Figyeljen oda: ez az ártatlannak tűnő seb, a leggyakoribb bőrdaganat tünete lehet!

2024.06.28.

basalioma bőrrák bőrdaganat daganatos megbetegedés bőrbetegség bőrkiütés basalioma tünetei basalioma kezelése laphámrák

Fénylő, hámló sebek a bőrön - így is jelezhet a bőrrák

A bazálsejtes karcinóma a bőrdaganatos esetek 80 százalékát teszi ki. A basalioma az epidermisz legmélyebb rétegében keletkezik, ahol kóros osztódás következtében beteg, daganatos bazálsejtek alakulnak ki. Igaz, hogy ez a fajta daganat rendkívül lassan növekszik, azonban képes behatolni a körülötte található szövetekbe is. Más rosszindulatú daganatokkal ellentétben a bazálsejtes karcinóma nem képez áttéteket a nyirokcsomókban vagy más szervekben.

A basalioma kialakulásában 3 fő tényező játszik szerepet

genetikai hajlam (családi halmozódás alakulhat ki),
legyengült immunrendszer,
környezeti tényezők.

Ez utóbbi rizikófaktor esetén legfontosabb az évek során a bőrfelületet ért napfény mennyisége, és minősége. Elsősorban az UV B sugarakat tartják felelősnek a basalioma kialakulásáért, de az UV A sugarak túlzott mennyisége (szolárium!) sem jótékony hatású a betegség szempontjából.

Előfordulását tekintve a test bármely részén kialakulhat, de az esetek 70-80 százalékában a fej és a nyak területén jelenik meg, a többi esetben pedig a testünk azon részein, amit gyakran ér a nap: orr, ajkak, homlok, tarkó, kezek, fülcimpa.

Az évtizedekig folyamatosan szoláriumozók esetében a test minden részén találkozunk ezzel a daganattal.

A basalioma tünetei

A betegség nem jár fájdalommal, sokkal inkább – a basalioma típusától függően – laposabb vagy kidomborodóbb, rendszerint gyöngyházas fényű bőrelváltozással, mely elsősorban a napfénynek kitett területeken (arc, vállak, felső végtag) jelentkezik.

Sokszor kifekélyesedhetnek, apróbb értágulatok szegélyezhetik, amelyből időszakosan újabb és újabb apró vérzés, majd varasodás indulhat el. Szerencsére, áttétet nagyon ritkán képez, veszélye inkább abban rejlik, hogy esetenként a mélybe törve (pl. arc-orr területe, koponyaüreg felé) károsíthatja a bőr alatti területeket

A basalioma legtipikusabb tünetei:

félgömb formájú üveges csomók,
szövetburjánzás,
a bőrelváltozás tetején apró erek keletkeznek,
apró piros szemölcsök megjelenése,
hámló területek, sebek - nem gyógyuló sebek,
var, ami nem akar gyógyulni, eltűnni,
piros foltok, leginkább a törzsön,
heges elváltozások.

Fontos megemlíteni, hogy a bazálsejtes karcinómának nincs előstádiuma, azaz a rákos sejtek azonnal jelen vannak, így azokat minél előbb el kell távolítani. Amennyiben ez nem történik meg, nagyobb daganatokká nőhetnek, melyek akár a mélyebb rétegekbe is bejuthatnak. Egyes típusú basaliomák valójában sokkal nagyobbak lehetnek, mint amit a bőrfelszínen látunk. Az előrehaladott bazálsejtes karcinómák nagyobb szivárgó fekélyekké alakulhatnak, melyek néha vérezhetnek, és a közepükben egy mélyedés található.

A basalioma diagnosztikája

A diagnózist bőrgyógyászok állítják fel: számukra sok esetben már ránézésre egyértelmű, mivel állnak szemben, ennek ellenére mindig kötelező a szövettani vizsgálat. Ezt a legtöbb esetben (kivéve a speciálisabb helyen lévő, vagy nagyobb kiterjedésű elváltozást) helyi érzéstelenítésben, sebészi kimetszéssel végzik. Jó esetben a mintavétellel együtt a terápia oroszlánrésze is lezajlik. Az így kinyert mintát gondos szövettani vizsgálatnak vetik alá, ahol egyrészt megtörténik a tumor besorolása (ez a prognózis, és terápiás protokoll felállításának céljából fontos), másrészt azt is megnézik, hogy minden határon ép szövetben történt-e a kimetszés.

A basalioma kezelése

A basalioma terápiája sok esetben a fent említett sebészeti eljárás. Bizonyos típusok esetén azonban lehetőség van egyéb módszerek alkalmazására is: ilyen például a fagyasztás (folyékony nitrogénnel), speciális kenőcsök használata, vagy az ún. fotodinámiás eljárás.

Ennek során olyan festékanyagot fecskendeznek be, amely elsősorban a tumort alkotó sejtekben raktározódik el.
Ezután a megfelelő hullámhosszúságú fénnyel megvilágítják az érintett területet, s az így létrejövő kémiai reakciók következtében, több lépésen keresztül oxigén-szabadgyökök keletkeznek, melyek sejtpusztító hatásúak.
Azt, hogy melyik eljárás ajánlható, minden esetben szakorvos dönti el, a rendelkezésre álló információk alapján.

A kezelést követően kis százalékban ugyan, de előfordulhat, hogy a tumor visszanő. Pontosan emiatt a bőrgyógyászok meghatározott időnként kontrollvizsgálatokra hívják vissza pácienseiket, s így az esetleges recidívát hamar felismerik.

A bőrdaganatok megelőzése

Öröklött hajlam megléte esetén a bőrdaganat nem biztosan előzhető meg, de a betegség kialakulásának kockázata csökkenthető napfényvédelemmel és a szolárium kerülésével. A bőr „megjegyzi” az elszenvedett sugárterhelést, vagyis összeadódik az embert élete során ért sugárzások mennyisége.

A bőr egyszeri tartalékkal rendelkezik, vagyis véd az UV-sugarak káros hatásai ellen mindaddig, amíg az életre szóló tartalék ki nem ürül. Onnantól kezdve a bőr nem tud védekezni, és a károsodott sejtek nem képesek regenerálódni.

Használjon 50 faktoros fényvédő krémet, ne tartózkodjon 10 és 15 óra között a napfényen, bőrét nyáron is fedje szellős légáteresztő ruházattal.

Célszerű évente részt venni bőrgyógyászati ellenőrzésen, és rendszeresen önvizsgálatot tartani az ún. ABCDE-módszer alapján, amely a következő: