Hasmenéssel küzd, és puffad, görcsöl a hasa? Ez a betegség állhat mögötte
A leggyakoribb panasz a gyakori puffadás, a fokozott gázképződés, a korai teltségérzet, a hasfájás, görcsök és a hasmenés.
A bélrendszerben élő baktériumoknak fontos szerepük van egészségünk megőrzésében. Ha a bélbaktériumok túlszaporodnak a vékonybélben, kialakul a kontaminált vékonybél szindróma (SIBO). Dr. Németh Alíz gasztroenterológus, hepatológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy milyen betegségek növelik meg a SIBO rizikóját.
A SIBO okai
A vékonybél és a vastagbél baktérium összetétele különböző. Annak érdekében, hogy a kétféle bélflóra ne keveredjen, a két bélszakaszt egy billentyű választja el. Ha ez mégis megtörténik és a vastagbélben élő baktériumok a vékonybélbe jutnak, ott elszaporodnak, a vékonybél kontaminálódik, erre utal a betegség neve.
Puffadás, hasfájás és hasmenés
Ha ez bekövetkezik, megjelennek a kontaminált vékonybél szindróma tünetei. A leggyakoribb panasz a gyakori puffadás, fokozott gázképződés, korai teltségérzet, hasfájás, görcsök és hasmenés. Elhúzódó panaszok esetén felszívódási problémák is jelentkezhetnek. Fogyás, B12 vitaminhiány és vérszegénység, csontritkulás is kialakulhat.
Fokozott rizikó
Dr. Németh Alíz elmondta, hogy a SIBO kialakulásához vezet, ha valamilyen oknál fogva az emésztőrendszer mozgása lelassul, lecsökken a gyomorsav termelődés vagy a vékonybélben szűkületek, sipolyok alakulnak ki. Az emésztés lassulása az életkor előrehaladtával járó természetes folyamat, ezért idősebbek körében és bizonyos betegségek megléte esetén is gyakoribb az előfordulása.
Betegségek, melyekhez gyakran társul SIBO
Elsősorban a gyomor- és bélrendszert érintő betegségek vagy műtétek hajlamosítanak a betegség kialakulására. A kontaminált vékonybél szindróma kialakulásának kockázata magasabb Crohn-betegek, irritábilis bél szindrómában (IBS), cukorbetegségben szenvedők és autoimmun gluténérzékenyek (cöliákia) körében. A reflux betegek is a rizikócsoportba tartoznak, ám esetükben nem maga a betegség, hanem a rendszeresen szedett gyógyszereik, gyomorsav lekötők (proton-pumpa inhibitorok) hosszú távú szedése miatt jelentkezhetnek a SIBO tünetei.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Ha a felsorolt tüneteket tapasztaljuk, felmerül a SIBO gyanúja, különösen, ha az említett betegségek kapcsán a kockázati csoportba is tartozunk. A kontaminált vékonybél szindróma diagnózisához laktulóz kilégzéses tesztet végeznek, de a felmerülő egyéb tünetek kapcsán további vizsgálatokra – például ételallergia teszt- is szükség lehet. A SIBO kezelése mindig egyénre szabott, a kiváltó októl függ. Bizonyos esetekben műtétre is szükség lehet, de az életmódváltás – FODMAP diéta követése, rendszeres mozgás – mellett antibotikum kúrára is szükség lehet, a túlszaporodott baktériumok számának csökkentésére.
Összegzés
- SIBO-nak magasabb a kockázata: Crohn-betegek, IBS, cukorbetegségben szenvedők, autoimmun gluténérzékenyek.
- Diagnózis: laktulóz kilégzéses teszt, további vizsgálatokra is lehet szükség.
- SIBO kezelése: egyénre szabott, életmódváltás, FODMAP diéta, rendszeres mozgás, antibiotikum kúra.
- A gyógyszerek hosszú távú szedése is növelheti a SIBO rizikóját.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Haspuffadás - ebből tudhatja, hogy komoly gond áll a hátterében vagy banális oka van
