Mellékvesekéreg tumor - új azonosítási módszert találtak a Semmelweisen
Már szabadalmi eljárás alatt van a Semmelweis Egyetem Endokrinológiai Tanszékének kutatócsoportja által kifejlesztett, mellékvesekéreg daganatok szövettani diagnosztizálását segítő innovatív eljárás.
A kutatás elnyerte az egyetem innovációs díját is
Átlagosan minden huszadik emberrel fordul elő élete során, hogy a szervezet működésében és a hormontermelésben kulcsfontosságú szerepet betöltő mellékvesében daganat alakul ki, ennek gyakorisága pedig az életkor előrehaladtával nő. E daganatokat gyakorta véletlenül, más betegségek gyanújával végzett képalkotó berendezésekkel történő vizsgálatakor fedezik fel, bár vannak jellegzetes tünetek, amelyek utalhatnak a mellékvese betegségeire is.
Túlnyomórészt hormont nem termelő jóindulatú daganatokról van szó, amelyek egy része alapesetben beavatkozást sem igényel, viszont meglehetősen nehéz annak meghatározása, hogy jó- vagy rosszindulatú daganatot találtak-e az adott páciensnél. Nagyon ritka esetekben előfordulhat, hogy a fellelt daganat rosszindulatú.
A mellékvesekéreg-rák ráadásul meglehetősen agresszív:
az 5 éves túlélési esélye 30 százalék alatti. A felismerését nehezíti, hogy eléggé általános, más betegségeknél is előforduló tünetei vannak. Ilyen például:
- az éjszakai izzadás,
- az elhúzódó láz,
- a fogyás,
- a fáradékonyság,
- előrehaladott állapotban hasra vagy hátra lokalizált fájdalom.
- Esetenként előfordulhat arcra, hasra történő hízás,
- miközben a végtagok elvékonyodnak,
- és a bőr is vékonyabb lesz.
- Jellegzetes tünet nők esetében az addig megszokottnál erőteljesebb szőrnövekedés is.
Mindezek mellett sokféle más endokrinológiai tünetet is okozhat, épp ezért, aki ezen tüneteket tapasztalja forduljon szakemberhez.
A mellékvesekéreg daganat diagnosztizálása nem egyszerű
Jelenleg nincs olyan általánosan használható diagnosztikai eljárás, ami gyorsan és a beteg számára viszonylag fájdalommentesen segítségére lenne az orvosoknak a kórisme felállításában és a kezelés meghatározásában.
Ráadásul a műtét utáni szövettani vizsgálatok is komoly szakértelmet és tapasztalatot igényelnek, és esetenként a patológusoknak is nehézséget okoz e daganatok szövettani vizsgálata. A műtét előtti mintavétel egyelőre nem számít rutineljárásnak, mivel a szövettani vizsgálat nehéz, és kis mennyiségű mintából nem is megbízható.
Ezt orvosolná a Semmelweis Egyetem Endokrinológiai Tanszékén működő kutatócsoportjának molekuláris biológiai felfedezése, amelyet 2022 őszén egyetemi innovációs díjjal ismertek el.
Könnyeb lehet a szövetminta-analízis
Az innováció a műtét utáni szövetminta-analízist könnyíti meg, mivel a kutatócsoportnak sikerült 3 olyan mikroRNS kombinációt azonosítania, amelyek a kivett mintából izolálva megbízhatóan jelezhetik a mellékvesekéreg daganat jó-, vagy rosszindulatúságát” – mondta el dr. Igaz Péter a kutatócsoport és az Endokrinológiai Tanszék vezetője.
Hozzátette: a Semmelweis Egyetemen több mint négy évtizedes hagyománya van a mellékvese daganatos megbetegedéseivel kapcsolatos kutatásoknak, ezért is fordult a figyelem erre a kutatási területre.
A mikroRNS-ek a fehérjét nem kódoló RNS-ek közé tartoznak, viszont nagyon is van biológiai funkciójuk: az RNS-interferencia folyamatán keresztül, azaz a DNS szekvenciájának megváltoztatása nélkül szabályozzák a sejtek funkcióit, és részben ezáltal reagál az emberi szervezet a környezeti ingerek változására.
A jellemzően 19-21 nukleotidból álló mikroRNS-ek nagyon stabil molekulák, biomarkerként való alkalmazhatóságuk pedig az elmúlt évtizedben vált egyre izgalmasabb kutatási területté, ahogyan egyre több mindenre derült fény a fehérjét nem kódoló RNS-ekről és a mikroRNS-ek szervezet működésében játszott szerepéről, illetve ahogy egyre több és több mikroRNS-t – jelenleg emberben mintegy 2500-at – azonosítottak.
– A mintegy két évig tartó kutatás egyik legnagyobb nehézsége a szövetminták beszerzése és elemzése volt – emelte ki dr. Nyirő Gábor biológus, tudományos főmunkatárs, a labormunka irányítója.
A laboratóriumi kutatómunka a Laboratóriumi Medicina Intézet Klinikai Genetikai és Endokrinológiai laboratóriumában folyt
A mellékvesekéreg-rák ugyanis annyira ritka – évente nagyjából 15-20 esetet azonosítanak az országban –, hogy időbe telt a 63 paraffinba ágyazott, formalin-fixált minta beszerzése és kiválogatása a patológiái osztályokról – tette hozzá dr. Turai Péter István PhD hallgató, a Belgyógyászati és Onkológiai Klinika rezidense, aki elsősorban a labormunkával, többek közök a mintákban kimutatható mikroRNS-ek izolálásával és expressziós szintjük meghatározásával járult hozzá a kutatás sikeréhez.
Ezúton is köszönet illeti a Semmelweis Egyetem mindkét Patológiai intézetét a minták rendelkezésre bocsátásáért – hangsúlyozták a kutatók. A szövettani elemzés, illetve a mikroRNS-ek izolálása jelentős részben kvantitatív PCR-vizsgálatokra épült. A korábbi kutatásoknak köszönhetően sikerült 10-15-re leszűkíteni azon mikroRNS-ek számát, amelyeknek közük lehet a mellékvese működéséhez, daganatos megbetegedéseihez.
– Ezekből mesterséges intelligencia segítségével különböző kombinációkat hoztunk létre, és azonosítottunk 24 olyan kombinációt, amelyek 90 százalékos hatékonysággal segítették a jó- és rosszindulatú daganatok közötti különbségtételt – mondta dr. Turai Péter István. Ezt követően a validációs eljárási szakaszban igyekeztek az előfordulási gyakoriságukat a beérkezett minták elemzésével ellenőrizni. A minták között rosszindulatú mellékvesekéreg karcinómák és jóindulatú adenómák is voltak. Végül sikerült meghatároznunk azt, hogy melyik kombinációknál működik annyira jól a minták visszamérése, hogy közel 100 százalékos pontossággal meghatározható, hogy rákos, vagy nem rákos daganatról van-e szó – magyarázta dr. Herold Zoltán biostatisztikus, a Belgyógyászati és Onkológiai Klinika onkológiai részlegének munkatársa, aki a mesterséges intelligencia bevonásával futtatott szimulációkat végezte.
Így sikerült végül háromra redukálni azon kombinációk körét, amelyek kifejezetten a mellékvesekéreg-rák felismerését segíthetik.
A kutatás eredménye lehetőséget ad arra, hogy a későbbiekben akár műtét előtti szövettani vizsgálathoz is használható eljárást dolgozzanak ki, a hosszabb távú cél pedig az, hogy a daganatból a vérbe kiválasztódó, keringő mikroRNS-ekre alapozva a vérből is kimutatható legyen a mellékvesekéreg-rák. Ez kiválthatná a szervből vett minta elemzését is, hiszen egy egyszerű vérvétel sokkal kevésbé fájdalmas vagy kockázatos eljárás lenne.
További kutatási irány lehet a mikroRNS-ekre alapozott vérmintavételes betegségstádium követéshez használatos eljárások kidolgozása is – jegyezte meg dr. Igaz Péter. Ez utóbbit nagyszámú betegminta elemzésével lehet elérni az előzetes vizsgálataik alapján ígéretes jelző molekulának ítélt mikroRNS-ek expressziós szintjének kimutatásával. A minták beszerzése azonban már nemzetközi együttműködést igényel, amit megkönnyíthet, hogy a kutatócsoport 2020-ban elnyerte az Európai mellékvese daganatokat kutató hálózat (ENS@T, European Network for the Study of Adrenal Tumors) kiválósági címét.
Bíznak benne, hogy néhány éven belül sikerül eredményt elérni a hosszabb távú célok esetében is. Emellett fontolgatják azt is, hogy egyéb mellékvese daganattípusok kimutatását célzó eljárások fejlesztésébe kezdjenek.
"2022 elején adtuk be a szabadalmi kérelmünket az egyetem segítségével az általunk azonosított mikroRNS kombinációk rákdiagnosztikai célú hasznosíthatósága iránt” – húzta alá dr. Igaz Péter.
Mi a következő lépés?
Amennyiben lezárul az eljárás, és megkapják a szabadalmi védettséget, akkor jöhet az ipari hasznosítás, feltéve, hogy sikerül olyan gyógyszeripari partnert találni, amelyik lát üzleti lehetőséget egy ritka betegség diagnosztizálásában, és ekkor már a napi klinikai gyakorlatban is alkalmazható lehet. Ehhez az egyetem Innovációs Központjának szakmai támogatására is számítanának.
A kutatás metodológiai részét az egyetemi oktatásban is hasznosítani lehet, emellett pedig a tudományos diákköri munka iránt érdeklődő hallgatók számára lehetnek érdekesek a tanszéken folyó kutatások, illetve maga az endokrinológia, mint szakterület.
„Sokszor a véletlen hozza azt, hogy az ember milyen irányba fog elmenni, én például cukorbetegséggel kezdtem, és nem gondoltam volna, hogy később a tumorokkal foglalkozó kutatási területem lesz majd” – mondta dr. Herold Zoltán, aki szerint óriási fejlődési lehetőségek vannak már a közeljövőben is a mesterséges intelligenciára alapozott diagnosztikában. „Engem eredetileg az immunológia érdekelt, aztán hatodévben a volt II. Belgyógyászati Klinika endokrinológiai osztályára kerültem, és ezzel el is dőlt a szakmai érdeklődésem” – tette hozzá dr. Igaz Péter.
A kutatócsoport legfiatalabb tagja, dr. Turai Péter István pedig egészen a harmadéves kórházi szakmai gyakorlatig patológus szeretett volna lenni, mígnem a napi munka során megtetszett neki a belgyógyászat, és azon belül is az endokrinológia. Szavai szerint a hallgatók számára elsősorban azzal lehet közel hozni ezt a szakterületet, hogy vannak olyan endokrin betegségek, amelyeket a látványosabb fizikális tünetek miatt is könnyebb diagnosztizálni, ez pedig meghozhatja a szakmai érdeklődést is.
Dr. Igaz Péter 2023. április 24-én a Szenior Akadémián tart előadást a mellékvese betegségeiről, „A hormonbetegségekről, fókuszban a mellékvese” címmel.
Olvasta már?
- Endokrin daganat: többféle átlagos tünet jelzi, az ingerlékenység az egyik
- Így jelzi a szem, ha nem működik jól a hormonrendszer
- Ég az arca? A megváltozott bőrszín komoly betegség jele is lehet
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Szapora pulzus és izzadás: van, amikor rosszindulatú daganat okozza - vegye komolyan!
