Nem ellentmondás, csak rosszul tudja: 12 tévhit az emlőrákkal kapcsolatban

2024.03.08.

Egészségkalauz

emlőrák mellrák tévhit mammográfia csomó mell daganat

mellrák, emlőrák, megelőzés, tévhit, ellentmondás, mammográfia, daganat

Rengeteg tévhit és ellentmondás lát napvilágot az emlőrák okaival és megelőzésével kapcsolatban, nehéz eldönteni, kinek lehet hinni.

Például, ha úgy gondolja, hogy csak azért, mert nem fordult még elő a családjában emlőrák, nincs kitéve a kockázatnak, nagyot téved.

Mi okozza a mellrákot?

Az igazság az, hogy még mindig nem tudjuk pontosan, csupán azt, hogy bizonyos tényezők, például az elhízás vagy a túlzott alkoholfogyasztás növelheti a kockázatát. Az emlőrák keletkezésében feltétlenül szerepe van az ösztrogén hormonoknak. A szervezet ösztrogén-terhelése legtöbbször cikluszavarra, az ovuláció elmaradásának hiányára vezethető vissza. A tüszőrepedés elmaradása esetén nem keletkezik sárgatest, a ciklus során csak ösztrogének termelődnek, de progeszteron nem. A fogamzásgátlótabletták és a változókori hormonpótló készítmények esetleges rákkeltő hatása ma is élénk vita tárgya. Léteznek tanulmányok, melyek a hormontabletták rákkeltő hatásáról számolnak be, mások megfigyelései pedig ezek védőhatását igazolják.

Ami biztos, hogy a korai felismeréssel akár teljes gyógyulásra is van esély, ehhez azonban a tévhitek eloszlatásárá is szükség van. A Prevention csapata arra vállalkozott, hogy különválassza a mellrákkal kapcsolatos tényeket és a tévhiteket:

1. tévhit. Az emlőrák nagyrészt genetikai eredetű

Tény: Az esetek mindössze 5-10 százalékát okozzák a BRCA1 és BRCA2 nevű hibás emlőrák gének. Még az olyan nők körében is, akiknek családjában előfordult emlőrák, sok esetet nem a jellegzetes génmutáció, hanem a közös életmódbeli jegyek és a genetikai hajlam kombinációja okozza.

Emlőrák: a járvány alatt se halogasson a gyanús tünetekkel - olvasson tovább!

2. tévhit. A kis mellű nők esetében alacsonyabb a kockázat

Tény: A melltartóméret semmiféle szerepet nem játszik abban, hogy kialakulhat-e valakiben emlőrák. Az emlőrák a lobulusok sejtjeiben fejlődik ki, amiből az emlő méretétől függetlenül ugyanannyi található minden nőben. A lényeg az, hogy minden 40 éven felüli nőnek rendszeres mammográfiai vizsgálatot kell végeztetnie.

3. tévhit. Az emlőrák mindig csomó formájában jelentkezik

Tény: Az emlőrákkal diagnosztizált betegek körülbelül 10 százaléka nem tapasztal csomókat, fájdalmat vagy más jeleket az emlőjében. A megjelenő csomók közül pedig 80-85 százalék jóindulatú. Ettől függetlenül bármilyen tartósan megmaradó csomó vagy tünet megjelenése esetén orvoshoz kell fordulni. Tünetei közé tartozik a kitapintható csomó vagy megkeményedés az emlőben illetve a hónalj környékén, az emlő vagy az emlőbimbó érzékenysége, az emlő vagy az emlőbimbó alakjának megváltozása, váladékozás az emlőbimbóból, valamint vörös, duzzadt vagy hámló bőr az emlőn vagy az emlőbimbón.

4. tévhit. A mammográfia megelőzi vagy csökkenti a kockázatot

Tény: A rendszeres mammográfiai vizsgálatok nem előzik meg és nem is csökkentik az emlőrák kockázatát. Csupán kimutatják a meglévő emlőrákot, amivel körülbelül 16 százalékkal csökkentik a halálozást az emlőrákos betegek körében. Az emlőrák azonban sok esetben már 6-8 éve jelen lehet, mielőtt a vizsgálat kimutatja, ezért nagyon fontos, hogy minden nő évente menjen el orvosához szűrésre, és végezzen önvizsgálatot.

5. tévhit. A mammográfia emlőrákot okoz

Tény: A sugárzás káros hatásainak kockázata eltörpül a korai diagnózis óriási előnyei mellett. A 40 éven felüli nőknek általában azt javasolják, hogy évente végeztessenek mammográfiai vizsgálatot. A sugárzás szintjét hatóságilag szabályozzák, és meglehetősen alacsonyan szabják meg – körülbelül annyi, mint természetes forrásból származó sugárzás 3 hónap alatt.

6. tévhit. A fogamzásgátló tabletták emlőrákot okoznak

Tény: Az orvosok szerint nincs elegendő bizonyíték ahhoz, hogy azt javasolják a nőknek, hogy az emlőrák elkerülése érdekében abbahagyják a fogamzásgátló gyógyszerek szedését. Bár a 90-es években még azt mutatták ki a tanulmányok, hogy a fogamzásgátlót szedők esetében valamivel nagyobb a kockázat, a szakértők hangsúlyozzák, hogy a mai fogamzásgátló készítmények összetétele sokat változott azóta, a többségük sokkal kevesebb hormont tartalmaz. A fogamzásgátlóval összefüggő emlőrák kockázat ráadásul az etnikumtól és az életkortól is függhet, és minden nő esetében más és más.

7. tévhit. A fiatal nőkben nem alakul ki emlőrák

Tény: Igaz, hogy a betegség a változó koron átesett nőkben gyakoribb, mégis bármilyen életkorban jelentkezhet. Az összes emlőrákos eset 25 százaléka 50 éven aluli nőkben alakul ki, és esetükben magasabb a halálozás aránya. Mivel a fiatal nőknek feszesebb a melle, a mammográfiai vizsgálat nehezebben mutatja ki a csomókat, ezért 20 éves kortól érdemes minden nőnek rendszeres önvizsgálatot végeznie, 3 évente orvosi szűrést kérni, 40 éves kortól pedig rendszeres mammográfiai vizsgálatokat végeztetni.

8. tévhit. A dezodorok és izzadásgátlók emlőrákot okoznak

Tény: Ha valaki kerüli ezeket a pipereholmikat, attól még nem szünteti meg az emlőrák kockázatát. 2002-ben a Hutchinson Rákkutató Központ kutatása kimutatta, hogy nincs összefüggés a dezodor illetve izzadásgátló használata és az emlőrák között. A pletykák szerint az izzadásgátlók megakadályozzák a méreganyagok távozását a szervezetből, felgyűlnek a nyirokmirigyekben, ami rákot okozhat. Egy másik vélemény szerint az izzadásgátlóban lévő vegyi anyagok, például az alumínium és a parabének rákkeltők. Eddig azonban egyetlen kutatás sem támasztotta alá ezeket.

9. tévhit. A melltartó viselése növeli az emlőrák kockázatát

Tény: Nincs olyan meggyőző tudományos vagy klinikai bizonyíték, amely alátámasztaná ezt az állítást. Ha a melltartót nem viselő nőkben ritkábban alakul ki emlőrák, ez csak azzal magyarázható, hogy általában soványabbak: az elhízás e ráktípus közismert kockázati tényezője.

10. tévhit. Rákot okozhat, ha valaki a forró autóban hagyott műanyag vizesflakonból iszik

Tény: A pletyka tévesen feltételezi, hogy dioxinok szabadulnak fel a felhevült műanyagpalackból a vízbe. A műanyagok azonban valójában nem tartalmaznak dioxinokat, és a napsugarak nem elég erősek ahhoz, hogy létrehozzák őket. Az egyszer használatos műanyagpalackok többsége polietilén-tereftalátból (PET) készül, amelynek biztonságosságát szigorúan tesztelik. Néhány kutatás szerint hő hatására biszfenol-A szabadulhat fel, amely befolyásolhatja a rák kockázatát. Az a legbiztosabb, ha biszfenol-A mentes műanyagból készült újrafelhasználható palackot választunk.

11. tévhit. Normális lett a mammográfiai vizsgálatom eredménye, ezért nem kell félnem az emlőráktól

Tény: Bár a mammográfia számít a legjobb korai diagnosztikai módszernek, ez sem tökéletes. A tünetmentes nők esetében akár 20 százalékban nem mutatja ki a betegséget. A vizsgálat csak 16 százalékkal csökkenti a nők emlőrák okozta halálozási arányát. Ráadásul azért, mert egy mammográfia negatív lett, attól még később kifejlődhet emlőrák – a jelenlegi irányelvek ezért javasolnak éves vizsgálatot.

12. tévhit. Az emlőrák megelőzhető

Tény: Igaz, hogy bizonyos kockázati tényezőket, például az elhízást és a mozgáshiányt megváltoztathatjuk, még nincs elég információ az emlőrák okáról ahhoz, hogy megelőzhessük a betegséget. A megelőzés lehetőségének kidolgozásához további kutatásokra lesz szükség.

Ezért menjen el emlőszűrő vizsgálatra!

Az emlőrák – a tüdőrák után - a nők leggyakoribb daganatos megbetegedése. Magyarországon évente mintegy 8.000 új megbetegedést és 2.100-2.200 közötti halálesetet tartanak nyilván.

Az emlőrák túlnyomó többsége 50 évnél idősebb nőknél, a havi vérzés abbamaradása utáni életkorban fordul elő, bár az ún. menopauza előtti életkorban is vannak érintettek. Az emlőrák kezdetben nem okoz tüneteket és panaszokat. A gyógyulás esélyei annál jobbak, minél korábban ismerik fel és kezdik meg a daganat kezelését.

Az emlőrák, illetve a rákmegelőző állapotok minél korábbi felismerésében maguk a nők tehetnek a legtöbbet azzal, hogy részt vesznek a felkínált népegészségügyi célú szűrővizsgálaton.

A népegészségügyi célú emlőszűrés a tünetmentes 45-65 év közötti szűrésre jogosult nők kétévenként megismételt mammográfiás emlővizsgálata.

A népegészségügyi célú emlőszűrésre azon 45-65 év közötti nők kapnak meghívólevelet a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ közreműködésével a lakóhelyéhez tartozó mammográfiás központtól, akik a szűrés tervezett időpontját megelőző két éven belül nem vettek részt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által közfinanszírozott emlővizsgálaton.

A szűrés célja, hogy a kifejlődés kezdeti szakaszában lévő tünetmentes szöveti elváltozásokat kimutassa. Ha a szűrés eredménye negatív, az azt jelenti, hogy az emlőrák vagy a rákmegelőző állapot nagy valószínűséggel nem alakult ki a szervezetben. A nemnegatív szűrési eredmény felveti a még nem tapintható emlőrák valószínűségét az emlőkben. Ennek tisztázása céljából további szakorvosi vizsgálatra van szükség. Ha a tisztázó szövettani vizsgálat pozitív, az időben (korai szakaszban) felfedezett és már igazolt elváltozás szakszerű kezeléssel esélyt ad a teljes gyógyulásra.

Az időben történő felismerés és kezelés életmentő lehet! Ha meghívólevelet kap, éljen a szűrés lehetőségével!

Hogyan vehetek részt a szervezett emlőszűrésen?

Hazánkban az emlőszűrés 2002 óta szűrési ciklusonként - 2 évente - biztosított szervezett módon, az 51/1997. (XII.18) NM rendelet alapján a NEAK nyilvántartása szerint jogosult 45-65 év közötti nők számára.

A személyre szóló meghívólevélben szerepel a szűrés pontos helye és ideje, vagy az időpont kérésére szolgáló elérhetőség. A megadott időpontot a felesleges és kényelmetlen várakozás elkerülése érdekében ajánlatos betartani. Lehetősége van a levélben megadott telefonszámon másik, az Ön számára megfelelő időpontot egyeztetni a szűrőközpont elérhetőségén keresztül (a meghívólevél alján található elérhetőségeken időpont módosításra nincs lehetőség).

Hogyan zajlik az emlőszűrés?

Adatfelvétel, kikérdezés, tájékoztatás

A meghívott hölgyet a szűrőállomás páciens felvételi pultjánál szakképzett adminisztrátor fogadja, aki a személyi adatokon kívül néhány kérdést tesz fel, például:

Voltak-e vagy vannak-e emlőpanaszai?
Volt-e a családjában valakinek (édesanyjának, nővérének, nagynénjének) emlőbetegsége?
Részt vett-e már mammográfiás szűrővizsgálaton?
Tudja-e, hogyan zajlik a szűrővizsgálat?

Ezen túlmenően részletes tájékoztatást ad arról, hogyan zajlik a szűrővizsgálat, mire kell felkészülnie, valamint válaszol az esetlegesen felmerülő kérdésekre.

A szűrővizsgálat

A szűrés fizikális vizsgálatból (tapintással megvizsgálják az emlőket) és mammográfiából áll. A szűrés nem fájdalmas, az öltözőben töltött idővel, az adminisztációval és a vizsgálattal együtt, legfeljebb 20 percet vesz igénybe. A vizsgálathoz derékon felül szükséges levetkőznie a hölgynek. Először a mammográfiát végző, szakképzett szakasszisztens tapintásos emlővizsgálatot végez. Ezután a vizsgálandó hölgy a mammográfiás készülék elé áll.

A mammográfia az emlők kétirányú röntgenvizsgálata röntgensugárzással, mely alacsony sugárterhelést jelent. A vizsgáló először az egyik oldali emlőt a készülék plexiüvegből készült emlőtartó lapjára helyezi, majd egy másik plexiüveglapot helyez fölé. A két lap segítségével a mellet kissé összenyomja, és 2 irányból röntgenfelvételt készít, majd ugyanezt az eljárást elvégzi a másik emlővel.

Az emlők ellapítása kissé kellemetlen lehet, de nem fájdalmas. Azért van rá szükség, hogy a röntgenfelvételen az emlőkről egyenletesen éles, tiszta kép készülhessen. (Emlő implantátum nem kizáró tényező, ilyen esetekben a szakszemélyzet egyéni paramétereket állít be a mammográfon.)

Mindez legfeljebb 2-3 percet vesz igénybe. A mammográfiás felvételt az úgynevezett "négyszem-elv" alapján egymástól függetlenül 2 radiológus értékeli, akik közül legalább egyiküknek emlődiagnosztikai jártassági igazolással kell rendelkeznie. Véleménykülönbség esetén tisztázó vizsgálatra van szükség.