Milyen formájú és állagú a széklete? Ezt árulhatja el az egészségi állapotáról
A széklet színén túl a formája és az állaga is árulkodó lehet.
Megfelelő mennyiségű rosttartalmú étel és elegendő víz fogyasztása mellett a széklet többnyire megfelelő konzisztenciájú. Ha 2-3 napnál tovább tartó hasmenés vagy székrekedés lép fel, illetve ha a székelési habitusban (a székelés korábban megszokott rendjében) változás áll be, széklete nyákossá válik, háziorvoshoz kell fordulni.
Bristol széklettáblázat
A Bristol széklettáblázat 7 féle típust különböztet meg, amely segít beazonosítani a széklet alakját és állagát.
Segíthet eldönteni, hogy mikor kell felkeresnie háziorvosát hasmenés vagy székrekedés miatt. Ha úgy találja, hogy széklete rendszeresen a skála valamelyik végén helyezkedik el, konzultáljon orvosával.
1. típus: különálló kemény csomók (nehezen üríthető)
2. típus: csomós, kemény, kolbász alakú
3. típus: kolbász alakú, repedésekkel a felszínen
4. típus: kolbász alakú vagy kígyószerű; sima és puha
5. típus: puha pacák, tisztán vágott szélekkel (könnyen átjárható)
6. típus: puha darabok, szaggatott széllel; pépes.
7. típus: teljesen folyékony, vizes, szilárd darabok nélkül.
1. és 2. típusok
Olyan székletet írnak le, amelyet nehéz üríteni, ez székrekedésre utalhat. Az ilyen típusú széklet sötétebb színű lehet, mint a normál széklet. A kemény székletnek számos oka lehet, a rostszegény táplálkozástól és a nem megfelelő folyadékbeviteltől kezdve az olyan gyomor-bélrendszeri állapotokig, mint az irritábilis bél szindróma és a Parkinson-kór. Bizonyos gyógyszerek mellékhatásként székrekedést is okozhatnak. Puffadás és hasfájás járhat együtt ezekkel a típusokkal. A nehezen távozó széklet megerőltető és aranyérhez vezethet.
3. és 4. típusok
Olyan székletet írnak le, amely jól formált és könnyen üríthető. Ezek tekinthetők "normális", egészséges székletnek és a legideálisabbnak.
5. és 6. típus
Ezek laza székletek. Jelezhetnek táplálkozási problémát, például nem megfelelő rostbevitelt, de előfordulhatnak fertőzés vagy más betegség miatt is.
Az 5. típusú széklet határesetnek tekinthető. Egyes embereknél még gyomor-bélrendszeri betegség hiányában is jellemző lehet. Másoknál enyhe vagy kialakulóban lévő gyomor-bélrendszeri problémára utalhat.
A 6-os típusú széklet akkor is hasmenésnek minősül, ha nem folyékony. A hasmenést gyakran vírusos vagy bakteriális fertőzés okozza, bár lehet gyógyszeres mellékhatás vagy olyan betegség tünete is, mint az IBD vagy az IBS.
7. típus
A 7-es típus nagyon laza széklet vagy teljesen folyékony hasmenés. Ennél a típusnál előfordulhat, hogy sürgős székletürítési igényt érez, és nem tudja visszatartani a székletürítést. Ha a hasmenés tartósan fennáll, a kiszáradás vagy az alultápláltság veszélye fennállhat.
Ezt a fajta hasmenést leggyakrabban vírusos vagy bakteriális fertőzés, például norovírus vagy E. coli okozhatja. Az olyan parazitás fertőzések, mint a Giardia lamblia szintén okozhatnak vizes hasmenést. Más krónikus betegség is okozhat 7-es típusú székletet, például a cöliákia, a Crohn-betegség vagy a fekélyes vastagbélgyulladás.
A széklet az egészségi állapotunk szempontjából nagyon árulkodó. A színéből, szagából, szerkezetéből és állagából megállapíthatjuk rendben van-e az emésztőrendszerünk. Ezért fontos naponta ellenőrizni a széklet minőségét.
Mi számít normálisnak?
A táblázat módosított változata gyermekek esetében is használható. Olyan rajzokat tartalmaz, amelyekkel a gyerekek leírhatják székletüket, amikor bélproblémák, például székrekedés miatt vizsgálják őket.
A székletürítés a legtöbb esetben akkor tekinthető rendszeresnek, ha naponta egy-három alkalommal, vagy hetente akár háromszor is előfordul. Az azonban, hogy mi számít "normális" székletürítésnek, személyenként változik, és számos tényező befolyásolja a székelési szokásokat.
Mitől függ a széklet színe és állaga?
A székelési szokásait számos tényező befolyásolja, és napról napra változhatnak. Például a bélműködési szokások megváltozhatnak a következők miatt:
- diéta
- stressz
- utazás
- kiszáradás
- gyógyszerek
- az életkor előrehaladtával bekövetkező változások
- mennyit mozog
- betegség, például gyomorhurut
- hormonszint-változások, például terhesség vagy menstruáció alatt bekövetkező változások
- súlyosabb egészségügyi problémák, például gyulladásos bélbetegség vagy vastagbélrák
A bélrendszer egészsége szorosan összefügg az étrenddel és a testmozgással. Gyakran már olyan egyszerű változtatások, mint a több folyadék fogyasztása, a rostban gazdag étrend és a rendszeres testmozgás is segíthetnek a könnyen távozó széklet elérésében. Az is jó ötlet, ha odafigyel az elfogyasztott ételekre. A zsíros ételek, az alkohol és a koffein változásokat okozhat a székletben.
Ha új gyógyszert szed, beszéljen egészségügyi szolgáltatójával a székletében bekövetkező változásokról. Ha a gyógyszere hasmenést vagy székrekedést okoz, akkor lehet, hogy változtatni kell az adagon, vagy át lehet állni egy másik gyógyszerre.
Ha az életmódbeli változtatások nem segítenek, próbálja meg edzeni a szervezetét arra, hogy rendszeres időközönként legyen székletürítése. Kezdheti azzal, hogy minden nap ugyanabban az időpontban leül a WC-re, még akkor is, ha nem gondolja, hogy mennie kell. Gyakran előfordul, hogy a rendszeres időbeosztás segít normalizálni a székletürítést, és megkönnyíti a székletürítést.
A WC-n való helyes ülés segíthet abban is, hogy elkerülje a megerőltetést. Próbáljon meg ellazulni, egyenesítse ki a gerincét, és hajoljon előre. Az is segíthet, ha a térdei magasabban vannak, mint a csípője. Használhat akár lábzsámolyt használatát.
Mikor keresse fel orvosát?
Bár normális, hogy a székletürítés napról napra változik attól függően, hogy mit eszik és iszik. A székletnek kevés erőlködéssel vagy kellemetlenséggel kell távoznia, fogkrémszerű állagúnak kell lennie, és inkább banánra, mint ceruzára kell hasonlítania.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Ezek a bélgyulladás tünetei és kezelési lehetőségei
