Májáttét, csontáttét, agyi áttét: tünetek, amik a rák terjedését jelzik

Betegségek

2024. október 17. 08:04

tüdőáttét májáttét, csontáttét tünetei tumor

Egészségkalauz

Az áttétképződés folyamata során a rákos sejtek leszakadnak a tumorról, és máshol tapadnak meg, majd indulnak osztódásnak.

A rák stádiumai

A daganat stádiumbesorolásának jelentősége, hogy általa osztályozzák a tumort, meghatározva a betegség jellemzőit, előrehaladottságának mértékét, ezzel közvetve kijelölve a betegnél szóba jöhető terápiás lehetőségeket.

Az egyes konkrét daganatos betegségek megítélésében vannak eltérések, s a stádium mellett számos más fontos tényező (a szövettani rosszindulatúság foka, a daganat hormonérzékenysége, stb.) is befolyásolja a kezelési lehetőségeket és a kilátásokat. A stádium meghatározása ezzel együtt is kiemelt jelentőségű tényező.

I. stádium: a daganat mérete igen kicsiny, még nem kezdett el terjedni a szervezetben

II. stádium: a tumor kissé nagyobb lehet, s átterjed a környéki nyirokcsomókra, illetve a szomszédos szervekre

A stádium meghatározásában az elsődleges (primer) tumor mérete, környezetéhez való viszonya, az áttétek esetleges jelenléte a legjelentősebb szempontok. Egyes tumorok esetén – ezek közé tartoznak például a bőrrákok vagy béldaganatok – a felületi kiterjedtségnél fontosabb jellemző az, hogy a rákos sejtek mennyire mélyen vannak jelen a szövetekben.

III. stádium: a daganat mérete még nagyobb, s ráterjed a környező szervekre

IV. stádium: a betegség kiterjedt, előrehaladott, s a szervezet különféle részeiben áttétes gócok alakultak ki

Így alakulnak ki az áttétek

A rosszindulatú daganatok egyik jellemző tulajdonsága, hogy növekedésük során egyes sejtjeik az eredeti helyükről „elszabadulva” eljutnak a szervezet távolabbi pontjaira, és ott másodlagos (szekunder) daganatokat, vagyis áttéteket (metasztázis) képeznek. Az áttétek megjelenése általában rossz kórlefolyást jelez, de egyes áttétek – korai felismerés mellett – jól kezelhetők, vagy sebészi úton maradéktalanul eltávolíthatók.

Az áttétképződés folyamata során a daganatos sejtek leszakadnak a daganatról, máshol megtapadnak, és osztódásuk ott is megindul. Mindez történhet a vér közvetítésével (hematogén terjedés), a nyirokutak mentén (limfogén terjedés) és a savós hártyával bélelt testüregekben (pl. a mellhártya lemezei).

Az áttétképződés helyei és tünetei

A rosszindulatú daganatok leggyakrabban a tüdőbe, a májba, a csontrendszerbe és az agyba képeznek áttéteket.

Tüdőáttét

Csaknem minden daganattípus képes áttétet képezni a tüdőbe, még maguk a tüdődaganatok is. A tüdő szélén elhelyezkedő áttétek növekedésük során hosszú ideig nem okoznak panaszt, ezért bármilyen típusú, már diagnosztizált daganat esetén fontos a rendszeres kontrollvizsgálat, mellyel az esetleges tüdőáttét hamar kimutatható, és kezelése korán megkezdhető.

Előfordulhat, hogy rutin tüdőszűrés vagy tüdőgyulladás gyanúja miatt végzett röntgenvizsgálat során derül fény a tüdődaganatra, amely lehet elsődleges vagy másodlagos (tüdőáttét). Utóbbi esetben kivizsgálás szükséges annak megállapítására, hogy a szervezet mely részéből indult ki a daganat.

Májáttét

Májéttétet képezhetnek a májhoz közeli szervből kiinduló daganatok, például a hasnyálmirigyrák vagy az epehólyagrák (ld. még Emésztőrendszeri daganatok). A távolabbi szervekben keletkezett daganatok sejtjei is eljuthatnak a májba a nyirokrendszeren vagy a vérkeringésen keresztül.

Májáttétet leggyakrabban a vastagbéldaganat és a végbéldaganat okoz (ld. még Béldaganatok). A gyomorrák, az emlőrák, a tüdőrák és csaknem minden daganattípus, még a vérképzőrendszer rosszindulatú megbetegedései – például a leukémia és a limfómák (ld. még Hodgkin-limfóma, non-Hodgkin limfóma) – is érinthetik a májat. A májáttét kezdetben nem okoz tüneteket, előrehaladott szakaszban étvágytalanság, kóros fogyás, ismeretlen eredetű láz utalhat rá.

Csontáttét

A csontáttétek 65–75 százalékát az emlő-, a tüdő-, a vese- és a prosztatarák képezik. A csontokon képződő áttétek hozzávetőlegesen 40–60-szor gyakrabban fordulnak elő, mint az elsődleges rosszindulatú csontdaganatok. Leggyakrabban az ágyéki, mellkasi és nyaki csigolyák, a combcsont törzshöz közelebb eső harmada, a bordák, a koponyacsontok, a medence, a szegycsont és a felkarcsont érintett; a kéz és láb rövid csöves csontjaiban ritkán keletkezik áttét.

A csontáttétek első és leggyakoribb tünete a fájdalom, illetve az esetek egyharmadában a csont meggyengülése miatt bekövetkező (patológiás) csonttörések. Ez utóbbiak elsősorban a hosszú csöves csontok törzshöz közel eső részét érintik.

Agyi áttét

Agyi áttétet elsősorban a tüdőrák, a veserák és az emlőrák, valamint a melanoma malignum képez. Tünete lehet a fejfájás, koordinációs zavar, izomgyengeség, a hangulat és a személyiség megváltozása, memóriazavar, a hallás zavarai, illetve aluszékonyság. Előfordulhat görcsroham, illetve ritkán, a koponyán belüli nyomás jeleként a látóidegfő vizenyője (papilloödéma), amelyet hányinger és hányás kísér.

Összegzés

Az áttétképződés folyamata során a rákos sejtek leszakadnak a tumorról, és máshol tapadnak meg, majd indulnak osztódásnak.
A daganat stádium besorolásának jelentősége az, hogy azáltal osztályozzák a tumort és határozzák meg a betegség jellemzőit.
Az áttétek megjelenése általában rossz kórlefolyást jelez, de egyes áttétek korai felismerés mellett jól kezelhetők, vagy sebészi úton eltávolíthatók.
A rosszindulatú daganatok leggyakrabban a tüdőbe, a májba, a csontrendszerbe és az agyba képeznek áttéteket.
A májáttét kezdetben nem okoz tüneteket, de előrehaladott szakaszban étvágytalanság, kóros fogyás, és ismeretlen eredetű láz jelentheti a tünetét.