10 veszélyes tévhit a mellrákkal kapcsolatban – ne dőljön be, ha hallja!
A mellrák az egyik legismertebb és legtöbbet emlegetett daganatos megbetegedés, de még mindig sok a tévhit vele kapcsolatban.
Magyarországon a mellrák a leggyakoribb daganattípus a nők körében, mely évente kb. 2000 életet követel. Ez igen magas szám ahhoz képest, hogy ha idejében felfedezik, 85%-ban gyógyítható. Az orvostudomány még mindig nem tudja pontosan, hogy mitől alakul ki az emlőrák, de a közéletben sok tévhit kering a betegséggel kapcsolatban. Lássuk, milyen tévhitek keringenek a köztudatban vele kapcsolatban.
1. Tévhit: a mellsérülés mellrákot okozhat
Legyen szó autóbalesetről vagy a mellett ért ütésről, a sérülés könnyen okozhat hematómát, vérömlenyt. Ráadásul sérülés, műtét vagy biopszia után a mellszövet hegesedése is előfordulhat, ami megijesztheti az illetőt. Általában ezek a sérülések idővel maguktól gyógyulnak és nem okoznak rákot. Hogy mégis miért hozták összefüggésbe a kettőt? Valószínű azért, mert a sérülés után végzett vizsgálat során előfordulhat, hogy mellrákot fedeznek fel, ami már korábban kialakult.
2. Tévhit: a mellrák gyakoribb a nagyobb mellű nőknél
Nincs összefüggés a mell mérete és a rák kockázata között - bár néha nagyobb kihívást jelenthet a nagyobb mellek vizsgálata. Azonban a sűrűbb szövetű mellekkel rendelkező nőknél 4-5-ször nagyobb a mellrák kialakulásának kockázata.
Így tehát, amennyiben kisebb emlői vannak, akkor is tartson rendszeresen mell-önvizsgálatot, valamint járjon el évenként a szűrésre!
3. Tévhit: a mellrák csak a középkorú vagy idősebb nőket érinti
Míg a legtöbb emlőrákos eset valóban a középkorú vagy idősebb nőknél fordul elő, a probléma ugyanúgy érintheti a fiatalabbakat is. Szakemberek olykor azt tanácsolják, hogy amennyiben valamelyik elsőfokú rokona mellrákban szenved, 10 évvel az ő diagnózisa előtt javasolt elkezdenie a szűrést. Például, ha édesanyjánál 43 éves korában fedezték fel az emlőrákot, úgy ön lehetőleg már 33 éves korától kezdve járjon el szűrésre.
4. Tévhit: ha a családjában nem fordult elő mellrák, akkor önt nem érintheti
Igen sok mellrákkal diagnosztizált embernek nincs ismert családi előzménye. Sokan úgy gondolják, hogy a mellrák örökletes betegség, ám az emlőrákoknak csak körülbelül 5-10%-a örökletes (ami azt jelenti, hogy bizonyos gének mutációi okozzák, amelyek szülőről gyermekre öröklődnek). A mellrákban szenvedők túlnyomó többségének nincs családi előzménye, ami arra utal, hogy más tényezők is szerepet játszhatnak kialakulásában, mint például a környezet és az életmód. Azt azonban hozzá kell tenni, ha volt a családjában ilyen eset, akkor önnél fokozottabb a rizikó.
5. Tévhit: az éves mammográfiás vizsgálatok garantálják, hogy a mellrákot korán felfedezik
Bár a mammográfia a legjobb eszköz a mellrák korai felismerésében, ám sajnos nem 100%-os. Adhat ugyanis álnegatív eredményt: ez gyakoribb azoknál a nőknél, akiknek sűrű a mellszövetük, vagyis náluk az emlők inkább mirigyes és rostos szövetből állnak, mint zsírszövetből. Ez főleg a fiatalabbra jellemző.
6. Tévhit: a mellfájdalom a mellrák egyértelmű jele
A mellfájdalom általában nem mellrák jele - bár nem szabad teljesen kizárni.
Az emlőrák leggyakoribb tünete a csomó, ám tapasztalhat az érintett még duzzadást, szivárgást a mellbimbóiból, a bőr behúzódását, viszketést, a mellbimbója befelé fordulását.
7. Tévhit: minden mellrák egyforma
Az emlőráknak számos különböző típusa van. Az invazív duktális karcinóma (IDC) például a leggyakoribb, összes mellrákos eset 70-80%-át teszi ki .
Emellett létezik még (többek között) gyulladásos emlőrák (IBC), a tripla negatív mellrák (TNBC) és 4. stádiumú áttétes emlőrák is .
A rák típusától a prognózis eltérő lehet.
8. Tévhit: a merevített melltartók mellrákot okozhatnak
Évtizedekkel ezelőtt terjedt a pletyka, miszerint a merevített, dróttal ellátott melltartók rákot okozhatnak, mivel korlátozhatják a nyirokfolyadék áramlását és megnövelhetik a mérgező anyagok felhalmozódását a mellszövetekben. Erre azonban semmi bizonyíték nincs, a nem jól illeszkedő melltartók csupán kényelmetlenséget és duzzanatot okozhatnak.
Tény: Nincs bebizonyított tudományos vizsgálati eredmény, hogy a melltartó viselése növelné az emlőrák kialakulásának kockázatát.
Tipp: Ügyeljünk arra melltartónk kiválasztásakor, hogy az megfelelő méretű legyen, és ne szorítson! A szűk fehérnemű csökkentheti a nyirokáramlást, aminek következtében a méreganyagok felhalmozódnak, ez pedig kedvez a rák kialakulásának.
9. Tévhit: BRCA génmutáció esetén biztosan kialakul a mellrák
Bár valóban fokozott kockázatot jelent, nem törvényszerű, hogy kialakuljon ekkor mellrák. Statisztikák szerint 100 BRCA1 vagy BRCA2 génmutációval rendelkező nő közül körülbelül 50 lesz mellrákos, mire betölti 70. életévét. Amennyiben aggódik, orvosával megbeszélheti a lehetséges megelőző intézkedéseket.
10. Tévhit: az izzadásgátlók és a dezodorok mellrákot okoznak
Folyamatos pletykák keringenek arról, hogy az izzadásgátlók - különösen az alumíniumot tartalmazók - felszívódnak a nyirokcsomókba és bejutnak a mellekbe, növelve ezzel a rák kockázatát. Sokáig úgy gondolták, hogy a hónalj borotválkozása még inkább ront ezen azáltal, hogy apró sebek keletkezhetnek, így még több káros anyag juthat be. Egy másik elmélet szerint az izzadásgátlók a hónalj izzadásának megállításával/csökkentésével megakadályozhatják a mérgező anyagok kiürülését, ezzel is növelve a rák kockázatát. Az American Cancer Society szerint azonban nincs meggyőző bizonyíték az izzadásgátlók használata és a mellrák kialakulása között.
Az emlőrák kiváltó okai
Az emlőrák kialakulásának pontos oka nem teljesen ismert, azonban a valószínűségét növelő, ismert kockázati tényezők az alábbiak:
- Életkor: az életkor növekedésével emelkedik a kockázat.
- Családi kórelőzmény: elsőfokú, illetve másodfokú rokonoknál előforduló emlőrák.
- Kórelőzményben korábban diagnosztizált és eltávolított emlőrák, illetve nem daganatos emlőbetegség.
- Genetika: BRCA1 és BRCA2 gének mutációja.
- Korai (12 éves kor előtti) első menstruáció, késői (55 éves kor utáni) menopauza, első terhesség 30 éves kor után, gyermektelenség.
- Hormonális fogamzásgátló tartós szedése vagy hosszan tartó hormonpótló kezelés.
- Túlzott kitettség ionizáló sugárzásnak.
- Egyéb életmódbeli tényezők: elhízás, alkoholfogyasztás.
A rendszeres önvizsgálat mellett folyamatosan figyeljük a mellünket. Bármilyen szokatlan elváltozást, csomót érzékelünk az emlőn, forduljunk orvoshoz.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Ez a 10 rizikófaktor, amely növelheti a mellrák kialakulásának esélyét
