Tényleg lehet fertőző a rák? Ez a halhatatlan élőlény választ adhat!
Ez a kutatás segít megérteni az átörökíthető rákok kialakulását.
Egy új tanulmány megdöbbentő felfedezést tett: a medúzához hasonló hidrák, ha túl sok táplálékot fogyasztanak, akkor daganatok fejlődhetnek ki bennük és ezeket a daganatokat képesek továbbörökíteni klón utódaikra.
Mi az a hidra?
A hidra a csalánozók (Cnidaria) törzsébe hidraállatok (Hydrozoa) osztályába tartozó nem, ami egyszerű, édesvízben élő, sugaras szimmetriájú ragadozó életmódú állatokból áll. Jelenleg családjának az egyetlen neme. A Föld számos részén, tavakban, folyókban élnek édesvízi hidrák. Közép-Európában a hidra öt faja található meg.
A fertőző rák nem ismeretlen a tudósok körében, ám Sophie Tissot és csapata egy új megközelítést választott a kutatáshoz. Hidrákkal, egy különleges édesvízi élőlénnyel kezdtek kísérletezni, amely medúzákhoz és tengeri rózsákhoz hasonlít.
Hogyan terjed a rák?
A daganatok elkerülhetetlen kockázatot jelentenek minden többsejtű élőlény számára. Szerencsére nagyon ritka, hogy a rák egyik egyedről a másikra terjedjen. A legismertebb példák között szerepel két rákos megbetegedés, amely a tasmán ördögöket érinti, míg egy másik kutyákat támad meg, és további 11 esetet figyeltek meg kéthéjú kagylókban.
A kutatók azt szeretnék megérteni, hogyan alakulnak ki ezek a fertőző rákos megbetegedések, hogy elkerüljük a hasonló jelenségeket az emberekben.
A kísérlet előzményei
A Hydra oligactis, ez az édesvízi élőlény, mellyel már 15 évvel ezelőtt egy laboratóriumi kísérletben dolgoztak. Ez a lény daganatos lett, amikor túltáplálták. A hidrák különlegessége, hogy „halhatatlanok” abból a szempontból, hogy ivartalanul, klónokkal szaporodnak. Ez azt jelenti, hogy apró „rügyeket” hoznak létre, amelyek leválnak, és egy genetikailag azonos új egyeddé fejlődnek.
Ez az ivartalan szaporodás és a tumorok képződése ideális terepet nyújt a kutatóknak arra, hogy vizsgálják a rák genetikai fejlődését. Tissot és csapata éppen ezt akarta bebizonyítani: a hidrák hasznosak lehetnek a fertőző daganatok tanulmányozásában.
A kísérlet menete
A kutatók 50 hidrát gyűjtöttek be Franciaország egyik tavából, és laboratóriumi környezetben kezdték tanulmányozni őket. Annak érdekében, hogy minél több daganatot figyeljenek meg, néhány hidrát nagy mennyiségű sós garnélarák lárvával etettek heti öt alkalommal. Ez a módszer már korábban is kiváltott daganatokat a hidrákban.
Két hónap elteltével a túltáplált hidrák közül 19 daganatos lett. Ezekről az egyedekről begyűjtötték a rügyeiket, és ugyanolyan körülmények között nevelték tovább. Öt „generáción” keresztül követték a tumoros rügyek fejlődését, mindig kiválasztva a daganatos utódokat a következő nemzedék számára.
A daganatok örökíthetők?
Annak érdekében, hogy kiderítsék, a daganatok valóban továbbörökíthetők-e a szülőkről az utódokra, a kutatók összehasonlították a daganatos és tumormentes hidrák utódait. Az eredmények azt mutatták, hogy a daganatos szülők utódai négyszer nagyobb valószínűséggel alakítottak ki daganatokat, mint azok, akiknek a szülei tumormentesek voltak, még akkor is, ha genetikailag mind azonosak voltak.
A kutatók így megerősítették, hogy a hidrákban a daganatok kiválthatók és örökíthetők is, ráadásul az örökítés mértéke idővel növekedhet.
Mit jelent mindez?
Az ötödik generációban a daganatos hidrák életmenetében is változások jelentkeztek. Azelőtt, hogy a daganat megjelent volna, a hidrák több energiát fektettek az ivartalan szaporodásba, azaz több rügyet hoztak létre. Ez a folyamat lassult, miután a daganatok kialakultak. Emellett azt is megfigyelték, hogy a tumoros rügyek nagyobb eséllyel pusztultak el.
A kutatók szerint ezek a változások azt jelzik, hogy a hidrák próbálnak alkalmazkodni a daganatok jelentette kihívásokhoz. Több rügyet hoznak létre, amikor még nagyobb esélyük van arra, hogy tumormentesen fejlődjenek.
A fertőző rákok terjedése
A tudósok arra is rámutatnak, hogy a fertőző rákok ritkasága valószínűleg inkább a megfelelő környezeti tényezők hiányával magyarázható, mivel a daganatos sejtek örökítése ebben a kísérletben nem bizonyult különösen nehéz feladatnak.
Ha ez valóban így van, akkor elengedhetetlen figyelembe venni ezeket a tényezőket az emberi tevékenységek által megzavart ökoszisztémák vizsgálatakor. Az ilyen környezeti változások ugyanis megteremthetik a feltételeket a fertőző rákok terjedéséhez.
Ez a kutatás tehát nemcsak a hidrák különleges világát mutatja be, hanem hozzájárulhat annak megértéséhez is, hogyan terjedhetnek a fertőző daganatos betegségek a természetben. A hidrák, bár apró élőlények, hatalmas lehetőségeket kínálnak a rák elleni küzdelemben.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Áttörés a rákkutatásban: megtalálták, mi lehet a rettegett népbetegség kialakulásának oka
