Mik lehetnek a zsírmáj tünetei? Nem a sárgaság az első
Fontos lenne idejében felismerni az állapotot, mert kezeletlenül súlyos következményei lehetnek.
A zsírmáj sokáig tünetmentes, illetve, ha meg is jelennek az első tünetek, azok olyan általánosak, hogy nem feltétlenül következhetünk belőle a zsírmájra. Dr. Németh Alíz, a Gasztroenterológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus arra hívta fel a figyelmet, kiknek és milyen esetben érdemes részt venni egy egyszerű, fájdalmatlan máj szerkezeti vizsgálaton.
Nem a sárgaság a zsírmáj első tünete
Ha valaki indokolatlan kimerültséget és a has jobb felső részén megjelenő fájdalmat, kellemetlen érzést tapasztal, jól teszi, ha orvoshoz fordul. Ha az állapot már előrehaladottabb, a tünetek is kifejezettebbekké válhatnak, kialakulhat például:
- haspuffadás,
- bőraláfutások, nyelőcsőben, gyomorban kitágult erek,
- kipirosodott tenyerek,
- a bőr és a szemfehérje sárgasága.
Ugyan nem érzékelhető panasz, de a megnagyobbodott lép is jellegzetes tünet – ezt hasi ultrahanggal lehet kimutatni.
Ha besárgult a szemfehérjéje vagy bőre, ne tippelgessen sokat: ezzel a tünettel mindenképpen orvoshoz kell fordulni.
Mi okozza a sárgaságot?
A sárgaság akkor alakul ki, amikor túl sok a sárgás színű epefesték, vagyis a bilirubin a vérben. A bilirubin alapvetően a vörösvérsejtekben található, és amikor ezek a sejtek lebomlanak, a máj kiszűri a bilirubint a véráramból, vízoldékonnyá alakítja, és az epébe juttatja. Az epevezetéken keresztül a nyombélbe jut, majd nagyobb részben a széklettel kiürül, kisebb részben pedig a bélből visszaszívódik. Ha a rendszer valahol meghibásodik, a bilirubin felhalmozódik és sárgásra színezi a bőrt, a nyálkahártyákat és a szemfehérjét.
Az úgynevezett sárgaságnak 3 típusa ismert:
- a máj előtti fázis
- a máj eredetű
- a máj utáni fázis.
Ezek a fázisok a sárgaság okának helye szerint különülnek el. A máj előtti fázisban nem magában a májban található a probléma, hanem valamilyen ok miatt (ami vizsgálandó!) erőteljesebb a vörösvérsejt pusztulás, ez emeli meg a bilirubin szintet. A máj eredetű sárgaság értelemszerűen a májból ered, elsősorban a hepatitisz, a májgyulladás okozhat sárgaságot. A máj utáni típus az úgynevezett elzáródásos icterus, ami az epefeldolgozás valamilyen zavarára utal. Legismertebb formája a Gilbert-kór, ami egy kezelést nem igénylő állapot.
Gyakori okok a sárgaság mögött
Ezek a leggyakoribb kiváltó okok:
- hepatitisz
- alkoholos májbetegség
- elzáródott epevezeték
- bizonyos gyógyszerek (fájdalomcsillapítók, fogamzásgátlók, szteroidok, penicillin)
A kezeletlen zsírmáj egyre súlyosabb állapothoz vezethet
Az egészséges máj nem tartalmaz zsírt, a zsírmáj azonban olyan elterjedt betegség, hogy lassan népbetegségnek lehet nevezni. Az első stádiumok tünetmentessége miatt sajnos sokan későn fordulnak orvoshoz. Így idővel az állapot egyre romolhat, kialakulhat a májcirrózis (májzsugorodás), valamint, ha a zsírmáj és a cukorbetegség együttesen van jelen, jelentősen nő a szívbetegségek megjelenésének esélye is. Fontos tudni, hogy idejében felfedezve, életmóddal és szükség esetén gyógyszerrel a romlás megállítható és a májban lévő zsír mennyisége csökkenthető.
Ez a zsírmáj 4 stádiuma:
- Egyszerű zsírmáj: a májban még csak kisebb mennyiségű zsír halmozódik fel.
- Májgyulladás (hepatitis): ebben a fázisban már gyulladás van a májban.
- Fibrózis (fibrosis): az állandósult gyulladás miatt hegszövet jelenik meg a máj körül és a közeli erekben, de még normálisan funkcionál a szerv.
- Májzsugor (cirrózis, cirrhosis): ez a veszélyes stádium több év után alakul ki, mivel a máj fokozatosan zsugorodik, hegesedik. Jelentősen hozzájárul a májelégtelenség és májdaganat kockázatának növekedéséhez.
Az alkoholbetegek és az elhízással küzdők a veszélyeztettek
A zsírmáj igen gyakran az alkoholfüggőség következménye, náluk diagnosztizálható az úgynevezett alkoholos zsírmáj. A másik nagy rizikócsoportot a túlsúlyos, elhízott személyek jelentik, 80%-uknál lehet jelen ez a probléma. További kockázati tényezők:
- 2-es típusú cukorbetegség,
- inzulinrezisztencia,
- magas vérzsírszint,
- metabolikus szindróma (ez a cukorbetegség, a magas vérnyomás és vérzsírszint és az elhízás kombinációja),
- policisztás ovárium szindróma (PCOS),
- pajzsmirigy alulműködés,
- hasnyálmirigy betegség,
- 50 éven felüli életkor,
- dohányzás,
- felszívódási zavarok,
- bizonyos gyógyszerek (például szteroidok, hormonok) hosszútávú szedése is.
Az akut terhességi zsírmáj egy külön csoportot jelent, amely szerencsére igen ritka, ugyanis az anyát és a magzatot is veszélyezteti.
Hogyan diagnosztizálható a zsírmáj?
- A diagnosztizálás első lépése a laborvizsgálat, ezen belül a májfunkció megállapítása, bár ez a módszer nem ad teljes képet a zsírmájról. Ezért jelent jó megoldást a máj szerkezeti vizsgálat, ami tulajdonképpen egyfajta fájdalmatlan hasi ultrahang. Ennek segítségével a máj szerkezeti átépülése és a máj zsírtartalmának meghatározása néhány perc alatt, szövettani pontossággal megtörténhet, hiszen az ultrahanghullám terjedése, visszaverődése adja az információt a máj rugalmasságáról, esetleg hegesedéséről és egyidejűleg a zsírosodás mértékéről - ismerteti dr. Németh Alíz, a Gasztrienterológai Központ hepatológusa, gasztroenterológus. – A máj szerkezeti vizsgálattal 10 kg feletti gyermekeket és extrém elhízott felnőtteket is képesek vagyunk vizsgálni, bár néhány esetben elkerülhetetlen a biopszia (mintavétel).
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!