Sugárkezelés: házi - és kórházi praktikák
A sugárkezelés rövid távú mellékhatásainak mérséklésében sokat segíthetnek az ápolók és az asszisztensek is. Fontos tisztában lenni néhány alapvető információval, nehogy többet ártsunk magunknak, mint amennyit használunk. Gyakorló főnővéreket kértünk fel, foglalják össze a leggyakoribb kérdéseket és panaszokat, illetve azok lehetséges orvoslását, hogy könnyebb legyen átvészelni a sugárterápia heteit.
Alapok
A betegek azon túl, hogy fegyelmezetten eljárnak a kezelésekre, s betartják orvosuk utasítását, a mindennapokban is tehetnek azért, hogy valamivel könnyebben át lehessen vészelni a sugárterápiát. A családtagoknak, a kezelésekről tudó kollégáknak, s leginkább magának a betegnek tisztában kell azzal lennie, hogy akkor lesz elég energiája végigcsinálni a kezeléseket, ha kíméli önmagát, s nem akar mindenhol maximumot teljesíteni.
Az életmóddal, táplálkozással összefüggésben általános tanácsok megfogalmazhatók, ám nincs egyedül üdvözítő módszer vagy recept: törekedni kell az erőnlét megőrzésére, nem szabad szélsőséges diétát, böjtkúrákat tartani. A túl fűszeres, erős, nehéz és puffasztó ételeket leszámítva mértékletesen minden fogyasztható: örömöt kell találni az evésben, s próbálni enni akkor is, amikor netán nem esik jól.
A bőrpanaszok enyhíthetők!
A kezelésekkel előforduló általánosabb tünetek, mint a fáradtság vagy a kimerültség mellett a sugárterápia leginkább helyi mellék- hatásokat vált ki – a besugárzás például a kemoterápiával ellentétben nem okoz hajhullást (kivéve koponyabesugárzásnál), szőrvesztés helyileg következhet be, igaz ott nagyobb dózisú besugárzás esetén gyakran végleges.
A sugárterápia ugyan fájdalmatlan, s a közhiedelemmel ellentétben nem égeti a bőrt, a kezelések gyakran okozhatnak kellemetlen bőrreakciókat: a besugárzás helyén és környékén a bőr kipirosodhat, érzékennyé válhat, begyulladhat, viszkethet. A bőrfelületet nem szabad napoztatni, kaparni, dörzsölni; puha, nem szoros fehérneműre és ruhákra van szükség.
Sem a hideg, sem a meleg vizes borogatás nem ajánlott általában. A kamillás borogatás olykor segíthet, de az áztatást mindenképp kerülni kell, mert a kiázott bőr sérülékenyebb, s hajlamosabb a fertőzésekre is – az otthoni hosszas fürdőzés, valamint a termál- és gyógyfürdők emiatt kifejezetten ellenjavalltak (műtött betegnél a forró víz az ödéma kialakulásának kockázatát is növeli).
A főnővérek egytől-egyik kiemelik: sosem szabad más bőrproblémákra esetleg bevált kenőcsökkel, krémekkel próbálkozni. A régi testápoló vagy tejfölös pakolás mellett elrettentő példaként említette egyikük, amikor a betegeknek méregdrágán kínáltak állítólag ukrán hegyi madár ürülékéből készített gyógyírt.
Ahogyan a népszerű hámosító gyógykrémek sem jók mindenkinek, úgy a körömvirágkrémről is megoszlanak a vélemények, ezért mindenképp megéri az orvostól, esetleg bőrgyógyásztól konzultációt kérni. Az osztályon fel tudnak írni olyan egyedi, úgynevezett magisztrális krémet is, amelyet a gyógyszertárakban személyre szabottan kikevernek: nem is drágák, s biztosan nem ártalmas a használatuk.
A bőrt nem szabad leragasztani, a tapasz eltávolítása mikrosérüléseket okoz. Semleges tisztálkodószerek javasoltak, s kerülni kell a púderek, hintőporok, dezodorok használatát. A fej-nyaki daganattal kezelt férfiaknak külön kihívás a borotválkozás: e nélkül sokan elhanyagoltnak érzik magukat, ám a penge az egyébként is érzékeny bőrfelületet irritálhatja, a kis sérülések, vágások is fokozzák a bajt.
Az adott régiót érintő sugárkezelés ideje alatt és közvetlenül azt követően olykor villanyborotva használata jelenthet kompromisszumot. A besugárzás helyén a bőrfelület sötétebb tónusúvá válhat, ez nem rendellenesség.
