A gyógyszerész elárulja, hogyan szedje a savlekötőt
Tudta, hogy az allergiás megbetegedések rizikója többszörösére nőhet a savlekötők nem megfelelő használatával?
A gyomorégés, a fokozott gyomorsav termelés és a savas reflux gyakori panaszok, amik enyhítésére az emberek jelentős része szed gyomorsav csökkentő vagy savkötő gyógyszereket. A savcsökkentő gyógyszerek zöme vény nélkül beszerezhető, a kockázatokkal azonban számolni kell!
A gyomorégés enyhül, de az allergiarizikó nő
A gyomorsav termelést csökkentő és savkötő gyógyszerek szedése (túl) nagy népszerűségnek örvend. Sok érintett már a legenyhébb panaszok jelentkezése is gyógyszerekhez fordul, és a savtermelést visszaszorító protonpumpagátlót (például pantoprazol, omeprazol, lanzoprazol, rabeprazol, ezomeprazol hatóanyag) vagy H2-antihisztamint (pl. famotidin, ranitidin hatóanyag) szed. Vannak, akik a gyomor nyálkahártyát bevonó nyálkahártya védőt (például szukralfát hatóanyag) szednek, míg mások a savat kémiai sav-lúg reakció alapján közömbösítő savkötőket, úgynevezett antacidokat (különféle magnéziumos, kalciumos, alumíniumos sók) vesznek be.
Legyen szó bármelyik szerről, a végeredmény hasonló, a gyomorban található gyomorsav mennyisége csökken, a gyomor kémhatása nő. Ez egyrészt kedvező, hiszen a beteget nem kínozza tovább a gyomorsav maró hatása, ugyanakkor a túlságos mértékben visszaszorított savtermelés, a túl kevés gyomorsav negatív következményekkel is járhat.
Tudva azt, hogy a gyomorsav egyik feladata a szervezetbe került fehérjék kicsapása (denaturálása) és a fehérjék felületén található allergizáló kis szegmensek számának a csökkentése, érthető, hogy a gyomorsav csökkent mennyisége ezeknek a folyamatosnak a sérülésével jár együtt. Azaz, a szervezetbe kerülő fehérjék – elegendő mennyiségű gyomorsav híján – immunológiai, allergiás reakciókat válthatnak ki, allergiás tüneteket okozhatnak.
Óvatosan a savcsökkentő gyógyszerekkel!
Nemrégiben láttak napvilágot azok az ausztriai vizsgálati eredmények, amiket egészségbiztosítói adatok feldolgozásával nyertek. Azoknál az osztrák betegeknél, akiknek gyomorsav-csökkentőt vagy nyálkahártya védőt rendeltek az orvosok, körülbelül kétszer olyan gyakran kellett a későbbiekben antiallergiás szert rendelni, mint a többi egészségbiztosított betegnél, azaz, ők mintegy kétszer nagyobb eséllyel küzdöttek allergiás panaszokkal.
Mindez életkorfüggő is: az idézett vizsgálatból az is kiderült, hogy míg azoknál a 20 év alattiaknál, akik gyomorsav termelést csökkentő szereket szednek, „csak” kevesebb, mint 50 százalékkal nő az allergiás megbetegedések kockázata, addig a 60 év fölöttieknél több, mint ötszörösére nő a rizikó. Az életkor előrehaladtával tehát az allergiarizikó fokozódik.
A legújabb eredmények ismeretében a szakemberek egyre inkább azon a véleményen vannak, hogy szigorúbban kellene szabályozni, esetleg korlátozni a gyomorsav csökkentők (elsősorban a protonpumpagátlók) rendelését/szedését. Erre a jövőben mind a szakemberek, mind a betegek figyelmét fel kell hívni.
Összegezve
- A savlekötők nem megfelelő használata növeli az allergiás megbetegedések rizikóját.
- Gyomorsav csökkentő vagy savkötő gyógyszereket szedők kétszer nagyobb eséllyel küzdenek allergiás panaszokkal.
- A gyomorsav csökkent mennyisége immunológiai, allergiás reakciókat válthat ki.
- Az idősebb korosztályban ötször nagyobb az allergia rizikója.
- A szakemberek szigorúbb szabályozást javasolnak a gyomorsav csökkentők alkalmazására.
Olvasta már?
- Ki hogy rág, úgy szellent: ezek állnak a puffadás hátterében
- Puffadás és hasmenés: ilyen, amikor ételintoleranciát jelez
- Puffadás, hasfájás és gyomorfájás: ezzel a teszttel kiderítheti, mi okozza
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Néma reflux: nem egyszerű felismerni, de ezek a tünetek árulkodók
