak köszönhetően azonban ma már nem feltétlenül kell együtt élni a fájdalommal, sok lehetőség van annak csillapítására.

Vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók

A leggyakrabban alkalmazott fájdalomcsillapító készítmények a nem kábító hatású fájdalomcsillapítók, amik a gyengébb fájdalmakat csillapítják. Ebbe a csoportba tartoznak a nem szteroid gyulladáscsökkentők (Non Steroidal Anti-Inflammatory Drug, NSAID – például az acetilszalicilsav és az ibuprofen), valamint a paracetamoltartalmú készítmények is.

A fenti két alcsoportba tartozó készítmények nagy része recept nélkül is beszerezhető (ún. Over The Counter, OTC szerek), és főként gyulladáscsökkentő hatásukon keresztül csillapítják a fájdalmat, ezért ezek a készítmények az alábbi általános fájdalmak csillapítására hatékonyak:

fejfájás,
hátfájás,
izom- és ízületi fájdalmak,
ízületi gyulladás (arthritis),
menstruációs fájdalmak, görcsök,
ficamok, húzódások és egyéb kisebb sérülések.

A vény nélkül kapható gyógyszerek esetében nagyon fontos az ajánlott adagolás és a maximális napi dózis betartása. Ezekről az adott gyógyszer betegtájékoztatójából (amely a dobozában található) vagy orvosától, illetve gyógyszerésztől tájékozódhat.

Az előírt maximális adag túllépése esetén NSAID-ok esetében az alábbi mellékhatások fordulhatnak elő:

Egyes erősebb hatású nem szteroid gyulladáscsökkentők vagy nagyobb dózisú készítmények azonban csak orvosi vényre kaphatók.

Kortikoszteroidok

A kortikoszteroidok csökkentik a szervezet által termelt, gyulladásban részt vevő különböző hírvivő molekulák képződését. A fájdalmat a gyulladás erőteljes gátlásával csillapítják. A kortikoszteroidok a mellékvesekéregben termelődő hormonok (kortizol és aldoszteron) hatását utánozzák.

A kortikoszteroid fájdalomcsillapító hatóanyagok közé tartozik például:

prednisolon,
hydrocortison,
methylprednisolon,
prednison.

A kortikoszteroidok szisztémás alkalmazásakor különösen figyelni kell a mellékhatások időben történő észlelésére és kezelésére.

A kortikoszteroidok leggyakoribb mellékhatásai az alábbiak lehetnek:

a vázizomzat tömegének csökkenése,
csontritkulás (osteoporosis),
Cushing-szindróma,
magas vércukorszint, cukorbetegség kialakulása,
gyomorfekély,
a fertőzésre való hajlam növekedése,
a gyermekkori növekedés gátlása,
központi idegrendszeri hatások (eufória, depresszió, pszichotikus tünetek,
görcsök, koponyaűri nyomásfokozódás);
zöldhályog (glaukoma) vagy szürkehályog (cataracta) képződése,
fokozott véralvadási, sebgyógyulási nehézségek,
menstruációs rendellenességek.

A kortikoszteroidokat a lehető legkisebb dózisban, a lehető legrövidebb ideig célszerű alkalmazni.

Opioidok

Az opioidok a fájdalomcsillapítók egyik fő csoportja, amelyek közé az erős (ún. „major”) fájdalomcsillapítók tartoznak – kábító fájdalomcsillapítóknak is nevezik őket. Súlyos fájdalmak csillapítására használatosak.

Az opioidok egyik fő veszélye a terápiás célú felhasználásból rekreációs célra való áttérés a fájdalom elmúlását követően. Az opioidok erősen addiktív vegyületek, amelyekkel szemben gyorsan kifejlődik a tolerancia, így a várt hatáshoz egyre nagyobb dózisokra van szükség. (opioidszármazék például a heroin is, amelynek abúzuspotenciálja nagyon magas).

Az opioid típusú fájdalomcsillapító hatóanyagok közé például az alábbiak tartoznak:

morfin,
meperidin,
methadon,
fentanyl.

Az opioidok legfőbb mellékhatásai az alábbiak lehetnek:

kábultság, zavartság, az ítélőképesség romlása,
hányinger, hányás,
székrekedés,
légzésdepresszió,
kábítószer-használat.

Antidepresszánsok

Az antidepresszánsok elsősorban hangulati zavarok kezelésére alkalmazandók, azonban a krónikus fájdalom bizonyos fajtáiban is hatékonynak bizonyultak – különösen migrén és idegi eredetű fájdalom (pl. perifériás neuropátia) esetén.

Az antidepresszánsok leggyakoribb, általános mellékhatásai (az alkalmazott hatóanyagtól függően változhatnak):

álmosság, fáradtság,
alvási zavarok,
hányinger,
szájszárazság,
szédülés;
székrekedés.

Epilepsziaellenes szerek

Egyes antiepileptikumok a bipoláris zavar, a neuropátiás fájdalom és a migrén kezelésére is használatosak.

Neuropátiás fájdalom csillapítására alkalmas antiepileptikumok például az alábbiak:

carbamazepin,
gabapentin,
phenytoin,
pregabalin.

Az antiepileptikumok leggyakoribb, általános mellékhatásai (az alkalmazott hatóanyagtól függően változhatnak):

hányinger, hányás,
fáradtság, álmosság,
fejfájás,
szédülés,
zavartság.

Egyéb fájdalomcsillapító módszerek

A fájdalom csillapítására több egyéb, illetve nem gyógyszeres fájdalomcsillapító módszer alkalmazására van lehetőség. A fentieken kívül hatékony fájdalomcsillapítási módszerek például az alábbiak:

CBD- (cannabidiol-) tartalmú készítmények,
epidurális (spinális) fájdalomcsillapítás,
perifériásideg-blokádok a perifériás idegek tartós érzéstelenítésével,
pozicionálás – a beteg számára legkíméletesebb pozíció vagy fektetési mód alkalmazása,
hűtés vagy melegítés,
transzkután elektromos stimuláció (TENS),
fizioterápia: gyógytorna, masszázs, lymphoedema-kezelés, légzőgyakorlatok stb.,
pszichoterápia,
akupunktúra,
mágnesterápiás eljárások,
aromaterápia,
zeneterápia,
művészetterápia,
foglalkozásterápia.

Összegzés

Az európai felnőtt lakosság 20% -a krónikus fájdalommal él.
A fájdalom típusai és értékelése rendkívül fontos a kezelés szempontjából.
Fájdalomskálák és testdiagrammok segítik az érzések pontos megjelenítését.
Leginkább háromféle fájdalmat különböztetnek meg a szakemberek: neuropátiás, nociceptív és pszichogén fájdalom.
Krónikus fájdalom esetén fontos szakemberhez fordulni a kivizsgálás és kezelés céljából.