Mitől alakul ki a petefészekrák? Az első menstruáció idejétől is függhet
Bizonyos tényezők növelhetik, mások viszont csökkenthetik annak a rizikóját, hogy egy nőnél petefészekrák alakuljon ki.
Természetesen az, hogy valakinél megtalálhatóak ezek a rizikófaktorok, nem jelentik azt, hogy elkerülhetetlenül megjelennek nála a daganatok.
Miért fontos mégis tisztában lenni azzal, hogy milyen tényezők növelik a betegség kockázatát? Elsősorban azért, mert így jobban odafigyelhetünk magunkra. A petefészekráknak ugyanis sokszor nincsenek jellegzetes vagy aggodalomra okot adó tünetei, illetve ezek gyakran csak akkor jelentkeznek, ha a betegség már előrehaladottabb állapotában van. Minél korábban fedezik fel a daganatot, annál nagyobb az esély arra, hogy kezelni is tudják azt.
A petefészekrák kockázatnövelő tényezői
Az első fontos tényező természetesen (mint a legtöbb daganatos betegség esetében) az életkor. A rizikó a legnagyobb az 55 és 64 év közötti hölgyeknél, de ez nem jelenti azt, hogy ennél fiatalabbak vagy idősebbek esetében ne alakulhatna ki a betegség.
A petefészekrákos esetek mintegy 20-25 százalékában a beteg hordozója a BRCA1, illetve a BRCA2 gének mutációjának. Ezek a gének a mellrák esélyét is rendkívüli mértékben megnövelhetik, ezért akinél kialakult mellrák, annál nagyobb a kockázat a petefészekrákra is. A mutációt egyszerű vér- vagy nyálvizsgálattal ki lehet deríteni. Egy másik ismert örökletes rendellenesség, mely növeli a petefészekrák kockázatát, a Lynch-szindróma nevet viseli. A Lynch-szindróma (örökletes nem-polipózisos bélrendszeri daganat – HNPCC) főként a bélrendszeri daganatos betegségekkel függ össze, de nemcsak a vastag- és végbélrák rizikóját növeli meg, hanem a petefészekrák és a méhszöveti daganatok kockázatát is.
Bármely (nevesített vagy sem) genetikai mutációról legyen is szó, a családi halmozódás gyakran megfigyelhető a petefészekrák esetében. Ha tehát valakinek a családjában, a nagyanyánál, az anyánál, a testvérnél vagy akár a gyermekénél előfordult már a betegség, akkor nála is nagyobb lehet a kockázat. A szakemberek szerint azoknál, akiknél nincs családi halmozódás, a rizikó nagyjából 1,4 százalék, míg ha az egyenesági hozzátartozónál volt már ilyen betegség, akkor a kockázat 5%-ra is nőhet.
Mivel a petefészekrák kialakulása szorosan összefügg azzal, hogy hányszor ovulált egy nő életében, a rizikót növeli például az, ha valakinél korán (12 éves kor előtt) jelentkezett az első menstruáció, ha nincs gyermeke vagy viszonylag későn (30 éves kor után) vállalt gyereket, ha soha nem szedett fogamzásgátló tablettát, illetve ha a menopauza később, 50 éves kora után kezdődött meg nála.
Kockázatcsökkentő tényezők
Mint fentebb említettük, az ovulációk száma hatással lehet a petefészekrák kialakulására, így azoknak kisebb az esélye a betegségre, akik többször is szültek, illetve hosszabb ideig szoptattak, vagy akik 26 éves koruk előtt vállalták az első gyermeküket. A fogamzásgátló tabletták is csökkentik a rizikót, hiszen ezek úgy fejtik ki hatásukat, hogy megakadályozzák a peteérést.
A petefészkek, a petevezetékek, illetve a méh eltávolítása egyaránt nagy mértékben csökkenti a rizikót. A szakemberek szerint ezen beavatkozásokat a legjobb 35 éves kor előtt elvégezni, és mint minden műtétnek, ezeknek is lehetnek kockázatai. Éppen ezért rendkívül fontos megbeszélni a kezelőorvossal, hogy javasolja-e a beavatkozást vagy sem.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Alhasi fájdalmak: petefészekciszta vagy petefészekrák okozza?
