Bélgyulladás: étvágytalanság, gyengeség és hasi görcsök jelzik
Elmondjuk, milyen tünetekre érdemes figyelni!
A bélgyulladás (enteritis) tulajdonképpen a vékonybél gyulladásos betegségét jelenti, melynek oka lehet vírusos vagy bakteriális eredetű fertőző betegség, de előfordulhat az is, hogy a bélgyulladás a daganatok kezelésére alkalmazott sugárterápia szövődményeként alakul ki.
Mi a bélgyulladás?
Bár bélgyulladás (enteritis) néven a legtöbbször a vékonybél gyulladását értjük, előfordulhat, hogy emellett a gyomor és a vastagbél is érintett. Több típusú bélgyulladást különböztethetünk meg, attól függően, hogy akut vagy krónikus betegségről van-e szó, illetve, mi okozza a bélgyulladást. A leggyakrabban valamilyen fertőzésre vezethető vissza a bélgyulladás. Az esetek 80-90 százalékában négy kórokozó lehet felelős a bélgyulladásért: norovírus, rotavírus, Campylobacter és Salmonella. Ezek mellett természetesen más mikrobák (pl. E. coli, calicivírus stb.) is okozhatnak bélgyulladást. A betegséget előidéző kórokozók szennyezett élelmiszerből vagy vízből, esetleg szennyezett felületekről kerülhetnek a szervezetbe. A fertőzéses eredetű bélgyulladás nagyon gyakori a kisgyermekek körében.
Krónikus bélgyulladást okozhatnak autoimmun betegségek is, ezek közé tartozik a Crohn-betegség, valamint a coelikália, vagyis lisztérzékenység.
A hasi területet vagy a medencét célzó sugárkezelés gyakori szövődménye, mellékhatása lehet a bélgyulladás. Ebben az esetben ugyanis a sugárzás nemcsak a daganatos sejteket pusztítja el, hanem az egészséges sejtekre is hatással van. A sugárterápiával összefüggő bélgyulladás gyakran csak a terápia után néhány hónappal jelentkezik, a gyógyulás pedig igen hosszadalmas lehet.
Bélgyulladás: ezek a tünetek utalhatnak rá
A bélgyulladás leggyakoribb tünetei között találhatjuk a hasi fájdalmakat és a hasi görcsöket, az intenzív, gyakori, fájdalmas hasmenést, a lázat, a hányingert és hányást, a súlyvesztést, az általános rosszullétet, étvágytalanságot és gyengeséget. Súlyosabb esetben a széklet véres lehet.
A bélgyulladás sok esetben néhány napon belül magától is elmúlik. Fontos azonban tudni, hogy a bélgyulladással összefüggő hasmenés egyik veszélye a kiszáradás - különösen a kisgyerekek, kisbabák esetében kell erre ügyelni, mert a kiszáradás akár az életet is veszélyeztetheti!
Hogyan kezelhető a bélgyulladás?
Az egészséges embereknél az akut bélgyulladás általában nem okoz komolyabb problémákat, a kellemetlen tünetek néhány nap alatt elmúlnak. Nagyon lényeges azonban az elveszített folyadék pótlása, érdemes például speciális, elektrolitokat is tartalmazó italokat fogyasztani. Súlyosabb esetben a folyadék intravénás pótlására, kórházi kezelésre is szükség lehet. Bakteriális fertőzés esetén antibiotikumok szedése is indokolt lehet.
Krónikus bélgyulladás esetében gyógyszeres kezelésre, az életmód megváltoztatására, speciális étrend követésére egyaránt szükség lehet, és fontos a rendszeres orvosi kontroll is.
Amennyiben a bélgyulladást sugárterápia okozza, a kezelés bonyolult és hosszadalmas lehet, többek között azért, mert előfordulhat, hogy a daganatos betegség terápiás tervét is felül kell vizsgálni. A gyógyszeres kezelés és a speciális diéta időnként nem elegendő, ilyenkor műtétre is szükség lehet, hogy a károsodott bélrészeket eltávolítsák.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Mitől puffadok? Ilyen, amikor betegség okozza
