9/11: több a refluxbetegség?

A new york-i egészségügyi adatok alapján kimutatható, hogy az ikertornyok környékén élőkben nagyobb valószínűséggel alakul ki savas visszacsorgásos (reflux) betegség (GERD).

Jiehui Li és a New York-i Egészségügyi és Mentálhigiénés Intézet munkatársai megállapították, hogy azok, akik közvetlenül ki voltak téve a World Trade Center elleni terroristatámadás hatásának, nagyobb hajlamot mutatni a gyomorból történő savas refluxbetegség kialakulására. Ismert, hogy magasabb a GERD kockázata azokban, akik asztmában, vagy poszttraumás stressz-zavarban (PTSD) szenvednek, azonban az American Journal of Gastroenterology hasábjain közölt tanulmány szerint az ikertornyok környezetében való tartózkodás ezektől független tényezőnek bizonyult.

A munkacsoport 2002-től kezdve tanulmányozta a New York-i egészségügyi adatbázist, azok esetén, akik közvetlenül ki voltak téve a támadásnak, vagy részt vettek a mentésben, illetve a romeltakarításban, vagy kornyéken laktak, illetve dolgoztak. A teljes vizsgálati csoportba 37 ezer felnőtt került be – ezek mintegy felét kezelték valamilyen egészségügyi problémával. A résztvevők speciális kérdőívet töltöttek ki 2003-2004-es, majd a 2006-2007-es periódusban. A támadást megelőzően egyikük sem mutatta a GERD jeleit.

A kérdőív arra is rákérdezett, miként élték meg a terrorista akciót, illetve, hogy az egyének mennyire voltak kitéve a szemét és a hamu hatásának. Az első kérdőív kitöltésének idején minden ötödik egyénnél jelentkeztek refluxos tünetek, melyek a csoport kétharmadánál még a második kérdőív idején is fennálltak.

A GERD legnagyobb előfordulási aránnyal a mentőcsoportok résztvevői, és a romeltakarító munkások között, illetve a környéken élő lakók, és dolgozók körében jelentkezett, miután visszatértek otthonaikba, munkahelyükre, amit korábban ellepett a hamu és a por. A kockázatnövekedés nem mutatott nemi eltéréseket, azonban a latin etnikum, a rosszabb szociális helyzet, a dohányzás, továbbá alacsony képzettség esetén nagyobb volt a valószínűség, míg a fiatal életkor (18-24 év) mérséklő hatásúnak bizonyult.

A jelenség pontos hátterét a tudósok nem tárták fel, mindazonáltal igen valószínűnek tartják, hogy a felelős az esemény okozta stresszélmény lehet.