Zsírmáj tünetei: étvágytalansággal és hasfájással jelez

2024.09.27.

zsírmáj máj Cukorbetegség diabétesz

Gyakran egyéb betegségekre alkalmazott diagnosztikus vizsgálat esetén derül fény a májproblémára.

A zsírmáj (steatosis) igen gyakori állapot, melynek során a máj sejtjeiben kis lipid cseppek jelennek meg, vagyis túl sok zsír halmozódik fel. Bár az egészséges máj is tartalmaz némi zsírt, ám csak kis mennyiségben. Problémává akkor válik, amikor a mennyisége eléri a szerv súlyának 5-10% -át. A májenzimek eltérése hátterében gyakran ez a probléma áll, és fő oka a trigliceridek magas mennyisége.

A zsírmáj kockázati tényezői

A zsírmájat okozhatják toxikus anyagok (pl.: túlzott alkoholfogyasztás, bizonyos gyógyszerek, ösztrogénterápia, szteroid készítmények), túlsúly, 2-es típusú cukorbetegség, metabolikus szindróma és egyéb ritkább kórképek. A máj túlzott elzsírosodása miatt – különösen az alkoholos steatohepatitis esetében - a szerv sejtjei folyamatosan pusztulnak, a szerkezete, felépítése megváltozik, a máj enzim értékek kicsúsznak a referencia tartományból, sőt, késői stádiumban májzsugorodás (cirrózis), rákmegelőző állapot is felléphet.

A zsírmáj tünetei

A tiszta zsírmáj nem okoz tüneteket, a zsírmáj-hepatitis esetében a következő, jellegtelen panaszok jelentkezhetnek:

Étvágytalanság
Hasi fájdalom (jobb oldalon)
Fáradékonyság
Emelkedett májenzim értékek
Puffadás
Sárgaság (késői stádiumban)

Zsírmáj diagnosztizálása

Mivel a zsírmájnak a legtöbb esetben nincs semmilyen tünete, ezért gyakran egyéb betegségekre alkalmazott diagnosztikus vizsgálat esetén derül fény a májproblémára.

Azok esetében, akik kockázatos csoportba tartoznak (cukorbeteg, idős korosztály, rendszeres alkoholfogyasztó, túlsúlyos, egészségtelenül étkező, mozgásszegény életmódot élő), ajánlott akár tünetek nélkül is rendszeres kivizsgálást végezni, kb. félévente. Tünetek jelentkezése esetén gyors kivizsgálásra van szükség.

A zsírmáj diagnosztikájában elsődleges a hasi ultrahang és a vérvétel, azonban más vizsgálatokra is szükség lehet.

Hasi ultrahang. Ez az első és legszükségesebb vizsgálat, amelyet májbetegség gyanúja esetén el kell végezni. Ennek oka, hogy a máj ultrahangon megjelenő alakjából és vizuális megjelenéséből nagyon jól lehet következtetni annak állapotára. Elváltozás esetén az ultrahangképen sokszor megállapítható a károsodás jellege és annak mértéke.
Laborvizsgálat. Vérvétel segítségével megállapítható, ha a máj rendellenesen működik. A vizsgálat során a vérkép, a májenzimek és a vírusos májgyulladás (hepatitisz A, B, C, D, E) vizsgálata mellett a kockázati tényezők jelenlétét is vizsgálni lehet. Így érdemes a lisztérzékenységet és az inzulinrezisztenciát is kivizsgálni.
Hasi MR-vizsgálat. Ha a hasi ultrahangon nem lát elváltozást az orvos, azonban mégis gyanítja májbetegség jelenlétét, akkor elrendelhet MR-vizsgálatot is.
Elasztográfia. A vizsgálat hasonlít a hasi ultrahanghoz, azonban képes a szövetek merevségének megállapítására is. Hátránya a hasi ultrahanggal szemben, hogy nehezebben elérhető és költségesebb. Az elasztográfia bizonyos esetekben ultrahang- és MR-vizsgálat is egyben.
Biopszia. Ha a különböző vizsgálatok alapján nem tudják biztosan megállapítani a zsírmájat vagy egyéb májproblémát, olyankor biopsziával is végezhetnek egy tesztet. A vizsgálat során sejtmintát vesznek a májból, majd azt laboratóriumba küldik, ahol gyulladás és hegesedés jeleit keresik rajta. Mivel a vizsgálat kissé kellemetlen és van némi kockázata, ezért csak kifejezetten szükséges esetben szokta javasolni az orvos.

Összegzés

A májprobléma gyakran más betegségek diagnosztikája során derül ki.
A zsírmáj (steatosis) állapotában túl sok zsír halmozódik fel a májban.
A zsírmáj oka lehet többek között a magas triglicerid szint, túlzott alkoholfogyasztás, túlsúly, 2-es típusú cukorbetegség.
A zsírmáj gyakran tünetmentes, ezért fontos a rendszeres kivizsgálás, különösen a kockázati csoportokban.
A zsírmáj diagnosztizálására hasi ultrahang és vérvétel szükséges, de más vizsgálatokra is lehet szükség.