Rákkezelés: tudósok szerint ezzel meghosszabbítható lehet a betegek élete
Nem mindig az agresszív terápia a legjobb rákkezelés esetén
Az emberek többsége, amikor megkapja a rosszindulatú daganat diagnózisát, szeretné, hogy a lehető legerősebb terápiát kapja, kerül, amibe kerül. Abban reménykednek ugyanis, hogy ekkor a legtöbb rákos sejt elpusztul, ő pedig meggyógyul. Azonban egyre több tanulmány mutatja azt, hogy ez a megközelítés nemcsak rossz közérzetet eredményezhet, de betegebbé is tehet, sőt, le is rövidítheti a páciensek életét.
Kb. harminc évvel ezelőtt a rákkezelés arról szólt, hogy inkább többet kellett tenni, mint kevesebbet. Erre remek példa az, hogy az előrehaladott emlőrákos nőket a halál szélére sodorták a hatalmas adag kemoterápiával és csontvelő-transzplantációval, ám később rájöttek arra, hogy ez nem működik jobban, mint az enyhébb kemoterápia, ráadásul a betegek erősen szenvedtek közben.
A rákkezelés optimalizálása érdekében a kutatók most azt kérdezik, vajon szükséges-e minden esetben az agresszív terápia?
A kevésbé agresszív terápia sokszor hosszabb életet eredményezhet
A múlt hónapban a világ legbefolyásosabb rákkonferenciáján, az American Society of Clinical Oncology-n bemutatott három tanulmány is azt sugallta, hogy a kevésbé agresszív kemoterápia, sugárkezelés és műtét hozzájárulhat ahhoz, hogy a rákos betegek hosszabb ideig és jobban érezzék magukat.
A rákkezelések, mint például az immunrendszert tönkretevő kemoterápiás gyógyszerek és a környező szöveteket károsító sugárzás súlyos szövődményekhez vezethetnek, így óvatosabban kéne ezeket alkalmazni. Emellett a testrészek, szervek eltávolítására irányuló, erősen invazív műtétek fertőzésekhez és vérveszteséghez vezethetnek, melyek szintén lerövidíthetik a betegek életét.
A szakértők szerint a kezelések minimalizálása és enyhítése csökkentheti a potenciálisan végzetes mellékhatások és szövődmények kockázatát.
Ezeknél a ráktípusoknál eredményesebb a kíméletesebb terápia
A francia, német és amerikai szakértők három tanulmányukban kifejezetten nyelőcső- és petefészekrákban, valamint limfómában szenvedőket vizsgáltak – írja az Associated Press .
Nyelőcsőrák
Az első tanulmányban 438 nyelőcsőrákos betegetek vizsgáltak és azt találták, hogy azok, akiket műtéttel, sugárkezeléssel és kemoterápiával kezeltek, rosszabbul jártak, mint azok, akik csak műtéten és kemoterápián estek át. Három év elteltével ugyanis a kemoterápiában és műtétben részesülők 57%-a élt, szemben a kemoterápiában, műtéten és sugárkezelésben részesülők 51%-ával.
Petefészekrák
Francia kutatók megállapították, hogy az előrehaladott petefészekrák műtétje során el lehetne kerülni az egészségesnek tűnő nyirokcsomók eltávolítását. A tanulmányukban 379 beteg eredményeit hasonlították össze (felüknél eltávolították a nyirokcsomókat, másik felüknél nem). Kilenc év elteltével nem volt különbség abban, hogy a betegek mennyi ideig éltek, ám azt találták, hogy a kevésbé extrém műtéten átesetteknél kevesebb szövődmény lépett fel és kevesebb vérátömlesztésre volt szükségességük.
Hodgkin limfóma
A kilenc országon átívelő tanulmányban 1482 ember vett részt, melynek során az előrehaladott Hodgkin limfóma két kemoterápiás kezelését hasonlítottál össze. A kutatók azt találták, hogy a kevésbé agresszív kezelés hatékonyabb volt, ráadásul kevesebb mellékhatást is okozott. Négy év elteltével a kíméletesebb kemoterápia az emberek 94%-ánál tartotta kordában a betegséget, ezzel szemben az intenzív kezelés hatékonysága 91%-os volt.
Dr. James Gulley, a Nemzeti Rákkutató Intézet Rákkutató Központjának társigazgatója szerint a „kevesebb, több” megközelítésre való váltás minden rákos megbetegedés esetén megváltoztathatja a szabályokat. Ennek ellenére hozzátette, hogy további kutatásra van szükség ahhoz, hogy azonosítsák azokat az állapotokat, melyeknél érdemes lehet ezt a megközelítést alkalmazni.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Kemoterápiás kezelés: mikor alkalmazzák, hogyan segít?
