Tényleg megelőzhető mozgással a rák?
Minden év április 10-én, dr. Dollinger Gyula születésnapján tartják a Nemzeti Rákellenes Napot. A Magyar Rákellenes Liga idén 25. éve szervezi meg az eseményt, ahol átadják az év onkológus pályázat nyertesének díját is.
Magyarországon 1993 óta minden év április 10-én tartják a Nemzeti Rákellenes Napot. Az esemény kezdeményezője és szervezője a Magyar Rákellenes Liga, az időpont kiválasztásának oka pedig, hogy e napon született dr. Dollinger Gyula sebész, ortopéd szakorvos, egyetemi tanár, aki 1902-ben megalakította az Országos Rákbizottságot, így a magyar rákkutatás úttörőjének számít. Idén 25 éves a Nemzeti Rákellenes Nap, az idei évi esemény fókuszában az Országos Onkológiai Intézet elmúlt 25 éve áll, az esemény fővédnöke Prof. Dr. Kásler Miklós egyetemi tanár, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosa.
Az év onkológusa
Sor került a "Az év onkológusa – az én orvosom" pályázat nyertesének kihirdetésére. A pályázat során a betegek rövid elbeszélés formájában küldhetik be betegségük történetét és orvosuk példaértékű, áldozatos munkáját. A győztesnek járó Dollinger emlékérem a pályázatra beérkezett művek közül a legtöbb szavazatot kapott orvosnak jut. Az emlékérmet először 2009-ben adta át a Magyar Rákellenes Liga és eddig 13 orvos kapta meg. A 2018-as "Az év onkológusa – az én orvosom" pályázat nyertese dr. Bánhegyi Róbert, a Békés Megyei Központi Kórház Pándy Kálmán Tagkórházának Onkológiai Centrum vezető-helyettese, így ő kapta meg a Szöllőssy Enikő szobrászművész készítette emlékérmet.
Népegészségügyi kérdések
Ezt követően Dr. Orsós Zsuzsanna egyetemi adjunktus azt boncolgatta, hogy a mi áll a magyarországi cigány lakosság korai halálozása mögött, illetve hogy a születéskor várható rövidebb élettartam (átlagos 8 évvel alacsonyabb, mint a teljes magyar lakosságé) mögött lehet-e genetikai érzékenység, vagy inkább a környezeti tényezők a felelősek a daganatok kialakulásáért.
Dr. Virág József PhD, onkológus a szervezett népegészségügyi vastagbélszűrés megvalósításáról beszélt. Nagy szükség van a szervezett szűrés bevezetésére mivel Európában az első, a világban pedig a negyedik helyen állunk a vastagbélrákra visszavezethető halálozásban.
Mozgással a rák ellen
Dr. Szőts Gábor egyetemi oktató, a Magyar Sporttudományi Társaság főtitkára előadásában bemutatta, hogy objektív bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy megfelelő fizikai aktivitással, mozgással számos népbetegség (például a kóros elhízás, a kettes típusú cukorbetegség, a depresszió, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, mozgásszervi betegségek, krónikus tüdőbetegségek) megelőzhető, vagy ha már kialakult, akkor javítható a beteg állapota. Elhangzott az is hogy az elmúlt huszonöt-harminc év vizsgálatai alapján kiderült, hogy bizonyos daganatos betegségek is megelőzhetők, illetve kezelhetők a rendszeres fizikai aktivitással, a mozgással.
Nem véletlen tehát, hogy a Magyar Rákellenes Liga 2018-ra meghirdette a Mozgás Évét annak érdekében, hogy minél több embert mozgásra bírjon. Az "Örökmozgók" kilométergyűjtő programjuk keretében arra bátorítanak mindenkit, hogy gyalogoljon, biciklizzen, ússzon, ki-ki saját képességei és lehetőségei szerint, egyénileg, vagy közösségben. Ha valaki tanácstalan vagy társaságra vágyik, forduljon bátran a Magyar Rákellenes Ligához: minden alapszervezetük szervez ilyen programokat idén.
A vastagbélrákot csírájában kimutatja a PET / CT - kattintson tovább!
Végezetül dr. Ignácz Magdolna mesélt saját példájáról. Bár sokkolta a mellrák megállapítása, de mégis, egy évvel a diagnózis után, 66 évesen lefutotta élete első félmaratonját, amit azóta többször újra teljesített. Hitt benne, hogy meggyógyul és úgy érezte, hogy a futás valami hihetetlen erőt ad. A sportot azóta sem hagyta el és ma már a Budapesti Sportiroda (BSI) futónagykövetként (is) igyekszik motiválni az érintetteket.
