Tüdőrák stádiumok: ezért fontos mielőbb meghatározni, hogy hol tart a betegség
A tüdőrák két fő típusára különféle stádiumbeosztások léteznek. A stádiumbeosztás segít az orvosoknak a lehető legjobb kezelési terv kidolgozásában.
A tüdőrák két fő típusa a nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) és a kissejtes tüdőrák (SCLC). Mindkét típus különböző stádiumrendszerekkel rendelkezik, amelyek segítenek az orvosoknak meghatározni a betegség előrehaladottságát. A stádium meghatározása nemcsak a beteg kilátásait segíti előre jelezni, hanem a legmegfelelőbb kezelési terv kidolgozásában is kulcsfontosságú.
Miért fontos a stádium meghatározása?
A rák stádiumának meghatározása leírja, hogy mennyire terjedt el a betegség. Az orvosok ezt az információt más egészségi állapotra és a rák típusára vonatkozó adatokkal együtt használják fel a legmegfelelőbb kezelés meghatározásához. Bár a stádium némi információt nyújthat a beteg kilátásairól, nem jósolja meg pontosan, hogy meddig fog élni. Számos tényező befolyásolhatja az egyén várható élettartamát, beleértve a rák típusát, stádiumát, életkorát, általános egészségi állapotát, genetikai tényezőket és a korábbi kezeléseket.
A tüdőrák stádiumai
Mind az NSCLC, mind az SCLC különböző stádiumrendszerekkel rendelkezik. Az NSCLC esetében a TNM rendszert használják, amely a daganat méretét (T), a nyirokcsomók érintettségét (N) és a metasztázisokat (M) jelöli. Az SCLC esetében a betegség két kategóriába sorolható:
- korlátozott és
- kiterjedt stádium.
Korai tünetek és diagnózis
A tüdőrák korai tünetei gyakran hasonlítanak más betegségekhez, mint például a hörghurut vagy a tüdőgyulladás, ami megnehezíti a korai diagnózist. Leghatékonyabban a szűrés segíthet a betegség korai felismerésében, különösen a magas kockázatú esetekben. Az orvosok alacsony dózisú CT-vizsgálatot javasolnak a tüdőrák szűrésére, különösen azoknak, akik 50-80 évesek, jelenleg dohányoznak vagy az elmúlt 15 évben hagyták abba a dohányzást, és jelentős dohányzási előzményeik vannak.
Túlélési arányok és kilátások
A túlélési arányok és a kilátások a rák típusától és stádiumától függően változnak. Az NSCLC esetében a lokalizált stádiumban lévő betegek 5 éves relatív túlélési aránya 65%, míg a kiterjedt stádiumban lévő SCLC betegek esetében ez az arány mindössze 3%. Az új és javuló terápiák révén azonban a most diagnosztizált betegek kilátásai jobbak lehetnek, mint amit ezek a számok mutatnak.
Számos tényező befolyásolhatja az egyén várható élettartamát, beleértve:
- a rák típusa
- a rák stádiuma
- életkor
- általános egészségi állapot
- genetikai tényezők
- korábbi kezelés
Mi az a TNM rendszer?
A TNM stádiumrendszer betűk és számok kombinációját használja a rák stádiumának azonosítására. Minden betűt egy 0-tól 4-ig terjedő szám követ, amely leírja a stádiumot.
- A "T" betű a daganat méretét és kiterjedését jelöli.
- Az "N" betű a nyirokcsomókat jelöli, és azt mutatja, hogy a daganat átterjedt-e a nyirokcsomókra.
- Az "M" betű a metasztázist jelöli, és azt mutatja, hogy a rák átterjedt-e távoli szervekre.
Bár ezt a rendszert mind az NSCLC, mind az SCLC esetében használhatják, az NSCLC esetében hasznosabb.
A nem kissejtes tüdőrák stádiumai
Az Amerikai Rák Társaság (ACS) szerint az NSCLC a tüdőrákos esetek 80-85%-át teszi ki. A három fő altípus a következő:
- Adenokarcinóma: a tüdőrákos betegek körülbelül 40%-ának van adenokarcinómája. Általában a tüdő külső részein alakul ki, és hajlamos lassabban növekedni, mint a másik két altípus. Ez azt jelenti, hogy nagyobb az esély a daganat megtalálására és kezelésére, mielőtt az elterjedne.
- Laphámsejtes karcinóma: ez a tüdőrákok körülbelül 30%-át teszi ki. A légutak belső falát borító sejtekből nő ki. A laphámsejtes karcinóma általában a tüdő közepén alakul ki.
- Nagysejtes karcinóma: az NSCLC-k körülbelül 9%-a ilyen típusú. A tüdő bármely részén növekedhet, és hajlamos gyorsabban növekedni, mint a többi altípus.
Az orvosok általában a következő kritériumokat használják az NSCLC stádiumának meghatározásához:
- a daganat mérete és helye
- a közeli nyirokcsomók száma, amelyekbe a rák átterjedt
- a rák átterjedt-e távoli szervekre (metasztázis)
Ezeket a kritériumokat használva kiszámítják, hogy az alábbi stádiumok közül melyik írja le legjobban az NSCLC-t. Az egyes stádiumok egyszerűsített leírása a következő:
NSCLC 1. stádium
A daganat egyetlen tüdőben van, és nem terjedt át semmilyen nyirokcsomóra vagy távoli szervre. A kezelési lehetőségek általában műtétet, sugárterápiát vagy bizonyos esetekben mindkettőt tartalmaznak. Bizonyos esetekben az orvos adjuváns terápiákat javasolhat, amelyek tartalmazhatják:
- célzott terápia
- brachyterápia
- kemoterápia
- sugárterápia
NSCLC 2. stádium
A rák átmérője nagyobb, mint 3 centiméter (cm). Lehet, hogy átterjedt a tüdő belsejében lévő nyirokcsomókra, de nem távoli szervekre. A kezelési lehetőségek általában műtétet és sugárterápiát tartalmaznak, adjuváns terápiákkal vagy anélkül, amelyek tartalmazhatják:
- célzott terápia
- kemoterápia
- immunterápia
- sugárterápia
NSCLC 3. stádium
A rák átmérője meghaladja a 7 cm-t. Lehet, hogy átterjedt a mellkas közepén lévő nyirokcsomókra, de nem távoli szervekre. A 3. stádiumú NSCLC-nek két altípusa van:
- A rák nem terjedt át a mellkas ellenkező oldalára.
- A rák átterjedt az ellenkező tüdő nyirokcsomóira vagy a kulcscsont közelébe.
A kezelési lehetőségek a daganat helyétől függően tartalmazhatják önmagában vagy kombinációban:
- műtét
- sugárterápia
- kemoterápia
NSCLC 4. stádium
Az NSCLC átterjedt a másik tüdőre, a tüdő vagy a szív körüli folyadékra, vagy távoli nyirokcsomókra vagy szervekre. A kezelési lehetőségek kombinációkat tartalmazhatnak:
- kombinált kemoterápia
- célzott terápiák
- monoklonális antitestek
- sugárterápia, az obstruktív daganatnövekedés esetén
Az SCLC (kissejtes tüdőrák) stádiumai
A kissejtes tüdőrák (Small cell carcinoma) egy kevésbé gyakori forma. A primer és secunder hörgőkből eredő elváltozás gyorsan növekszik és viszonylag nagyra nő. A tüdő daganatai közül ez mutatja a legnagyobb összefüggést a dohányzással. Az SCLC az összes tüdőrákos eset körülbelül 10-15%-át teszi ki. Az SCLC leggyakoribb stádiumrendszere két kategóriába sorolja a betegséget:
1. Korlátozott stádium: a rák csak a mellkas egyik oldalán alakult ki, és egyetlen tüdőterületet, a nyirokcsomókat vagy mindkettőt érinti. A kezelés ebben a stádiumban tartalmazhat:
- kemoterápiát és sugárterápiát együtt
- kombinált kemoterápiát
- műtétet, amelyet kemoterápia vagy kemo-sugárterápia követ
- koponyasugárzást a központi idegrendszerbe való terjedés kockázatának csökkentésére
2. Kiterjedt stádium: a rák átterjedt a mellkas ellenkező oldalára vagy a mellkason kívülre. A kezelés ebben a stádiumban tartalmazhat:
- immunellenőrző pont modulációt és kombinált kemoterápiát
- kombinált kemoterápiát
- sugárterápiát
- mellkasi sugárterápiát azoknak a betegeknek, akik reagálnak a kemoterápiára
- koponyasugárzást a központi idegrendszerbe való terjedés kockázatának csökkentésére
Túlélési arányok és kilátások
A szakértők 5 éves relatív túlélési arányokat használhatnak egy adott rákos beteg kilátásainak leírására. Ez a szám azt jelenti, hogy a betegnek milyen esélye van a diagnózis után 5 évig túlélni, összehasonlítva valakivel, akinek nincs ugyanaz a diagnózisa. Az ACS az 5 éves túlélési arányokat a kissejtes és nem kissejtes tüdőrák esetében a következő stádiumok szerint csoportosítja:
- Lokalizált: a diagnózis idején a rák a test egy részére korlátozódik.
- Regionális: átterjedt a közeli szövetekre.
- Távoli: az egész testben elterjedt és más szerveket is érint.
5 éves relatív túlélési arány a nem kissejtes tüdőrák esetében
Ezek a számok a 2012 és 2018 között NSCLC-vel diagnosztizált embereken alapulnak.
| SEER szakasz | 5 éves relatív túlélési arány |
| Lokalizált | 65% |
| Regionális | 37% |
| Távoli | 9% |
| Az összes SEER szakasz együtt | 28% |
A kissejtes tüdőrák 5 éves relatív túlélési aránya
Ezek a számok a 2012 és 2018 között SCLC-vel diagnosztizált embereken alapulnak.
| SEER szakasz | 5 éves relatív túlélési arány |
| Lokalizált | 30% |
| Regionális | 18% |
| Távoli | 3% |
| Az összes SEER szakasz együtt | 7% |
A rák mindenkit másképp érint, és nem lehet pontosan megjósolni az egyéni kimenetelét. Az új, egyre javuló terápiák nagyobb esélyt jelenthetnek azoknak, akik most kapnak tüdőrák diagnózist, mint a korábbi években, illetve az egyéni életkilátásokra is többféle tényező hathat, úgymint:
- a rák típusa és altípusa
- a rák stádiuma
- életkor
- nem
- a gyulladásos válasz szintjei (A gyulladásos válasz arra utal, hogy az egyén immunrendszere hogyan reagál bármilyen támadás esetén.)
- specifikus génváltozások (A specifikus génváltozások a rákos sejtek mutációira utalnak, ami azt jelentheti, hogy bizonyos célzott terápiák segíthetnek a rák kezelésében.)
- általános egészségi állapot (Más betegségek, például a tüdőgyulladás, befolyásolhatják a tüdőrákos beteg kilátásait.)
A nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) komplex terápiás stratégiája az utóbbi években jelentősen megváltozott. Az immun- és kemoterápia, illetve a célzott kezelések perioperatív alkalmazásával a betegségmentes túlélés jelentősen megnövekedett. Onkogén addiktív metasztatikus NSCLC-ben a célzott terápiás lehetőségek tárháza jelentősen bővül, a várható teljes túlélés években mérhető. A nem onkogén addiktív metasztatikus NSCLC esetén az új immun- és kemoterápiás klinikai vizsgálatok már csaknem 20%-os ötéves túlélési arányt bizonyítanak. Ezen adatok ismeretében kijelenthető, hogy a tüdőrákos megbetegedés már nem tekinthető stigmának, még IV-es stádiumban sem, az éveken át tartó aktív daganatkontrollal megvan az esély arra, hogy e korábban rossz prognózisú kórkép krónikus betegséggé váljon. A teljes gyógyulás manapság még döntően a korai stádiumban felfedezett ablasztikus reszekción átesett betegeknél várható, de realitás lehet lokálisan kiterjedt stádiumban is a radiokemoterápia és immunterápia együttes alkalmazásával. A cikk teljes terjedelmében a Klinikai Onkológia folyóirat 2023/1. lapszámában olvasható.
Összegzés
A tüdőrák stádiumának meghatározása kulcsfontosságú a megfelelő kezelés kiválasztásához és a beteg életkilátásainak javításához. A korai diagnózis és a megfelelő szűrés növelheti a sikeres kezelés esélyét. Ha bármilyen tünetet tapasztal, amely tüdőrákra utalhat, ne habozzon konzultálni orvosával.
A tüdőrák tünetei
- Újonnan keletkező köhögés vagy a meglévő köhögés megváltozása
- Vérköpés, vér megjelenése a köpetben köhögést követően
- Légszomj
- Mellkasi fájdalom
Az előrehaladott tüdőrák tünetei
- Fáradtság
- Erős légszomj
- Nyelési nehézség
- Rekedt hang
- Vér felköhögése vagy vérköpés
- Étvágytalanság, fogyás
- Fájdalom a test más részeiben, pl. gerinc, csípő
- Vérszegénység, sápadtság (vörösvérsejtek számának csökkenése)
A tüdőrák felismerése sokféleképen történhet. Néha a betegnek egyáltalán nincsenek tünetei, és a daganatot egy másik orvosi eljárás, például egy műtéti beavatkozás előtt végzett rutin mellkas röntgen mutatja ki. Ha vannak tünetek, ezek alapján felmerülhet a tüdőrák gyanúja, amit orvosi vizsgálatok igazolhatnak, vagy kizárhatnak. Esetenként a betegség korai szakasza tünetmentesen zajlott, a beteget az előrehaladott daganat távoli áttétjei által okozott tünetek, panaszok viszik orvoshoz
Orvosi vizsgálatok
Rendszerint a háziorvos az első, akit a beteg a tüdőrákra utaló tünetekkel felkeres. A háziorvos kivizsgálásra küldi a beteget. Ha a kivizsgálás során tüdőrák gyanúja merül fel, vagy a vizsgálatok nem zárják ki a tüdőrákot, a háziorvos szakorvoshoz – pl. pulmonológushoz – utalja a beteget, aki további vizsgálatokat végez a tünetek-panaszok okának kiderítésére. Ha valakinél tüdőrákot diagnosztizálnak, általában sebész, klinikai onkológus, pulmonológus, illetve sugárterapeuta vesz részt a beteg további kezelésének meghatározásában.
A tüdőrák diagnosztizálására alkalmazott vizsgálatok az alábbiak:
- Vérvizsgálatok
- Képalkotó vizsgálatok (röntgen, CT, MRI)
- Szövettani (hisztológiai), sejttani (citológiai) vizsgálatok
- További invazív vizsgálatok (hörgőtükrözés, mediastinoscopia, thoracoscopia)
Nem valószínű, hogy tüdőrák vagy annak gyanúja estén az itt felsorolt összes vizsgálatot elvégzik. Az orvos határozza meg egyénileg, minden beteg esetében, hogy mely vizsgálatokra van szükség. Kezelőorvosa kielégítő választ tud adni az alábbi, illetve más orvosi vizsgálatokkal kapcsolatos kérdéseire.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Tüdőrák: ezért kevés önmagában a hagyományos tüdőszűrés!
