Egyre több gyereknél alakul ki a gyulladásos bélbetegség Magyarországon
Az elmúlt húsz évben drasztikusan emelkedett a gyulladásos bélbetegségekben (IBD) szenvedők száma. A betegek közül minden ötödik gyermek.
Hazánkban mintegy 60 ezer beteget tartanak számon, és a kór egyre fiatalabb korban alakul ki, ami főként az egészségtelen életmódnak – a dohányzásnak, a rostszegény táplálkozásnak és a gyorséttermi ételeknek – köszönhető.
A gyulladásos krónikus bélbetegségeknek (IBD) két csoportját különítjük el: a páciensek kicsit kevesebb mint fele a bélrendszer krónikus gyulladásával járó Crohn-betegségben szenved, többségük pedig fekélyes vastagbélgyulladással, úgynevezett colitis ulcerosa-val küzd.
"A mintegy 60 ezer magyar beteg 15-20 százaléka 18 éven aluli, és ritkán ugyan, de előfordulhat a betegség nagyon korai válfaja 6 éven aluli gyermekeknél is, ezt VEO-nak nevezzük" – mondja dr. Miheller Pál.
A Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika docense hozzáteszi: a gyulladásos bélbetegségeket jelenleg a gyógyíthatatlan krónikus betegségek között tarják számon, így az, hogy egyre korábbi életkorban lépnek fel, számos kihívást jelentenek az orvostudomány és az egyén számára is. Ha ugyanis valakinél például 15 éves korában alakul ki a betegség, akkor elképzelhető, hogy akár további 65-75 évig is ezzel együtt kell élnie, vagyis sokkal hosszabb idő van a gyógyszeresen már nem kezelhető szövődmények kialakulására.
"Ezzel párhuzamosan a betegség lefolyása is egyre agresszívebbé vált, míg korábban azt láttuk, hogy 50-60 éves kor között volt egy enyhébb lefolyással járó esetszám emelkedés, egy úgynevezett időskori csúcs, addig most egyre gyakoribb, hogy erőteljesebben jelentkezik a kór"
– magyarázza a gasztroenterológus.
Dr. Miheller Pál felhívja a figyelmet a fontos jelzőtünetekre, melyek közül a legegyértelműbb a véres széklet, a fekélyes vastagbélgyulladás ugyanis nagyon gyakran ezzel kezdődik, így a betegek viszonylag korán orvoshoz fordulnak, mivel a vér látható. Ugyanakkor a Crohn-betegek esetében rövidebb hasmenéses epizódokkal jelentkezik a betegség, amely kevésbé rémisztő tünet, így ők nem keresik fel rögtön az orvost, ezért gyakran késik a diagnózis. Tehát, ha valakinek a hasmenése ok nélkül vissza-visszatér – például másnak a családban nem jelentkezik és nem jár lázzal –, de fogyás, fáradékonyág, kialvatlanság, teljesítőképesség-csökkenés is társul hozzá, akkor mindenképp érdemes elmenni a háziorvoshoz, ahol többek között labor- és székletvizsgálattal ki tudják szűrni, hogy a múló állapot, vagy komolyabb betegség állhat-e a háttérben. Ezt követően szükség esetén a háziorvos beutalja a beteget gasztroenterológiai szakrendelésre.
Az IBD az orvostudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentessé tehető, ugyanakkor a tünetmentesség kétélű fegyver, hiszen ez esetben nem elég, ha a betegségnek nincs tünete, a tünetmentesen zajló gyulladást kell meggyógyítani, hogy ne alakuljanak ki további szövődmények.
Éppen ezért a tünetmentes betegeknél kiemelt jelentőségük van a rendszeres kontrollvizsgálatoknak, mint például a labor, a székletvizsgálat, az ultrahang és akár az endoszkópia – hangsúlyozza a szakember.
A terápia az IBD esetében gyógyszeres, gyakran szteroidos kezeléssel kezdődik, azonban dr. Miheller Pál leszögezi, hogy a szteroid semmiképp sem jelenthet tartós megoldást. Hosszú távon tovább kell lépni az úgynevezett immunszupresszáns gyógyszerekre, amelyek az immunrendszernek éppen azt a részét gyengítik, ami a szervezet ellen dolgozik. A szakember szerint ettől nem kell tartani, az érintettek nem lesznek más betegségekre sokkal esendőbbek, ám huzamos jóllétük érdekében ezek alkalmazása szükségessé válhat.
A terápia csúcsa a biológiai kezelés (élő szervezetek segítségével előállított fehérjékkel történő gyógykezelés), amit akkor alkalmazunk, ha az immunszupresszív terápia ellenére is gyakran fellángol a betegség. Ezt országos centrumokban – köztük a Semmelweis Egyetem – kaphatják meg a betegek, néhány szer esetében NEAK támogatással, illetve ritkán alkalmazott szerek esetén egyedi méltányossággal.
Ha a gyógyszerek sem használnak, akkor műtéti eljárás válhat szükségessé, ilyenkor előfordulhat, hogy a bélszakaszból eltávolítanak egy részt, ugyanakkor a modern sebészeti eljárásokkal lehetőség van olyan kíméletesebb beavatkozásokra is, amikor egyáltalán nem vesznek ki bélszakaszt, hanem úgynevezett bélplasztikát alkalmaznak – ismerteti az egyetemi docens.
Akinek a családjában, közvetlen rokonai között előfordult a betegség, számukra még fontosabb, hogy prevencióként rostokban és vitaminokban gazdag, egészséges ételeket fogyasszanak. Az IBD-s betegek gyógyításakor az orvosi teamnek tagja dietetikus is a gasztroenterológus és sebész mellett, és a táplálásterápia kiemelt hangsúlyt kap.
Mi a Crohn betegség?
A Crohn-betegség a belek gyulladásos betegsége, melynek során - az immunrendszer túlzott aktivitása következtében - a bélfal begyullad, ami hasi fájdalmat, hasmenést okozhat. Leggyakrabban a vékonybél végső szakasza betegszik meg, de érintettek lehetnek a vékonybél további részei, a vastagbél és a gyomor is.
A Crohn-betegség főbb tünetei
A Crohn-betegség elég változatos tüneteket okozhat. Amennyiben a gyulladásos reakció enyhül, a tünetek is könnyebbé válnak, ha pedig erősödik, akkor a tünetek is fellángolnak. Vagyis a betegség során a tünetek enyhülése és fellángolása felváltva követik egymást. Gyakori tünetek:
- hasmenés,
- hasi fájdalom,
- étvágytalanság, fogyás,
- fáradtság,
- hasi görcsök,
- véres széklet,
- szájüregi fekély,
- láz,
- végbéltáji fájdalom.
Mi a fekélyes vastagbélgyulladás?
A colitis ulcerosa, más néven fekélyes vastagbélgyulladás a vastagbél nyálkahártyájának gyulladásos betegsége, ami fekélyeket is okoz. A betegség tünetei fokozatosan jelentkeznek. Bár végleges gyógymód nincs rá, de a tünetek csökkenthetők, és a vele járó kockázatok is mérsékelhetők.
A fekélyes vastagbélgyulladás főbb tünetei
A colitis ulcerosa gyulladásos emésztőszervi betegség, amely sok hasonlóságot mutat a Crohn-betegséggel. Tünetei változatosak lehetnek, attól függően, hogy mennyire erőteljes a gyulladás és melyik vastagbélszakaszt érinti. A tünetek általában hol erősödnek, hol gyengülnek; a folyamatosan, hosszan, egyforma intenzitással jelentkező tünetek ritkák.
Ezek a colitis ulcerosa főbb tünetei:
- hasmenés, gyakran véres, nyákos széklet,
- hasi fájdalom és görcsök,
- végbélfájdalom és vérzés a végbélből,
- sürgető székelési inger, amely gyakran jár székelési képtelenséggel,
- fáradtság,
- fogyás,
- étvágytalanság,
- láz,
- gyerekek esetében növekedési elmaradás.
A fekélyes vastagbélgyulladás mindig érinti a végbelet és gyakran a vastagbelet is.
Ha változást érzékel székletürítési szokásaiban, vért lát székletében, hasi fájdalma van, nem múló hasmenéssel küzd, ami esetenként álmából is felébreszti, vagy hosszú ideje indokolatlan lázat tapasztal, keresse fel háziorvosát.
Olvasta már?
- Gyulladásos bélbetegségek: az IBD kortalan! Tabuk nélkül a tünetekről
- Ez a három dolog az egészségünk legfontosabb testőre
- Nem csak hasi panaszok utalhatnak ételintoleranciára: ezekre a jelekre figyeljen fel!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
IBD gyerekeknél: ilyen tünetei vannak van a gyulladásos bélbetegségnek
