Fájdalom a jobb bordaív alatt - májbetegségre is figyelmeztethet
Májelégtelenség akkor alakul ki, ha a máj 70-80%-a súlyosan károsodik, mert a májsejtek már nem elegendők a máj létfontosságú funkcióinak ellátásához.
A betegség kialakulásának időbelisége alapján megkülönböztethetünk akut és krónikus májelégtelenséget. Az akut májelégtelenség heveny módon, napok vagy hetek leforgása alatt alakul ki, megelőző májbetegség nélkül. A krónikus májelégtelenség (májzsugor) ezzel szemben valamilyen májkárosító betegség/állapot miatt alakul ki hosszú idő alatt.
Ezek a tünetek májelégtelenségről árulkodnak
- jobb bordaív alatti fájdalom, érzékenység;
- étvágytalanság;
- hányinger, hányás;
- levertség, erőtlenség, fáradtság;
- felgyülemlő ammónia (májelégtelenség során károsodik az ammónia szervezetből történő eltávolítása, ami károsítja az idegrendszert, így kézremegés, zavartság, aluszékonyság, hangulat- és viselkedésváltozás, végül pedig kóma léphet fel);
- sárgás bőr, sárgás szem (sárgaság) és bőrviszketés alakulhat ki a bilirubin (epefesték) felszaporodása miatt;
- barnaszínű vizelet a bilirubin egyik bomlásterméke miatt;
- édeskés, kellemetlen szagú lehelet;
- ízérzési zavar;
- vérzékenység, mivel csökken a véralvadási faktorok szintje;
- csökkent vércukorszint;
- testszerte ödémák megjelenése (a vér alacsony albuminszintje következtében);
- haskörfogat növekedése a hasvíz felszaporodása miatt;
- aranyér (véres széklet);
- nyelőcső és gyomortáji visszeresség (vérhányás) a fokozott vénás nyomás miatt;
- vénás rajzolat a hasfalon.
A májelégtelenség kiváltó okai
Májelégtelenséget válthat ki bármi, ami károsítja a májat.
- Az akut májelégtelenség gyakori oka a paracetamol mérgezés, amit kiválthat egy nagyobb dózis bevétele (például öngyilkossági szándék esetén) vagy a napokon keresztül szedett magasabb dózis.
- Vényköteles gyógyszerek, mint például bizonyos antibiotikumok (erythromycin), epilepszia elleni szerek (carbamazepin) vagy az altatógázként használt halothan is vezethetnek májelégtelenséghez.
- Különböző gyógynövények vagy az azokat tartalmazó készítmények: ismert a káva, a csikófark (efedrin), a sisakvirág és a csombormenta májkárosító hatása.
- Vírusok: hepatitis A, B, C, D, E vírusok, az Epstein–Barr-vírus (EBV), cytomegalovírus (CMV), herpesz szimplex vírus.
- Mérgező anyagok, mint a gyilkos galóca toxinja vagy az oldószerként használt szén-tetraklorid.
- Autoimmun májgyulladás, primer biliáris cirrózis (az epeutak ismeretlen eredetű gyulladása és hegesedése).
- Budd-Chiari-szindróma, ami a máj vénáinak elzáródásával jár.
- Réztárolási rendellenesség (Wilson-kór), vastárolási rendellenesség (hemokromatózis).
- Akut terhességi zsírmáj.
- Májrák.
- Sokk, ha a máj vérellátottsága nagyon csökken.
- Alkoholizmus.
- Zsírmájhoz vezető betegségek, állapotok (elhízás, cukorbetegség, zsíranyagcsere zavarai).
A májelégtelenség: mire van szükség a diagnózishoz?
A diagnózis felállításában fontos szerepe van a vérvizsgálatnak, amivel meghatározható a máj működőképessége, illetve azonosíthatók az olyan állapotok, amelyek a májelégtelenség hátterében állhatnak. Ha felmerül genetikai betegség gyanúja, akkor annak vizsgálata is szükséges. A máj állapotának és betegségeinek vizsgálatára képalkotó eljárások is szóba jöhetnek: ultrahang, CT, MR. Egyes esetekben a májbiopszia is segíthet a kórisme felállításában.
Összegzés
- Májelégtelenség alakul ki, ha a máj 70-80%-a súlyosan károsodik.
- Megkülönböztethetünk akut és krónikus májelégtelenséget.
- A vérvizsgálat fontos a diagnózis felállításában.
- Genetikai betegség gyanúja esetén vizsgálat szükséges.
- Képalkotó eljárások segíthetnek a máj állapotának és betegségeinek vizsgálatában.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Görcsös hasi fájdalom? Ne várjon, ha ezt tapasztalja, hívjon azonnal mentőt!
