Ön mer kérdezni az orvosától?
A MOK alelnöke elmondta, hogy az orvosi kommunikációt csak a legutóbbi időkben kezdték el tantárgyként tanítani az orvosegyetemen.
"Sok múlik az orvos-beteg kommunikáción, ám abban mind a betegek, mind az orvosok részéről van még hová fejlődni” – nyilatkozta dr. Lénárd Rita belgyógyász főorvos, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke és kommunikációs kabinetvezetője a Rákgyógyítás Magazinnak adott interjújában.
Rendkívül fontosnak nevezte, hogy a beteg-orvos kapcsolat régről berögzült alá-fölérendeltségi viszonya helyett partnerségi kapcsolat alakuljon ki, de errre mind az orvosnak, mind a betegnek törekednie kell.
"Nem csak egy szólás, hogy az orvos a szavaival gyógyítani tud. Persze nem kellő odafigyeléssel el is tudja bizonytalanítani a páciensét. Nagyon sokat számít, hogyan szól valaki a betegéhez. A betegelégedettségi felmérésekben a páciensek rendre azt jelzik vissza, mennyire fontos, hogy az orvos köszönjön, bemutatkozzon, ránézzen a betegére, ne csak a monitort bámulja. Ne munkadarabnak, hanem embernek nézze a beteget. Egy ilyen szituációban egy beteg mindennek jelentőséget tulajdoníthat: a testtartásnak, a gesztusoknak, a hangsúlyoknak, minden szemvillanásnak, rezdülésnek.
Ezekből az ingerekből lesz egy benyomása a saját állapotáról, amit akár erősebb információként élhet meg, mint ami szóban elhangzik, mert arra idegességében esetleg nem is tud rendesen odafigyelni. Ehhez képest az orvosi kommunikációt csak a legutóbbi időkben kezdték el tantárgyként tanítani az orvosegyetemen. Indokolt lenne visszahívni a gyakorló orvosokat is időről-időre kommunikációs tréningekre. A kiégés és számos más tényező is állhat a hátterében annak, ha valaki a sokezredik beteg után nem törődik eléggé azzal, miként is csapódnak le a szavai egy páciensben. De szerencsére ez inkább a kivétel, a kollégák többsége odafigyel erre, a betegek pedig ezt értékelik is "- fejtette ki a kamara alelnöke.
Emellett a páciensekek is segíthetik az orvossal való kommunikácót. "Mivel rendszerint időszorításban zajlanak a rendelések, legyenek a betegek felkészültek, hogy ne alapinformációk átadásával teljen az idő. Merjenek kérdezni. Ha valamit nem értettek meg elsőre, merjenek visszakérdezni. Fontossági sorrendben írják le tömören a kérdéseiket és a jegyzetüket vigyék be az orvoshoz, akár adják oda a kezébe. Legyen velük olyan kísérő, akivel utólag meg tudják beszélni az elhangzottakat- javasolja dr. Lénárd Rita. "Nem garantálom, hogy ezzel minden szituációban célt érhetnek, de nagyobb eséllyel választ kapnak a kérdéseikre, ha átgondoltan érkeznek a rendelésre. Ez is egy fontos lépése lehet annak, hogy egy beteg ne csak passzív résztvevőként elszenvedje a kezeléseket, hanem azt érezhesse, hogy aktív részese a saját gyógyításának. Fontos, hogy egy beteg ne érezze magát tehetetlennek. Szinte mindig van lehetőség a mindennapok során tenni a javulásért, legyen szó étrendről, mozgásról, pszichológiai segítségkérésről"- tette hozzá.
A teljes interjú itt olvasható.
Olvasta már?
- Ez a 7 tünet nőgyógyászati daganatokat jelezhet
- Nőgyógyászati tumorok: ezekkel a vizsgálatokkal korán felfedezhetik
- Ezeket a nőgyógyászati rákszűréseket végeztesse el változókorban
- Miért okozhat rákot a HPV-fertőzés? A nőgyógyász válaszol
- Petefészekciszta vagy petefészekrák: így lehet megkülönböztetni
- Ezek a tünetek 3 gyakori nőgyógyászati daganatot jelezhetnek
- Nőgyógyászati daganatok: minden 5. percben diagnosztizálnak egyet
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!