Tévhitek: a melltartóviselés emlőrákot okozhat?

A nyirokrendszer, a mellrák és a melltartóviselés összefüggései. Egy felmérés szerint a melltartók hordása mellrákot okoz. A tévhiteket Dr. Schmidt Emese onkológus, a napidoktor.hu szakértője oszlatja el. "Sajnos létezik olyan kutatás, hogy a fejlett országokban a melltartó hordása káros sejtburjánzáshoz vezethet." - kezdte a beszélgetést Barabás Éva. "Vajon mennyi igaz ebből a hírből? Ez pánikkeltás vagy tények támasztják alá?" - kérdezte a műsorvezető. A válaszokat Dr. Schmidt Emese onkológus, a napidoktor.hu szakértője mondja el.

Schmidt doktornő szerint azt tudni kell, hogy ez nem ilyen egyszerű témakör. Egy daganat, azaz a kóros sejtburjánzás kialakulásához nagyon sok tényezőre van szükség. Ez a felvetés egy kiragadott tény, ami egy 1995-ös amerikai felmérésen alapszik. A melltartó hordása önmagában nem elegendő tény, ahhoz, hogy mellrák alakuljon ki.

"Vannak fokozott rizikójú tényezők, amik szükségesek egy kóros sejtburjánzás elindulásához." - folytatta a doktornő. Ilyen tényezők lehetnek a különböző ösztrogén terápiák, az életkorral van összefüggésben, a menopauza is befolyásolhatja, vagy akár az, hogy szülte-e már a nő vagy sem. Fokozott rizikó faktor, ha valaki 30 éves kor felett szüli az első gyermeket.

A melltartóra vonatkozó felmérés egy, a mai korunkat érintő felvetés, ahol a nyirokkeringési zavart próbálják a háttereként feltételezni a daganatos elváltozásoknak. "Önmagában az, hogy egy kényelmetlen melltartót hord az ember, az nem feltétlen jelenti azt, hogy a nyirokkeringést tudja blokkolni" - magyarázza Schmidt doktornő. Valójában a nyirokkeringési zavarok sem hajlamosítanak jobban a kóros sejtburjánzás kialakulására.

Abban természetesen van igazság, hogy nagyon sok civilizációs betegség jelenit meg. Ha a fejlődő országokban nem, de a fejlett országokban tapasztalják ezt a statisztikai adatot, akkor nem arról van szó, hogy ott nem hordanak melltartót, itt meg hordanak. Az adatok számos más okra vezethetők vissza. A felmérést a Fidzsi-szigeteken élő melltartón nem hordó, és az Egyesült Államok nagyvárosaiban élő melltartót hordó hölgyek vizsgálatával készült.

Az amerikai nők esetében a környezeti tényezőkről és káros hatásokról van tehát szó, amit nem lehet elkerülni. A különböző tényezők együttes figyelembe vételével lehet csak megfelelő következtetéseket levonni. Azt azonban tudjuk, ha kényelmetlen melltartót hordunk mozgásszervi betegségeket, gerincbántalmakat kaphatunk, de nyilván törekedni kell a kényelmes viseletre.

"No, de mit tehetek én, hogy a lehető legkisebb rizikóval éljek?" - kérdezte Barabás Éva. Sok rizikófaktort lehet csökkenteni az egészséges életmóddal. A mozgáshiányos megbetegedések és a kövérség is ilyen tényezők. Ezek a megállapítások viszont az összes keringési rendellenességre - például a szívrohamra - is vonatkoznak.

Manapság szerencsére már jobban odafigyelünk, az egészséges életmódra. Vannak azonban bizonyos genetikai elváltozások, amiken nem tudunk segíteni, mert nem tudjuk az okokat, ezért kell fokozottan odafigyelni a befolyásolható tényezőkre.

Hivatalosan a 45-60 éves kor közötti hölgyeknek 2 évente kötelező a mammográfia. Mivel nagyon sok fiatal, 30 éves kor alatti hölgy szenved a mell daganatos megbetegedéseitől, ezért itt is javasoltak az ultrahangos vizsgálatok vagy az MR-es nagyon kímélő megoldások.