Ha egy hónapban több mint 10-szer tapasztalja ezt a tünetet, az petefészekrákot is jelezhet
Sajnos gyakran túl későn derül fény a betegségre, pedig a korai diagnózis a túlélés záloga.
A petefészekrákot gyakran a csendesen gyilkoló betegségek közé sorolják, mert általában csak előrehaladott állapotban diagnosztizálják, így a túlélési esély is jelentős mértékben csökken.
Hogyan deríthető ki mégis időben a petefészekrák?
Mivel nincs olyan szűrővizsgálat, mely a petefészekrák megállapítására irányulna (mint a mammográfia vagy a tüdőszűrés), ezért a petefészek-daganatot gyakran sajnos túlságosan későn veszik észre, mikor a betegnek a gyógyulásra és a túlélésre is kevés esélye van. A petefészekrákot sokáig a "csendes" betegségek közé sorolták, mert a korai szakaszában nincsenek látványos tünetei.
Figyeljünk a testünk jelzéseire!
Bár nincsenek olyan tünetek, melyek egyértelműen jeleznék a petefészket érintő problémát, és a betegség tünetei más panaszokra is utalhatnak, mindenképpen érdemes jobban odafigyelni a testünk jelzéseire. A folyamatosan meglévő, kellemetlen vagy zavaró tünetek, különösen ha több hónapon keresztül tartanak, mindenképpen aggodalomra adhatnak okot. Nemcsak azért érdemes ezekkel orvoshoz fordulni, hogy az esetleges petefészek-daganatot megállapítsák, hanem azért, mert más súlyos betegségekre is utalhatnak!
A petefészekrák korai szakaszában jellegzetes tünet lehet az állandó puffadás és teltségérzet, az étvágytalanság (illetve az, hogy túlságosan hamar jóllakik valaki) és az ebből következő fogyás, az alhasi vagy medencetájéki fájdalom, valamint a megváltozott vizeletürítési szokások (pl. sokkal gyakrabban kell vécére mennünk, esetleg rendkívül sürgető az inger). A szakemberek szerint ha egy hónapban legalább 10-12 alkalommal tapasztaljuk ezeket a tüneteket, akkor indokolt lehet a kivizsgálás. Természetesen, a menstruációs ciklus változásai (pl. a ciklusok közötti vaginális vérzés vagy a korábban óraműpontosságú ciklus rendszertelenné válása) is utalhatnak petefészek-daganatra.
A petefészekrák diagnosztizálása
A korai szakaszban tapasztalható tünetek mellett érdemes az esetleges rizikófaktorokat is figyelembe venni, amikor az orvosi kivizsgálás mellett döntünk. A petefészekrák legfőbb rizikófaktorai közé tartozik például az, ha valakinek nincs gyermeke, illetve ha a közvetlen családjában (anyánál, nagymamánál vagy lánytestvérnél) már előfordult petefészek- vagy emlőrák.
A petefészekrák diagnóziásban rendkívül nagy szerepe van a vérvizsgálatnak, mert a betegséget több, úgynevezett tumormarkerrel is kapcsolatba hozták. Ezek közé tartozik például a CA-125 nevű protein vizsgálata, mely a kutatások szerint a korai stádiumú petefészek-daganatos betegek felének szervezetében emelkedett mennyiségben van jelen (a későbbi stádiumú betegeknél ez az arány 80 százalékra nő).
A szakorvos természetesen a "hagyományos", manuális nőgyógyászati vizsgálatot is elvégzi, emellett transzvaginális vagy medenceultrahangra, CT- vagy MRI-vizsgálatra is szükség van. Amennyiben a hasüregben folyadék gyűlik fel, akkor ebből is mintát vehetnek. Rendkívül fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek a vizsgálatok (illetve a vérvizsgálat) általában együtt sem adnak teljesen pontos diagnózist, a petefészekrák biztos megállapításához.
Összegezve
- A petefészekrák gyakran csak előrehaladott állapotban kerül diagnosztizálásra.
- Nincs olyan szűrővizsgálat, amivel a petefészekrákot korán meg lehetne állapítani.
- Korai tünetek közé tartozik az állandó puffadás, teltségérzet, étvágytalanság, fogyás, fájdalom, vizeletürítési szokások változása.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Rákos elváltozást jelző rövidítések a laborleleten: ezek jelölhetnek daganatot
