Nyálmirigydaganat: ez a 3 tünet tumor jelenlétére figyelmeztet!

2024.07.08.

Egészségkalauz

nyálmirigy daganat rák nyálmirigy gyulladás tumor szájszárazság szemszárazság fájdalom

nyálmirigyrák nehézkes nyelés daganat tumor

A nyálmirigyrákot eleinte nem könnyű felismerni, de vannak jelek, amik árulkodók lehetnek.

Mi is az a nyálmirigy?

Szervezetünkben a nyálmirigy kezdi meg az emésztés folyamatát azáltal, hogy különböző emésztő enzimeket választ ki a szájüregben. Az enzimek közül az amiláz például a szénhidrátokat, a lipáz pedig a zsírokat bontja, míg a mucin benedvesíti a szájüreget.

A testünkben összesen 3 pár nagy nyálmirigy található, melyek közül egyik pár kétoldalt a fül körül (parotis), a 2. pár az állkapocs alatt (submandibularis mirigy), a 3. pár mirigy egészen a nyelv alatt (sublingualis mirigy) helyezkedik el. Ezen mirigyek közül a legnagyobb kiterjedésű a fültőmirigy. Mindezek mellett érdemes megemlíteni a kis nyálmirigyekről, melyek a garat falában elszórva figyelhetők meg.

Fültőmirigy, nyálmirigy daganatok tünetei, kivizsgálása

A nyálmirigyek daganata rendkívül ritka, az összes daganat kevesebb, mint 2%-a. A nyálmirigy tumorok 80%-a fültőmirigyben található. A fültőmirigy daganatai mind a mirigyek, mind azok kivezetőjáratainak hámsejtjeiből kiindulhatnak. Az elváltozás tartalmazhat porc, illetve csontszerű elemeket is.

Jóindulatú daganatok: Adenoma, Papilloma, Warthin tumor
Rosszindulatú daganatok: Parotis carcinoma, Carcinoma submandibulare, Carcinoma sublinguale

A nyálmirigy tumorok általában lassan növekszenek, eleinte nem okoznak panaszt, gyakran csak véletlenszerűen kerülnek felfedezésre.

Jellegzetes nyálmirigy daganat tünete lehet:

a fájdalom,
a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodása
illetve az arcidegbénulás.

Ilyen diagnosztikai vizsgálatokra lehet szüksége

Szakorvosi vizsgálat
Ultrahang vezérelt aspirációs citológia
Szövettani vizsgálat
CT
MRI
PET-CT

Gyermekkori nyálmirigyproblémák

A nyálmirigy betegségek az élet bármelyik szakaszában megjelenhetnek, de vannak közülük korspecifikusak. Egészen kisgyermekkorra jellemző elváltozás a ranula, mely a mirigyből kialakuló úgynevezett cisztózus elváltozás. A ranula kialakulásának oka, hogy a nyál ürülése akadályozott, mely által a megduzzadt, sérült nyálmirigy körül létrejön a nyállal teli elváltozás. A ranula leggyakrabban a nyelv alatti mirigy körül fejlődik ki, és előfordulhat, hogy beterjed a szájfenék alatti területre is. Utóbbi típusát nevezik diving ranulának. Az elváltozás kezeléséhez sebészi beavatkozás szükséges.

A másik gyermekkorban is előforduló nyálmirigy betegség a parotitis, azaz a fültőmirigy gyulladása. Ennek hátterében legtöbbször bakteriális vagy vírusos fertőzés áll, jellemző tünete, hogy a mirigy duzzadt és fájdalmas lesz. Kezelése során különböző gyulladáscsökkentőket alkalmaznak és szükség esetén antibiotikum kezeléssel egészítik ki. A megfelelő kezelés lényeges a szövődmények, például a tályog kialakulásának elkerülése miatt.

Felnőttkori nyálmirigybetegségek

A felnőttkorban is gyakori elváltozás a nyálmirigy-gyulladás, melynek hátterében állhat fertőzés, illetve nyálkő is. Az idősebbeknél jellemzően a nyálkő a kiváltó ok, jellemzően a fültőmirigyben vagy a submandibularis mirigyben jön létre. A nyálkövesség, azaz a sialolithiasis jellemzően étkezést követően az érintett mirigy megdagadásával és fájdalmával jár. Ilyen esetben a terápia része a kő eltávolítása, kiürítése, melyet segítheti a nyálmirigy masszírozása és a nyálelválasztást fokozó citrom nyalogatása is.

Az idősebb korosztályban, jellemzően 50-60 éves korú nőknél jelenik meg a Sjögren-szindróma, mely számos panasszal járhat. A legtípusosabb tünetei a nyálmirigyek duzzanata, a szemszárazság, égő érzés a szemben, a szájszárazság, mely megnehezíti a rágást, étkezést és a beszédet is.

A Sjögren szindróma egy autoimmun betegség, mely során autoantitestek termelődnek a nyálmirigy és könnymirigy sejtjei ellen, és a sejtek pusztulásával csökken a mirigyek kiválasztása is. Terápiájában fontos szerepet játszanak a műkönnyek, a gyulladáscsökkentők és a szteroidok is.

A nyálmirigy betegségek között lehetnek jó és rosszindulatú tumorok is

A tumorok közül szerencsére gyakoribbak a jóindulatú, azaz benignus elváltozások. A jóindulatú nyálmirigy tumorok leggyakoribb típusa a pleomorph adenoma és a Warthin tumor, melyek elsődlegesen a fültőmirigyben és a submandibularis mirigyben gyakoriak. A rosszindulatú elváltozások nagy része a garat falában található kis nyálmirigyeket érinti, de megjelenhetnek a nagy nyálmirigyekben is.

A nyálmirigy tumorok sokszor tünetszegények, sokszor a növekedésük okoz esztétikai problémát, vagy nyelési nehezítettséget. Kezelésükben a sebészei eljárások és a rosszindulatú nyálmirigy daganatoknál a kemoterápia vagy sugárkezelés jön szóba.

Hogyan diagnosztizálható a nyálmirigy betegség?

A célzott fül-orr-gégészeti és fogászati kivizsgálás nélkülözhetetlen a nyálmirigy betegségek felismerésében. A tünetek függvényében szükség lehet laborra, különböző képalkotó modalitásokra és például a Sjögren szindróma esetében szemészeti kivizsgálásra is.

A nyálmirigyek egyik legegyszerűbb és leggyorsabb vizsgálati módszere a nyaki ultrahang vizsgálat, mely során a nagy nyálmirigyek jól vizsgálhatók és a nyirokcsomók állapotáról is információt kaphatunk, mely a rosszindulatú folyamatok elkülönítésénél kiemelt fontosságú. A nyaki ultrahang vizsgálaton jellegzetes képet mutat a nyálmirigy-gyulladás, a ranula, a Sjögren szindróma is, továbbá a nyálkövek is felismerhetők. Mindezek mellett szükség lehet a szövettan pontos meghatározására, így sokszor a biopsziavétel jelenti a biztos diagnózist, melyet ultrahang vizsgálat mellett végeznek.

Ugyanakkor a tumorok esetében feltétlenül szükséges kontrasztanyagos CT vagy MR vizsgálat is a terime pontos kiterjedésének és a nyirokcsomó érintettség meghatározása céljából.

Mindezek tekintetében elmondhatjuk, hogy a nyálmirigy betegségek sokkal gyakoribbak, mint gondolnánk, viszont nagyobb részük jóindulatú elváltozás. A nyálmirigy betegségek esetében a korai felismerés - a testünk többi megbetegedéséhez hasonlóan - nagyban befolyásolhatja a kezelés sikerességét, emiatt időnként érdemes prevenciós célú fogászati és fül-orr-gégészeti kivizsgáláson, illetve akár nyaki ultrahang vizsgálaton is részt venni.