Jóindulatú daganatok: az elnevezésük ellenére kifejezetten veszélyesek lehetnek
A jóindulatú daganatok sokfélék lehetnek és igen változatos tüneti képet mutathatnak. Íme a legfőbb típusok, illetve azok tünetei.
A jóindulatú (benignus) daganatok fő jellemzője, hogy a kontrollálhatatlan növekedés során – a rosszindulatú daganatokkal ellentétben – nem törnek be a környező szövetekbe, és nem pusztítják el azokat.
- Általában lassan növekednek,
- sebészi úton eltávolíthatók,
- nem újulnak ki,
- sejtjeik nem szóródnak szét a szervezetben, így rendszerint áttétet sem okoznak.
- Azonban a sejtek mértéktelen burjánzása miatt a jóindulatú daganatok olykor óriási méreteket ölthetnek, ami károsíthatja a szervezet élettani funkcióit.
A jóindulatú daganatok a test bármely részén előfordulhatnak:
- a belső szerveken,
- a bőrön,
- a kötőszöveten,
- a zsírszöveten,
- a csontokban
- és akár az agyban is.
Kiindulási helyük szerint megkülönböztetünk:
- hám (papillóma),
- kötőszövet (fibróma),
- mirigyszövet (adenóma),
- zsírszövet (lipóma),
- izomszövet (mióma),
- ér (hemangióma),
- nyirokér (limfangióma),
- csontszövet (oszteóma),
- porcszövet (kondróma) és
- idegrost (neurinóma, neurofibróma) eredetű jóindulatú daganatokat.
A bőr jóindulatú daganatai
A bőrön a különböző sejttípusokból álló növedékek már a születéskor jelen lehetnek, vagy később fejlődnek ki.
Fajtáik:
- Ateróma – a szőrtüszőből és faggyúmirigyből kiinduló, kellemetlen szagú, kásaszerű anyagot tartalmazó tömlő.
- Felhámciszta (epidermális ciszta) – sérülés hatására a bőr irharétegébe vagy a bőr alatti rétegbe kerülő, később betokosodó felhámrészletek alkotják. Az akár borsó nagyságú, igen fájdalmas elváltozás leggyakrabban a tenyéren, az ujjak hajlító- és a lábujjak feszítőfelszínén fordul elő.
- Szemölcs (verruca) – vírusfertőzés okozta elváltozás főként a kéz feszítőoldalán és a talpon, amely magától visszafejlődhet. A sérülésekor kikerülő szövetnedv újabb szemölcsök kialakulásához vezethet, így fennáll az önfertőzés veszélye. A talpon elhelyezkedő, mélyebb rétegekbe hatoló szemölcs igen fájdalmas lehet.
- Tyúkszem (clavus) – a kalapácsujj következtében nyomásnak kitett területen keletkező bőrkeményedés, amely esetenként rendkívül fájdalmas, máskor a felülfertőződés miatt begyulladhat.
- Lipóma – többnyire tokkal körülvett, lágy, tojásdad alakú vagy szőlőfürtszerűen elágazó jóindulatú zsírdaganat, amely leggyakrabban a törzsön és a végtagokon alakul ki.
- Fibróma – kötőszöveti sejtekből és kollagénrostokból álló, tömött csomó formájában, elsősorban végtagokon megjelenő daganat.
- Érdaganat (angióma) – rendellenes sűrűséggel elhelyezkedő vér- és nyirokerekből áll. Általában a bőrben vagy a bőr alatt található, és vörös vagy bíborszínű elszíneződést okoz.
- Nyirokérdaganat (limfangióma) – olyan bőrdaganat, amely tágult nyirokerekből áll; sárgásbarna, ritkábban vöröses árnyalatú. Sérülés vagy sebészi megnyitás után színtelen folyadék ürül belőle.
- Piogén granulóma – skarlátvörös, barna vagy kékesfekete, enyhén kiemelkedő csomó, amelyet a hajszálerek túlburjánzása és a környező szövetek duzzanata okoz. Sérülés hatására vagy többnyire terhesség alatt, ismeretlen okból fejlődik ki.
- Keloid – sima, fénylő felszínű, kissé rózsaszínű, kiemelkedő hegszövet, a kötőszövet túltengésével járó növedék, amely sérülés vagy sebészeti beavatkozás helyén alakul ki.
- Glomus tumor (angioneuromióma) – leggyakrabban a végtagok, az ízületek környékén vagy az ujjakon lévő bőr alatti rétegben tapintható kicsi, de érintésre rendkívül érzékeny csomó.
- Anyajegy (névusz) – veleszületett vagy később kialakuló festékes anyajegy a bőrön és a nyálkahártyán, amelynek a színe és/vagy felszíne eltér a környezetétől.
- Keratózis – a bőrből enyhén kiemelkedő, szemölcsszerű, barna vagy szürke hámmal fedett elváltozás; elsősorban idős emberek fején, hátán, végtagjain alakul ki.
Az idegrendszer jóindulatú daganatai
Az idegrendszer daganatainak tüneteit az idegszövet pusztulása és az agynyomás fokozódása okozza. Az agydaganat első jele a visszatérő fejfájás lehet, azonban fontos megjegyezni, hogy a legtöbb fejfájás nem agytumor eredetű. További gyakori tünet az egyensúly- és koordinációs zavar, a szédülés, a kettős látás, a hányinger és hányás, az epilepsziás görcsroham, a váltakozó láz, a rendellenesen gyors vagy lassú pulzus és légzésszám.
Az agyban és az idegszövetben kialakuló jóindulatú daganatok legfőbb típusai az alábbiak:
- Neuróma – idegsérülés következménye, ezért nem tekinthető valódi daganatnak. A regenerálódó idegnyúlványok, idegsejtek és kötőszöveti sejtek halmaza alkotja. Különleges formája az ún. Morton-féle neuróma, amelynek oka a talpideg lábujjak közötti leágazásának gyulladásos vagy mechanikai eredetű megnagyobbodása.
- Neurinóma (schwannoma) – lassan növekvő daganat, az érintett gerincvelői gyök funkciózavarát idézi elő, fájdalmat és zsibbadást okozva.
- Neurofibróma – perifériás idegszövetből kiinduló daganat; gyakran fordul elő a végtagokon, egyenként vagy csoportos formában. A hónaljban, combon, fartájékon fellépő elváltozások egytizede rosszindulatúvá válik.
- Hemangioblasztóma – a vérerekből alakul ki, már a születéskor is fennállhat.
- Az agyalapi mirigy (hipofízis) adenómája – az agyalapi mirigy jóindulatú daganatai kóros mennyiségű hormont termelnek, amely számos betegséget – például óriásnövést (gigantizmus), a koponya, az arc, a végtagok és a mellkas aránytalan megnagyobbodását (akromegália), Cushing-kórt, pajzsmirigy-túlműködést, menstruációs problémákat (amenorrea) – okozhat.
- Tobozmirigy-daganat (pinealóma) – az ébrenlét–alvás ciklust szabályozó tobozmirigy korai pubertáskorban jelentkező daganata, amely akadályozhatja a gerincvelői folyadék áramlását; az agy és a koponya megnagyobbodását (vízfejűség) és súlyos agyműködési zavarokat okozhat.
- Meningeóma – az agyhártya jóindulatú, lassan növekvő daganata, amely a látóideget nyomva állandó fejfájást vagy ideggyógyászati rendellenességeket okozhat.
Egyéb jóindulatúdaganat-típusok
- Mióma – a simaizom elszaporodása, leggyakrabban a méhfalon, ami erős, hosszan tartó menstruációs vérzést okoz. Ritka esetben erős hasi fájdalmat, húgyhólyag környéki nyomást és fájdalmas közösülést (diszpareunia) okozhat, illetve megnehezítheti a teherbe esést.
- Adenómák – a nyálkahártyán vagy a mirigyállományon képződő daganatok gyűjtőneve. Különösen gyakori a bélben, az orrban és az orrmelléküregekben, de előfordul a mellékvesekéreg hormontermelő adenómája is. A vastagbélben képződő adenoid polip idővel rosszindulatú daganattá fejlődhet.
- Ciszták – folyadékkal töltött nyálkahártya és hólyagos mirigy, amely szinte bárhol jelentkezhet a szervezetben, és gyakran idővel felszívódik. Leggyakrabban a petefészekben, a vesén, a szájnyálkahártyán vagy a térd mögött jelentkezik.
- Jóindulatú csontdaganatok – leggyakoribb formája a csontszövettel vegyes porcdaganat (oszteokondróma), amely a csont felszínén keletkezik.
További formái:
- jóindulatú porcdaganat (kondróma),
- a csontok végén keletkező, ritka daganat (kondroblasztóma),
- a csontszövetből kiinduló apró daganat (oszteoid oszteóma) és
- a csontok végén keletkező, onnan a szomszédos szövetekre terjedő óriássejtes daganat.
A jóindulatú csontdaganatok elsődleges tünete a fájdalom.
Mikor forduljon orvoshoz?
A jóindulatú daganatok közül a bőr elváltozásai viszonylag könnyen észrevehetők. Bármilyen gyanús bőrelváltozást észlel, keresse fel a területileg illetékes bőrgyógyászati szakrendelést!
Léteznek azonban olyan jóindulatú daganatok is, amelyek sokáig, akár évekig tünetmentesek maradnak, azonban idővel a biológiai viselkedésük megváltozhat, akár rosszindulatúvá is válhatnak, vagy elhelyezkedésük és megnövekedett méretük miatt zavarhatják a környező szervek működését. Ezért fontos, hogy rendszeresen vegyen részt a népegészségügyi célú, szervezett szűrővizsgálatokon, valamint fogászati ellenőrzésen, mert a korai stádiumban felfedezett daganatok megfelelő orvosi kezeléssel jól gyógyíthatók.
A jóindulatú daganatok kiváltó okai
A tumorok döntő hányada nem öröklődő, hanem szerzett, az egyedi élet során létrejövő kóros elváltozás. Általában több gén mutációjának együttműködése alakítja ki a kórfolyamatot, amelyet a külső körülmények jelentősen befolyásolhatnak. Ezek a tényezők az alábbiak lehetnek:
- egészségtelen étrend;
- dohányzás (több mint 70 igazoltan daganatkeltő vegyületet tartalmaz!);
- mértéktelen alkoholfogyasztás;
- elhízás;
- mozgásszegény életmód;
- UV-sugárzás, röntgensugárzás, radioaktív sugárzás;
- vegyszerek és kémiai anyagok (pl. azbeszt, festékek, műtrágya, gyomirtó);
- környezetszennyezés;
- fertőzések (pl. az Epstein–Barr-vírus okozta, a nyirokcsomók megnagyobbodásával járó mononukleózis);
- lelki tényezők (pl. gyász, stressz).
A jóindulatú daganatok lehetséges szövődményei
Egyes jóindulatú daganatok – elnevezésük ellenére – kifejezetten veszélyesek lehetnek, mivel bizonyos méretet elérve nemcsak fájdalmat, hanem – a fentebb leírtak szerint – akár visszafordíthatatlan károsodást is okozhatnak a környező szervekben vagy szövetekben.
A jóindulatú daganatok diagnosztizálása
A jóindulatú daganatok kivizsgálása a tumor helyétől függően változik. A diagnózis felállítása a kórtörténet, a fizikális vizsgálat, laboratóriumi vizsgálatok, szükség esetén röntgenvizsgálat és képalkotó vizsgálatok (CT, MRI) alapján történik.
A daganatszerű elváltozások fizikai vizsgálattal nem mindig különíthetők el a rosszindulatú daganatoktól. Ezért az ilyen elváltozásokat rosszindulatúnak tekintik mindaddig, amíg nem sikerült bebizonyítani az ellenkezőjét.
A pontos diagnózis felállítása érdekében sor kerülhet mintavételre, biopsziára is. Ilyenkor a mintát szövettani vizsgálatnak vetik alá a rosszindulatúság kizárása céljából. Az idegrendszeri daganatok helyének meghatározásakor a neurológus (ideggyógyász) szakorvos abból indul ki, hogy a test mely része vagy funkciója működik kórosan.
A jóindulatú daganatok kezelése
A jóindulatú daganatok kezelése többnyire az elváltozás sebészeti úton történő eltávolítását jelenti. Nem operálható tumor esetében – a daganat típusától, elhelyezkedésétől, méretétől, valamint a beteg általános állapotától, esetleg meglévő társbetegségeitől függően – sugárterápia vagy gyógyszeres kezelés is szóba jöhet.
A daganatok megelőzése
A jóindulatú daganatok nem minden esetben előzhetők meg, de egészséges életmóddal – éppúgy, mint a rosszindulatú daganatok esetében – csökkenthető a kockázatuk. Ennek legfőbb elemei a következők:
- rendszeres testmozgás;
- kiegyensúlyozott táplálkozás;
- elhízás esetén a testsúly normalizálása;
- a stressz kerülése;
- a mértéktelen alkoholfogyasztás kerülése;
- a dohányzás mellőzése, illetve leszokás a dohányzásról.
Olvasta már?
- Szemdaganat: erre a jelre figyeljen oda, ha egész nyáron napozott
- Petefészekrák: nehéz időben észrevenni - így fülelheti le mégis
- Pajzsmirigyrák: ezek az alattomos tünetek daganatra is utalhatnak
- Bőrrák megelőző állapot: 5 jel, amiből időben felismerheti a tüneteket!
- Tévhitek a rákbetegségről - ez mind nem igaz!
- Agresszív daganattípus a mellben: ilyen tünetek jelzik a gyulladásos mellrákot
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Rákbetegségek: vizsgálatok, amikkel már a tünetek megjelenése előtt kiszűrhető a daganat
