Utóhang Fukusimához: valószínűleg nem okoz jelentős számú rákbetegséget az atomerőmű baleset
A japán Fukusima prefektúrában három évvel ezelőtt történt atomerőmű-baleset az 1986-ban bekövetkezett csernobili atomkatasztrófától eltérően valószínűleg nem növeli jelentősen a rákos megbetegedések számát, habár a sugárzásnak leginkább kitett gyermekek esetén emelkedhetett a betegségek kialakulásának kockázata - olvasható az ENSZ Nukleáris Sugárzás Hatásait Vizsgáló Tudományos Bizottsága (UNSCEAR) beszámolójában.
A bizottság háromszáz oldalas jelentésében újból megerősítette, hogy nem számít "jelentős változásokra" a rákos megbetegedések jövőbeli arányában a fukusimai atomerőmű balesetével összefüggésben.
Az UNSCEAR korábban 2013 májusában tett közzé hasonló eredményeket a fukusimai szerencsétlenség lehetséges élettani és társadalmi hatásairól.
Az emberi szervezetben leginkább a pajzsmirigyet károsítják a környezetben található radioaktív jódizotópok, ami daganatos elváltozást okozhat. Ez különösen a gyerekekre jelent veszélyt.
Az ENSZ szakértői úgy találták, hogy a nukleáris szerencsétlenség következtében "kiszabadult" radioaktív anyagok - például a jód-131 elem - mennyisége és így a sugárdózis sokkal alacsonyabb volt Fukusimában, mint Csernobilban, és ez a tény a japán hatóságok intézkedéseivel, köztük a közelben lakó mintegy 160 ezer ember evakuálásával együtt lényegesen csökkenti a megbetegedések kialakulásának kockázatát.
Ennek ellenére több száz gyermeket érhetett olyan mértékű sugárzás, amely befolyásolhatja a pajzsmirigyrák későbbi kialakulásának valószínűségét. Mindenesetre az UNSCEAR hozzátette, hogy ennek az esélye rendkívül kicsi.
Fehéroroszországban, Oroszországban és Ukrajnában - azon országokban, amelyeket leginkább érintett a csernobili nukleáris szerencsétlenség - a baleset idején sugárzásnak kitett gyermekek és fiatal felnőttek között több mint hatezer pajzsmirigyrákkal diagnosztizált esetet regisztráltak a hatóságok 2005-ig. Az UNSCEAR számításai szerint mintegy 35 ezer öt év alatti gyermek élt 1986-ban az adott területen, és a pajzsmirigyet ért besugárzás átlagosan
45-55 mGY (milligray = az elnyelt sugárdózis fajlagos
energiaegysége) között lehetett. A sugárzás mértéke azonban az átlagosnál akár kétszer-háromszor magasabb értéket is elérhetett.
A világszervezet kutatói megállapították, hogy Fukusima esetén kevesebb, mint ezer gyermeket érhetett 100 mGY értéknél magasabb sugárfertőzés, és a dózis értéke legfeljebb 150 mGY-ig terjedhetett.
Carl-Magnus Larsson, a bizottság elnöke a jelentést bemutató sajtótájékoztatón elmondta, hogy elméletileg ugyan megnőtt a pajzsmirigyrák előfordulásának kockázata a sugárzásnak leginkább kitett gyermekek esetén, abban azonban a szakértők nem biztosak, hogy ez a jövőbeni rákos megbetegedéseket dokumentáló statisztikákban is megjelenik majd.
Ezzel szemben a japán média tavaly augusztusban arról számolt be, hogy 2013 februárja óta hatszorosára nőtt a pajzsmirigyrákban szenvedő gyerekek száma a japán Fukusima prefektúrában, ahol radioaktív szennyezés érte a környezetet. Fukusimában akkor 18 gyereknél állapítottak meg pajzsmirigydaganatot, és 25 olyan gyerek volt, akiknél erre utaló tünetek jelentkeztek, de a vizsgálatok még nem erősítették meg, hogy rosszindulatú daganatban szenvednek.
Két évvel korábban az amerikai Stanford Egyetem kutatói azt állapították meg, hogy szélsőséges esetben akár 1300-al többen halhatnak meg világszerte rákbetegségben a fukusimai atombaleset miatt. Eredményeik szerint az atomkatasztrófa világszerte átlagosan hozzávetőleg 130 ember halálát okozhatja. A legjobb esetben ez a szám 15, extrém esetben viszont akár 1300 is lehet.
A fukusimai katasztrófa volt az ukrajnai Csernobilban történt baleset óta a legsúlyosabb nukleáris szerencsétlenség.
2011. március 11-én egy 9-es erősségű földrengés rázta meg a japán Fukusima prefektúrát, és az azt követő szökőár súlyosan megrongálta a térségben található atomerőművet. A szökőár több mint
19 ezer ember halálát okozta a távol-keleti országban, a Fukusima-1 erőmű súlyos megrongálódása és a nukleáris sugárzás veszélye miatt pedig több mint 160 ezer embert kellett kitelepíteni.
Az atomerőmű balesete után a hatóságok lezárták a Fukusima-1 harminc kilométeres körzetét, és a távolabbi, a sugárzásnak kevésbé kitett területeken azonnal sugárzásmentesítésbe fogtak. Az iskolai játszótereken, parkokban kicserélték a földet, korlátozták azt az időt, amelyet a gyerekek a szabadban tölthettek, valamint megtisztították a közterületeket, például a járdákat.
