Így rejtőznek el a rákos sejtek az immunrendszerünk elől
A rákos sejtek életben maradásának egyik oka az, hogy elrejtőznek a szervezet immunrendszere elől, így kerülik el az ellenük küzdő T-sejtek ellenőrzését.
A rákos sejtek képesek elnyomni azokat a kulcsfontosságú géneket, melyek az immunsejteket vonzzák és segítik az immunsejtek felismerését, így válnak "szupercsendessé". A tudósok már több mint két évtizede vizsgálják a rák immunterápiás stratégiájának részeként az "immunelkerülés" taktikáját. Az ezen a területen végzett kutatások kritikus szerepet játszottak az onkológiai immunterápia kifejlesztésében, és ez az immunterápia már változást hozott egyes szolid tumorok kezelésében.
Régóta ismert, hogy az immunelkerülés kulcsfontosságú az előrehaladott rákos megbetegedések és az áttétes rákok esetében, azonban kevesebb ismeretünk van a korai rákbetegségekben betöltött szerepéről. Dr. Judith Agudo (Dana-Farber Cancer Institute, Boston, Massachusetts) és csapata a Nature című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban részletesen bemutatja, hogyan kerülik el a korai vastagbélráksejtek az immunrendszer felismerését.
Így bújhatnak el a korai rákos sejtek
A kutatók egerekbe olyan sejteket genetikailag átalakított sejteket ültettek be, amelyek három, a vastagbélrákban gyakori génmutációval, az Apc, Kras és Trp53 mutációkkal rendelkeztek. Az ATAC-seq nevű technika segítségével azonosították a genom azon területeit, ahol a DNS lazán van összecsomagolva és hozzáférhető - vagyis azokat a területeket, ahol különböző mechanizmusok (például transzkripciós faktorok) szabályozzák a génexpressziót. Ezeken a régiókon belül motívumelemzést végeztek, rövid DNS-szekvenciákat (motívumokat) kerestek és azonosították szerepüket. Azt találták, hogy a SOX transzkripciós faktorcsalád rendkívül sok motívumot ismert fel. A további elemzés azt mutatta, hogy a SOX17 nevű transzkripciós faktort kulcsfontosságúnak a rák kialakulásában. A SOX17 egy, a magzati fejlődésben döntő szerepet játszó magzati transzkripciós faktor; egyik kiemelkedő szerepe a bélrendszer specifikációja az embriogenezis során. A szerzők szerint a rákos sejtekhez hasonlóan a magzati szövetek is immuncsendesek, így az anya immunrendszere nem támadja meg őket.
Az interferonok szerepe
A kutatók eltávolították a SOX17 gént a sejtekből génszerkesztéssel, majd ismét elvégezték a kísérleteket. A SOX17 jelenlétében a sejtek 80%-a rákossá vált, azonban miután eltávolították a SOX17-t, ez az arány csak 6%-ra csökkent, és emellett nőtt a daganatok ellen küzdő T-sejtek száma is. A T-sejtek vizsgálata rámutatott az interferon-γ (IFNγ) fontos szerepére. Az IFNγ-nek van egy receptorfehérjéje minden sejtben. Amikor az IFNγ a receptorhoz kötődik, a sejtek kemokineket bocsátanak ki, melyek további T-sejteket vonzanak be és növelik az antigén prezentációt, hogy a T-sejtek felismerjék a lehetséges veszélyeket. A SOX17 a receptor promoterhez kapcsolódik, jelentősen csökkentve ezzel a receptor kifejeződését, így a sejt nem tud reagálni az IFNγ-re. Az RNS-szekvenálás erősítette meg, hogy a SOX17-et tartalmazó daganatokban az IFNγ útvonal le van szabályozva. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a kezelésre ellenálló rákokban az IFNγ útvonal le van szabályozva. A kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy az IFNγ útvonal szabályozható a spontán génmutációk függetlensége mellett is.
Az emberi biopsziák vizsgálatakor a kutatók azt találták, hogy a SOX17 aktív volt minden rák előtti polipban és a vastagbélrák minták 70%-ában, ami alátámasztja azt az elképzelést, hogy a SOX17 fontos szerepet játszik a vastagbélrák korai stádiumában. Azonban még nem ismert, hogyan aktiválja egy magzati transzkripciós faktor ezt a folyamatot, és a jövőben azt tervezik vizsgálni, hogy a SOX17 aktivitásának blokkolása megelőzheti-e a korai polipok rákká alakulását, valamint hogy a korai rákok későbbi stádiumokká alakulását.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Vastagbélrák: ezek a tünetek már előrehaladott daganatot jelezhetnek
