Vállba kisugárzó fájdalom: májbetegséget is jelezhet a hepatológus szerint

2024.05.12.

máj májtáji fájdalom májgyulladás hepatitisz vírus májdagamat ciszta májbetegség

zsírmáj, vállfájdalom, májbetegség, izomfájdalom, májgyulladás

A vállfájdalomnak a máj is lehet az okozója? A hepatológus válaszol.

Dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus az egyes májbetegségekről és az általuk okozott fájdalom jellegéről beszélt.

Akár a vállba is kisugározhat a fájdalom

A máj szervezetünk legnagyobb mirigye, amely számos létfontosságú feladatot lát el. A szervezet szinte valamennyi anyagcsere folyamatában részt vesz valamilyen mértékben. Érdekes módon a májban nincsenek fájdalomreceptorok, ezért a kínzó érzés oka az, hogy a májat körülvevő membrán valamilyen okból begyullad.

A lehetséges okok

Bár a máj meglehetősen nagy méretű szerv, nem mindig könnyű felismerni, hogy éppen az okozza az adott fájdalmat. Az októl függően a májtáji fájdalom megjelenhet a has középpontjában, a hátban, és akár a vállba is kisugározhat.

1. Vírusos májgyulladás

A vírusos májgyulladás három leggyakoribb típusa az hepatitisz A, - B, és – C, amelyeket különböző vírusok okoznak. A vele járó fájdalom a has jobb felső részében jelentkezik (ahol a máj helyezkedik el), további tünetek lehetnek a sötét színű vizelet, a bőrön, szemfehérjén mutatkozó sárgaság, a kimerültség, a hányás, hányinger.

2. Alkoholos májbetegség

A rendszeres, nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás miatt a máj mindenképpen károsodik. Az ebből fakadó fájdalom leginkább hasi diszkomfort érzetként jelentkezik és társulhat mellé fogyás, étvágycsökkenés, émelygés, gyengeség érzés, hőemelkedés.

3. Zsírmáj

Elsősorban az elhízás, másodsorban a cukorbetegség, a magas koleszterin tartalmú étrend és egyes betegségek hajlamosítanak nem-alkoholos zsírmáj kialakulására. Ez a betegség sokáig semmiféle panaszt nem okoz, később azonban a fáradtság mellett mutatkozhat jobb oldali és akár az egész hasra kiterjedő állandó tompa fájdalom.

4. Epekő

Az epekő, epekövek az esetek 80 százalékban nem okoznak gondot. Az esetek más részében ki-kiújuló puffadást, emésztési panasz mutatkozik, amivel nem feltétlenül fordulnak orvoshoz a betegek. Ha mégis görcs jelentkezik, az jellemzően zsíros, fűszeres, puffasztó étel elfogyasztása után fordul elő. Ilyenkor erős, jobb bordaív alatti, lapocka felé sugárzó hasi görcs, hányás jelentkezik, szövődmények esetén sárgaság, láz kíséretében.

5. Májtályog vagy ciszta

Baktérium, gomba és parazita is okozhat fertőzést a májban, ami miatt tályog, gennyes tasak alakulhat ki. Lehetséges, hogy ennek tünete a has jobb felső részének érzékenysége, amit esetleg láz, hidegrázás kísér, és az orvos a máj megnagyobbodását is kitapinthatja. A ciszták ezzel szemben folyadékkal teli tömlők, amelyek általában nem fertőzés következtében keletkeznek. Minél nagyobb egy ciszta, annál inkább okozhat hasi teltségérzetet. Ha egy ciszta vérezni kezd, az hirtelen komoly jobb oldali has- és vállfájdalommal is járhat.

6. Portális véna trombózis

A vérrögök bárhol megjelenhetnek a testben, és mindenképpen veszélyesnek számítanak. Amikor a trombózis a májban, az ún.vena portae-ban keletkezik, az hirtelen, erős jobb oldali hasfájdalommal, puffadással járhat, valamint sárgaság, hányás, hasmenés, láz is kísérheti.

7. Májsérülés

A máj egy baleset, esés vagy más trauma miatt is megsérülhet. Ha vérzik is, az hasfájdalommal és jobb oldali vállfájdalommal járhat, valamint természetesen a vérveszteség miatt sokk is kialakulhat.

8. Májdaganat

Szerencsére ritka betegségről van szó, amelynek veszélye abban is áll, hogy egészen a késői stádiumokig nem okoz tünetet. A májdaganat előrehaladott állapotában sem produkál jellegzetes panaszokat, ezért gyakran más problémákra gyanakodnak a szakemberek. Ha azonban rossz közérzet, étvágytalanság, émelygés, hányinger, hányás, fogyás, láz, sárgaság, ödémás végtagok, puffadt has és hasfájás jelentkezik, az mindenképpen kivizsgálást igényel.

9. Ritka betegségek

A Fitz-Hugh-Curtis szindróma főként nőknél fordul elő. A perihepatitisz, más néven Fitz-Hugh-Curtis szindróma, hirtelen vagy fokozatosan kialakuló jobb rekesz-, epehólyagtáji fájdalommal (amely akár a vállba, karba is kisugározhat), valamint lázzal jár. Gyakran a kismedencei gyulladás aktuális folyamatának szövődménye, de előfordulhat szülés vagy császármetszés után is néhány héttel. A Budd-Chiari szindróma ugyancsak egy ritka rendellenesség, mely a vért és folyadékot elvezető vénák szűkülete miatt alakul ki. A fájdalom a has jobb felső részében jelentkező tünet lehet.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

- Ha a hasi- vagy májra lokalizálódó fájdalom többször jelentkezik, mindenképpen érdemes kideríteni az okát, amelyben segíthetnek a laborvizsgálatok, a hasi ultrahang, a fájdalmatlan máj szerkezeti vizsgálat, szükség esetén a hasi CT, a máj MRI és a májbiopszia – ismerteti dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus. – Ha pedig sárgaság, láz, hidegrázás, hányinger, hányás fordul elő vagy konkrét sérülés történt, az azonnali orvosi ellátást igényel.

A májgyulladás formái: akut és krónikus típus

Az akut hepatitisz

A máj bármilyen okból bekövetkező gyulladása, általában vírusfertőzés az elsődleges ok. Az A-B-C-D-E hepatitisz mellett rtikán egyéb vírusfertőzés is előfordulhat (pl. mononukleózis, sárgaláz, citomeglaovírus fertőzés). A májgyulladás hirtelen, heves tünetekkel jelentkezik – de néhány hét alatt lezajlik.

Tünetek és diagnózis: étvágytalanság, hányinger, hányás, láz, esetleg társulhat viszkető kiütés és ízületi fájdalom (HBV esetén). Később jelentkezik a sárgaság, a vizelet sötét színűvé válik, és érdekes módon ekkor a beteg általában jobban érzi magát. A betegség általában 1-2 hét alatt éri el csúcsát, majd 4 héten belül lezajlik (a sárgaság). A vérkép alapján kimutatható, hogy a máj nagyobb és nyomásérzékeny. Fontos néhány más betegségtől elkülöníteni (pl. influenza, alkoholos májbetegség), azonban a döntő a laborvizsgálat eredménye lesz.

Átmehet a májgyulladás krónikus hepatitiszbe?

HAV esetén szinte soha, HBV esetében kis részben (5-10%), míg HCV esetében igen gyakran, az esetek ¾ részében.

Jellemző még hogy az akut hepatitiszt átélt beteg krónikus vírushodozóvá válik, tünetmentesen fertőz: ez a HBV és HCV esetén valósulhat meg.

Kezelhető-e az akut májgyulladás?

Kórházi elhelyezés szükségessé válhat, általában konkrét kezelés nem szükséges, az étvágy néhány nap alatt visszatér, s ha a sárgaság megszűnt, a beteg visszatérhet a közösségbe.