Szájrák - így különböztetheti meg az aftától és a herpesztől
A rosszindulatú daganatok közül kevés szó esik róla, pedig a szájrák a fej-nyakrák leggyakoribb formája.
A szájrák a szájüreg bármely részén előfordulhat, beleértve az ajkakat, az ínyt, a nyelvet, a szájpadlást, a szájfeneket és az arc belső részét. Többségük a szájüreg belső felületét borító laphámsejtekből indul ki, ám a nyálmirigyekben, a mandulákban és a garatban is előfordulhat - ám ez kevésbé gyakori.
A szájrák típusai
A laphámsejtes karcinóma a szájrák leggyakoribb típusa - 10 esetből kilencben ez van jelen. A laphámsejtek a test számos pontján megtalálhatók, így a száj belsejében is.
A szájrák kevésbé gyakori típusai a következők:
- szájüregi melanóma – akkor a rák a melanocita sejtekben kezdődik
- adenokarcinómák – a nyálmirigyekben kialakuló rákos megbetegedések
Kockázati tényezők
- dohányzás
- túl nagy mennyiségű alkohol fogyasztása
- HPV
- családban előfordult már szájrák
- helytelen fogápolás
- UV-sugárzás
Könnyű más szájüregi problémákkal összekeverni
Bár a szájráknak számos tünete van, a baj azonban az, hogy ezeket igen könnyű összetéveszteni más szájüregi problémákkal. Hasonlíthat herpeszre, aftára, de észrevehet olyan foltokat is a szájában, amelyeket nem tud lekaparni. Ezek akár rákmegelőző állapotok is lehetnek. Megjelenthetnek lapos fehér vagy szürke foltokként a szájban, a torokban (leukoplakia), vagy akár kissé kiemelkedett vörös elváltozásokként is, melyek kaparáskor vérezhetnek (erythroplakia). Mindezeken kívül az ajkán vagy szájüregében olyan sebek keletkezhetnek, amelyek könnyen véreznek, és jellegzetességük, hogy két héten belül sem gyógyulnak be.
További tünetek, melyek szájrákra utalhatnak:
- zsibbadás a szájban, arcon, nyakon
- fülfájás
- fekélyes foltok a szájüregében, ajkain
- rágási, nyelési nehézség
- állkapocs fájdalma, mozgatási nehézsége
- csomó a szájban, torokban
- torokfájás
- rekedtség
- rossz lehelet
- fogsor változása
Leggyakrabban a fogorvos veszi észre
Bár az említett tünetek figyelemfelkeltők, a legtöbben úgy gondolják, hogy valamilyen kevésbé súlyos probléma okozza a panaszokat (afta, herpesz), így legyintenek rá. Ezért gyakori, amikor a fogorvosban merül fel a rák gyanúja, aki ilyen esetekben gyakran fül-orr-gégészhez irányítja a beteget. Az orvos biopszia útján ekkor szövetmintát vesz a biztos diagnózisért. Ezt kiegészíthetik még képalkotó vizsgálatok (CT, MRI), gégetükrözés valamint HPV teszt is.
Kezelés és kilátások
A szájrák három fő kezelési lehetősége a műtét, a sugárterápia és a kemoterápia. Sok esetben az elsődleges módszer a rákos szövetek sebészi eltávolítása, melyet olykor rekonstrukciós műtét követ a funkció és a megjelenés helyreállításához. Ezeken kívül szükség lehet még célzott-illetve immunterápiára is.
Az, hogy a szájüregi rák mennyire reagál a kezelésre, részben attól függ, hogy milyen stádiumban van, amikor felfedezik. Akiknél korán diagnosztizálják a betegséget, az 5 éves túlélési arány 86%. Ha a rák már átterjedt a közeli szövetekre, szervekre vagy nyirokcsomókra, az 5 éves túlélési arány 69%-ra csökken.
Összegezve
- A szájrák a fej-nyakrák leggyakoribb formája.
- A szájrák többsége a laphámsejtekből indul ki.
- A tünetek könnyen összetéveszthetők más szájüregi problémákkal.
- A diagnózishoz szövetmintát vesznek és képalkotó vizsgálatokat végeznek.
- Kezelési lehetőségek: műtét, sugárterápia, kemoterápia, célzott- és immunterápia.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!