Ez az 5 tünet májgyulladásra is utalhat

Milyen tünetekre kell figyelnünk, hogy még időben észrevegyük a hepatitiszt?

Az A-B-C-D-E hepatitisz mellett ritkán egyéb vírusfertőzés is előfordulhat (pl. mononukleózis, sárgaláz, citomeglaovírus fertőzés).

Lássuk sorban a hepatitisz ábécét!

Hepatitisz A fertőzés (HAV): főként a széklettel szennyezett élelmiszer révén jön létre, rossz higiénés viszonyok között. A víz és élelmiszerek ilyen szennyezettsége főleg a fejlődő országok, harmadik világ sajátsága. Személyes kontaktus révén is átadható. Általában tünetmentesen zajlik, nem is kerül felismerésre.

Hepatitisz B (HBV): itt jellemző a fertőzőtt vér, vérkészítmény szerepe, pl. vérátömlesztés, hemodialízis, de lehet szoros személyes kapcsolat, szexuális aktus is a háttérben, iv. kábítószerek fogyasztása. Egészséges ember is átadhatja – aki egyébként krónikus vírushordozó.

Hepatitisz C (HCV): az esetek kb. 80%-ában a fertőzött vér, vérátömlesztés a terjedés forrása, oka. Kábítószereseknél a közös tűhasználat. Szexuális aktus esetén ritka. Főként krónikus májgyulladást okoz. Alkoholos májelfajulásnál is gyakoribb.

Hepatitisz D (HDV): kizárólag a HBV-val együtt jelenik meg, kábítószereseknél nagyobb a kockázat.

Hepatitisz E (HEV): a HAV-hoz hasonló, csak a fejlődő országokban észlelik.

A májgyulladás formái: akut és krónikus típus

Az akut hepatitisz

A fenti vírusok egyike okozza, hirtelen, heves tünetekkel jelentkezik – de néhány hét alatt lezajlik.

Tünetek és diagnózis:

1. 1 jellemző az étvágytalanság,
2. 2 hányinger, hányás,
3. 3 láz,
4. 4 esetleg társulhat viszkető kiütés,
5. 5 ízületi fájdalom (HBV).

Később sárgaság alakul ki, a vizelet színe sötét, érdekes a módon a beteg ekkor jobban érzi magát. 1-2 hét alatt éri el csúcsát, 4 héten belül lezajlik (a sárgaság). Vérkép alapján kimutatható, a máj nagyobb és nyomásérzékeny. Néhány betegségtől el kell különíteni (pl. influenza, alkoholos májártalom), a döntő a laborvizsgálat eredménye.

Átmehet krónikus hepatitiszbe?

HAV esetén szinte soha, HBV esetében kis részben (5-10%), míg HCV esetében igen gyakran, az esetek ¾ részében.

Jellemző még hogy az akut hepatitiszt átélt beteg krónikus vírushodozóvá válik, tünetmentesen fertőz: ez a HBV és HCV esetén valósulhat meg.

Kezelhető az akut májgyulladás?

Kórházi elhelyezés szükségessé válhat, általában konkrét kezelés nem szükséges, az étvágy néhány nap alatt visszatér, ha a sárgaság megszűnt, a beteg visszatérhet munkájába.

Megelőzhető a májgyulladás?

HAV esetén a legfontosabbak a higiénés intézkedések általában is, egyébként pedig a vérminták, székletminták megfelelő kezelése az egészségügyi dolgozók számára. A fertőzött betegek elkülönítése nem szükséges. Minden véradót meg kell szűrni a HBV és HCV tekintetében.

Védőoltások alkalmazása

• HBV: azok számára fontos, akik fokozott kockázatnak kitettek, (egészségügy), a már kialakult fertőzés esetén nincs értelme beadni.
• HAV: pl. utazók számára, akik fejlődő országokba mennek.

Krónikus hepatitisz

Ha a májgyulladás legalább hat hónapig fennáll, akkor már krónikusnak, idült állapotnak kell tekinteni.

Ritka, de veszélyekkel járhat, általában enyhe és lényegében tünetmentes, nem okoz különösebb májkárosodást. A folyamat gyulladás (akár éveken át) viszont hosszú távon mégiscsak károsítja a májat: májzsugorhoz, májelégtelenséghez vezethet.

Okok és tünetek

Gyakori ok a HCV-fertőzés (fentebb is), kisebb esetszámban a B+D vírus is okozhatja. Néhány gyógyszer is "májméreg": ilyen lehet a metildopa, az INH, nitrofurantoin és a paracetamol. Hangsúlyozzuk, ez nem kötelező, de előadódhat hogy májkárosító hatásuk alakul ki. Ok lehet még a Wilson-kór (réztárolási betegség).

Autoimmun hepatitisz?

Az autoimmun betegségek népes családjához tartozik, ez nőkben gyakoribb, itt az immunrendszer fokozott működése tehető felelőssé.

A tünetek nem igazán jellemőzek, lehet tünetmentes zajlás, vagy bizonytalannak tűnő tünetek: étvágytalanság, fáradékonyság, hőemelkedés, a has felső részén kellemetlen érzés, esetleg sárgaság.

Ha kialakul a krónikus májelégtelenség, lépnagyobbodás, póklábvénák a bőrön, és hasi folyadékgyülem észlelhető.

Felismerése: bár a tünetek és a laborleletek alapján azonosítható, legpontosabb diagnózisa a biopszia, a szövetmintavétel. Ebből meghatározható a gyulladás súlyossága és a hegesedés, a cirrózis mértéke.

A májgyulladás kezelése

Alfa-interferon: vírusellenes sze, megállíthatja a krónikus HBV ill. HCV-alapú gyulladást, de nem kevés a mellékhatás, és a kezelés befejezése után kiújulhat az állapot.

Szteroidok: főleg az autoimmun esetekben (csökkentik az immunműködést), kombinálhatják azatioprinnel is, a gyulladás csökken, a tünetek is, és javul a hosszútávú túlélés. A kezelés hosszantartó, nem egyértelmű, és hosszú évek múlva kialakulhat májelégtelenség, májzsugor.

Összegzés

• A hepatitisz különböző módokon terjedhet, például szennyezett élelmiszerek és szoros személyes kapcsolat útján.
• A fertőzés okozhat sárgaságot és májgyulladást, amely krónikussá válhat.
• Minden véradót szűrni kell a hepatitisz B-re és C-re, valamint fontos a megfelelő higiénés intézkedések betartása.
• A májgyulladás krónikussá válhat, és hosszú távon szövődményekhez, például májzsugorhoz és májelégtelenséghez vezethet.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!