Súlyos tévhitek a rákról: ez mind nem igaz!
Elképesztő tévedések élnek a köztudatban a rákról, pedig a betegség felismeréséhez, gyógyításához nagyban hozzá járul, ha a rákbetegséggel kapcsolatos tudás nem tévhitekre épül.
A daganatos betegségekről számtalan tévhit kering a köztudatban. Sorozatunkban igyekszünk a leggyakrabban előforduló állításokat górcső alá venni, hogy a betegség megelőzésével és gyógyításával kapcsolatban mind az érintettekben mind az érdeklődőkben reálisabb kép alakulhasson ki.
Tévedés, hogy a rák napjaink civilizációs betegsége, amely nem létezett korábban
A rák egyidős az emberiséggel, több ezer évvel ezelőtt az ókori egyiptomiak és a görögök is leírták, nyomait egy 3 ezer éves csontvázon is megtalálták.
Az életkorral nő a daganatos betegségek kialakulásának esélye, a várható élettartam pedig jelentősen megnőtt az elmúlt évezredek során, ezért gyakoribb a rák ma, mint régebben.
A DNS-ek pusztulása együtt jár a korral, ez pedig daganatos betegségek kialakulásához vezethet. Ma már sokkal kifinomultabb eszközök állnak rendelkezésre a diagnózis felállítására és sokkal inkább része a rák a közbeszédnek, mint korábban volt, ezért is tűnhet gyakoribbnak.
Bár a helytelen életmód, a légszennyezettség és más civilizációs tényezők növelhetik a betegség kialakulásának esélyét, de szó sincs róla, hogy a rák korunk betegsége lenne. A túlélés esélye viszont jelentősen nagyobb ma, mint korábban volt.
Nem igaz, hogy a rák mindig gyógyíthatatlan betegség
A közvélekedésben a rák a halálos betegség szinonimája, ám ez ma már nem igaz. A rák az esetek többségében akkor válik végzetes, gyógyíthatatlan betegséggé, ha nem ismerik fel időben. Sajnos vannak olyan alattomosan kifejlődő daganatos betegségek – ilyen például a hasnyálmirigyrák –, amelyeket kezdeti tünetek híján legtöbbször csak véletlenül és túl későn fedeznek fel.
Ugyanakkor sokkal több olyan eset van, amikor a betegek túl későn fordulnak orvoshoz, holott már hónapok-évek óta fennáll valamilyen panaszuk, ám annak nem tulajdonítanak jelentőséget. A méhnyakszűrésen vagy a vastagbélszűrésen fel tudják fedezni a rákmegelőző állapotokat, az időben felfedezett emlőrák vagy hererák is gyógyítható, s számos más ráktípus esetében is folyamatosan nő a gyógyultak aránya.
Nem igaz, hogy a rák fertőző kór
Rákkal nem lehet megfertőződni, a rákbetegek nem fertőznek. Sem felnőttre, sem gyerekre nem veszélyes az, ha találkoznak, együtt élnek daganatos beteggel. A betegség nem kapható el öleléssel, puszival, közös tárgyak használatával, tüsszentéssel, de szexuális úton sem terjed. A tüdőráknak semmi köze a ragályos TBC-hez, a bőrráknak sincs a fertőző bőrgombához.
Tumor akkor alakul ki, amikor a szervezet saját sejtjeinek szabályozási mechanizmusai átprogramozódnak, s ez egy nagyon összetett módon ahhoz vezet, hogy a ráksejt korlátlan növekedési potenciállal rendelkező sejtté alakul.
A félreértések egyik alapja az lehet, hogy vannak olyan rákbetegségek, amelyek kialakulását egy előzetesen hosszú időn át fennálló fertőzés előzheti meg. A HPV fertőzés egyes típusainak például szerepük van a méhnyakrák, a végbélrák és egyes fej-nyaki tumorok kialakulásában, egyes hepatitis vírusfertőzéseknek pedig késői szövődményük lehet a májrák. Ez sem változtat ugyanakkor azon, hogy a daganatos sejtek csak a gazdaszervezetben életképesek, más szervezetében nem tudnak megtapadni.
A rák csak a késtől fél – csak a műtét távolítja el a tumort – tévedés!
Súlyos tévedés, ami miatt sokszor túl későn fordulnak orvoshoz a betegek. A rák elleni terápia sikeressége a korai diagnózistól függ elsősorban.
A kilátások nem azon múlnak, hogy történik-e műtét, hanem azon, hogy milyen stádiumban diagnosztizálják a betegséget. A rák bizonyos fajtái, például a leukémia nem is kezelhető sebészeti úton.
A korai stádiumban végzett műtét jó eredményeket hozhat, de a sebészeti beavatkozás és a kemoterápia együtt csak 30 százalékos esélyt jelent az előrehaladott, 3. stádiumú rákbetegségek esetén. Nem szabad megvárni, amíg túl késő lesz.
Nem igaz, hogy sugárterápia után a beteg is sugárzik
Ahogyan egy tüdőszűrés után nem, a sugárkezelést követően sem válik a beteg "sugárzóvá". A nagy energiájú sugárnyaláb helyileg roncsolja a daganatos sejteket, ám ettől a szervezet nem lesz rádioaktív, azaz a beteg a kezelés után ugyanúgy érintkezhet felnőttekkel vagy gyerekekkel mint előtte.
Más a helyzet az igen ritkán alkalmazott izotópos beavatkozás vagy a szervezetbe hosszabb időre behelyezett kis sugárforrások alkalmazása esetén, amikor átmenetileg valóban fokozott óvatosság indokolt. Ha a pácienssel érintkező emberekre akár minimális kockázatot is jelentő terápiát alkalmaznak, arra külön biztonsági előírások vonatkoznak, s erre minden esetben felhívják a beteg figyelmét.
Nem igaz, hogy a light cigi nem okoz rákot
A könnyűnek (light) nevezett cigaretták elnevezése azt sugallja, hogy azok egészségesebbek mint normál változataik. Ugyan kátrány- és nikotintartalmuk valóban kisebb, mint a normál dohánytermékeké, viszont a kátrány és a nikotin csak kettő abból a több mint ezerféle rákkeltő anyagból, amely kimutatható a cigarettafüstben. A veszély éppen ebben rejlik: a könnyűnek tartott cigarettákból ugyanis gyakran nyugodtabb lelkiismerettel szívnak több szálat.
A cigarettával a szervezetbe folyamatosan adagolt méreganyagok a tüdőrák mellett többek között a szájüregi és hólyagtumorok, a gyomorrák és a húgyhólyagrák kialakulását is elősegítik. A cigarettázók rendszerint azzal mentik fel magukat és nyugtatják a lelkiismeretüket, hogy vannak idős dohányosok is. Természetesen igaz, hogy nem minden cigarettázó lesz rákbeteg, ahogyan nem minden gyorshajtó lesz közlekedési baleset áldozata sem. De ebben bízni már nem tévhit, hanem hazárdjáték.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Abbahagyná a dohányzást? Ezek a trükkök és praktikák segíthetnek leszokni
