Epehányás: ilyen, amikor súlyosabb betegség áll a háttérben
Időnként az epehányás hátterében komolyabb, súlyosabb betegség is állhat. Ezek között találhatjuk az eperefluxot.
A hányás önmagában nagyon kellemetlen jelenség, még rosszabb lehet, ha sárgás vagy zöldes színű, keserű epét hányunk.
A hányás a legtöbb ember számára jól ismert jelenség. Nemtől, életkortól, életmódtól függetlenül bárkit érinthet. Okozhatja akut vagy krónikus betegség, ételmérgezés, gyógyszer-mellékhatás, de gyakori kísérője például a terhességnek is. Az is előfordulhat, hogy a stressztől és az idegességtől hány valaki, de a félelem vagy az undor egyik kísérője is lehet. A hányás lényege, hogy a gyomortartalmat (a legtöbbször) akaratlanul, szinte megállíthatatlanul gyorsan a szájon át kiürítjük. Az esetek legnagyobb részében az alkalmankénti hányás önmagában nem veszélyes.
Epehányás: mi okozhatja?
Mivel a hányás a gyomor tartalmától való megszabadulással jár együtt, epehányás akkor következhet be, ha a gyomor üres. Ilyenkor az epehólyag által előállított epe kerülhet vissza a gyomorba, például azért, mert az érintett szervezete annyira erőlködik, hogy kiadja magából a gyomortartalmat.
Epehányás történhet, ha valaki már annyit hányt előtte, hogy semmi sem maradt meg benne (pl. súlyos emésztőrendszeri fertőzés, ételmérgezés esetén), vagy ha a hányást megelőzően hosszú ideig nem evett. Akkor is epehányás következhet be, ha valaki rövid időn belül nagyobb mennyiségű alkoholt ivott meg.
Időnként az epehányás hátterében komolyabb, súlyosabb betegség is állhat. Ezek között találhatjuk például az eperefluxot, mikor az epe visszacsorog a bélrendszerből a gyomorba, esetleg még a nyelőcsőbe is. Az epereflux műtétek szövődményeként is kialakulhat. Az epereflux további lehetséges tünetei az epehányáson kívül a hasi fájdalmak, a gyakori gyomorégés, a keserű szájíz, a krónikus köhögés, az állandó émelygés és a súlyvesztés.
Szintén súlyos, sőt életveszélyes állapot a bélelzáródás, melynek a tünete epehányás is lehet. Ennek a tünetei a hullámokban jelentkező hasi fájdalmak és görcsök, a székrekedés, a has felpuffadása, az étvágytalanság, illetve a szellentés képességének elvesztése. Bélelzáródást számos probléma okozhat, a sérvtől a daganatos betegségeken át az epekövekig és a bélcsavarodásig. Már a gyanúja esetén is haladéktalanul orvoshoz kell fordulni! Különösen akkor lehet ez fontos, ha a kellemetlen tüneteket és az epehányást hasi műtéteket követően tapasztaljuk meg.
Hogyan kezelhető az epehányás?
Az epehányást a legtöbbször csak az okozza, hogy valakire úgy tör rá a hányinger, hogy üres a gyomra. Éppen ezért különösebb kezelésre sincs szükség, a pihenésen és a folyadékpótláson kívül. Ritkábban, súlyos ételmérgezésnél vagy alkoholmérgezésnél akár kórházi kezelésre, intravénás folyadékpótlásra is sor kerülhet.
Amennyiben az epehányás krónikussá válik, esetleg más tüneteink is vannak mellette, mindenképpen orvosi kivizsgálásra van szükség. A kezelőorvos dönti el, hogy az epehányást kiváltó okot hogyan kezelik: gyógyszerrel, műtéttel, életmódváltással, esetleg ezek kombinációjával.
Olvasta már?
- Epekő: miért lehet évekig észrevétlen?
- Olvasson tovább! Néma epekövek: hogyan ismerjük fel idejében?
- Pajzsmirigyzavar: nem elég a labor! Olvasson tovább!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Kezeletlen epekő: 5 súlyos szövődmény, ami kialakulhat
