Mélytanulású mesterséges intelligenciával a daganatos sejtek ellen
A mesterséges intelligencia megbízhatósága egyre növekszik.
Az Európai Akadémia nemrégiben a tagjai közé választotta Horváth Pétert, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóját. Horváth Péter a tumoros megbetegedések diagnosztizálását segítő, mesterséges intelligencián alapuló mikroszkópos rendszer kifejlesztésének elismeréseként kerülhetett a rangos tudományos szervezet tagjai közé. Horváth Péter kinevezését az Európai Akadémia tagjai közé nagy megtiszteltetésként éli meg, de hangsúlyozza, hogy számára ez elsősorban a munkájuk elismerését jelenti, amely jelentős presztízzsel bír.
Sejtszinten a daganatos betegségek ellen
Jelenlegi kutatásai célja, hogy a betegségeket sejtszinten értse meg, különösen a daganatos betegségeket, amelyek egyénenként eltérőek lehetnek. Olyan módszereket fejlesztenek, amelyek képesek egyetlen sejt genetikai tartalmát meghatározni, ezzel segítve a pontos diagnózist és a személyre szabott terápiák kidolgozását.
- Ha nagyobb összefüggésben nézzük, az a célunk, hogy a betegségeket a sejtek szintjén értsük meg. Olyan módszereket fejlesztünk, amelyek egyetlen egy sejtről meg tudják mondani, mi annak a genetikai tartalma. Például egy mikroszkóp segítségével 10 millió darab sejtből kiválasztunk egyet, majd molekuláira szedjük szét, és azt próbáljuk megérteni, hogy az a betegség mitől más, mint a többi, illetve hogyan gyógyítható a leghatásosabban. Tehát kimondottan daganatos betegségekre fejlesztünk olyan módszereket, amelyek segítségével pontosan meg tudjuk mondani, milyen gyógyszerek vagy gyógyszerkombinációk kellenek ahhoz, hogy egyénekre jellemzően tudjuk ezeket kezelni – magyarázza a kutató.
Mennyire megbízható az orvosi területen a mesterséges intelligencia?
A mesterséges intelligencia ezen a területen egyre megbízhatóbbá válik, és már számos esetben túlszárnyalja az emberi szakértelmet, például a bőrgyógyászatban és a daganatos sejtek felismerésében. Horváth Péter karrierje során informatikából, villamosmérnöki és matematikai háttérrel indult, de később a biológiai képfeldolgozás iránti érdeklődés vezette el a bioinformatikához, amelyben most elismert szakember. Jövőbeni céljai között szerepel a precíziós daganatterápiák fejlesztése, valamint a tudománypolitikával való aktívabb foglalkozás, különösen a magyar kutatási rendszerek megújítása érdekében.
- Valójában az orvoslásban sok minden nagyon egzakt, sok minden meg nagyon nem az. Körülbelül 6-7 éve jött ki az első olyan tanulmány, ahol egy AI alapú módszer legyőzte a bőrgyógyászokat a melanóma felismerésében. Azóta működik ez a trend, és a módszer egyre jobb. Míg egy orvos körülbelül 10 ezer esetet lát egész élete során, addig ezekbe a gépekbe milliónyi esetet lehet betáplálni a világ minden részéről. Egy másik példa erre, hogy a segítségükkel 95 százalékos pontossággal meg tudjuk mondani, hogy egy sejt tüdődaganatos-e, vagy amikor leukémiás pácienseknek gyógyszert kell javasolni, akkor is pontos választ ad – fogalmaz Horváth Péter akadémikus.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Hogyan hat a mesterséges intelligencia a gyógyászat jövőjére?
