Melldaganat: ez az új kombináció hatásosabb lehet az előrehaladott emlőrák kezelésében
Az emlőrák a mell rosszindulatú megbetegedése. Európában az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganattípus, mely lényegesen nagyobb százalékban érinti a nőket.
Az emlőrák szövettani eredete és stádiuma szerint, mérete, kiterjedése és elrendeződése alapján is eltérő lehet. A daganatos sejtburjánzás (proliferáció) kiindulási helye alapján az emlődaganatok két fő csoportra oszthatók: a tejtermelő lebenyekből (lobulus) kiinduló ún. lobuláris, és a tejelvezető csatornákból (ductus) kiinduló ún. ductális daganatokra. Az emlőrák egyik csoportba sem sorolható különleges típusa a gyulladásos emlődaganat. Az emlőrákos esetek kevesebb mint 1 százaléka a férfiakat érinti.
Az emlőrák 2022-ben 604 900 megbetegedést és 160 000 halálesetet okozott. Az emlődaganatok 70%-a ösztrogén- és/vagy progeszteronreceptort expresszál, ahol az ösztrogénreceptor (ER) az elsődleges onkogenezist irányító faktor. A PIK3CA és AKT1 mutációk, valamint a PTEN elváltozások gyakoriak, és az előrehaladott HR-pozitív emlőrákos betegek 50%-át érintik.
A Truqap (capivasertib, AstraZeneca) és a Faslodex (fulvestrant) kombinációját olyan ER-pozitív, HER2-negatív, genetikai mutációkkal rendelkező (PIK3CA, AKT1 vagy PTEN) lokálisan előrehaladott vagy áttétes emlőrákos betegek kezelésére használják, akiknél az endokrin kezelés mellett vagy után a betegség kiújult vagy progressziót mutatott.
A capivasertib az AKT fehérjemolekulát célzó AKT-gátló, amely blokkolja annak rákkeltő aktivitását. Szájon át szedik fulvestranttal, egy szelektív ösztrogénreceptor-csökkentővel kombinálva.
Új kezelési metódus
Az Európai Unió jóváhagyása az Európai Gyógyszerügynökség pozitív véleményén alapul, mely a CAPItello-291 vizsgálat eredményein nyugszik, melyet a The New England Journal of Medicine-ben publikáltak.
A vizsgálatba 708 hormonreceptor-pozitív, HER2-negatív emlőrákos beteget vontak be, köztük 289 beteget AKT-útvonal-változással. A résztvevők szövettanilag igazolt betegségben szenvedtek, amely kiújult vagy előrehaladott volt az aromatázgátlóval, CDK4/6-gátlóval vagy anélkül, valamint egy sor kemoterápiával végzett kezelés alatt vagy után.
Egy 3. fázisú, randomizált, kettős vak vizsgálat során bevontuk a hormonreceptor-pozitív, humán epidermális növekedési faktor receptor 2-negatív előrehaladott emlőrákban szenvedő pre-, peri- és posztmenopauzális nőket és férfiakat, akiknél az aromatázgátlóval történő kezelés alatt vagy után kiújulás vagy a betegség progressziója következett be, függetlenül attól, hogy kaptak-e korábban ciklin-dependens kináz 4 és 6 (CDK4/6) gátló terápiát. A betegeket 1:1 arányban véletlenszerűen osztották be capivasertib plusz fulvesztrant vagy placebo plusz fulvesztrant kezelésre. A kettős elsődleges végpont a progressziómentes túlélés volt, melyet a vizsgálatot végzők értékeltek mind az össznépességben, mind az AKT útvonal-módosított (PIK3CA, AKT1 vagy PTEN) tumorokkal rendelkező betegeknél. A biztonságosságot is értékelték.
A vizsgálat kimutatta, hogy a Truqap és Faslodex kombináció 50%-kal csökkentette a betegség progressziójának vagy halálozásának kockázatát a placebo plusz Faslodexhez képest a genetikai mutációval rendelkező daganatos betegeknél (kockázati arány 0,50; P ≤ 0,001; progressziómentes túlélés mediánja 7,3 vs. 3,1 hónap).
A Truqap plusz Faslodex biztonsági profilja megfelelt a korábbi vizsgálatokkal. A Truqapot kapó betegek 13%-ánál jelentkeztek a kezelés abbahagyásához vezető mellékhatások, míg a placebót kapó betegek 2,3%-ánál.
A Truqap az első AKT-gátló, amelyet az EU-ban ER-pozitív, PIK3CA, AKT1 vagy PTEN mutációval rendelkező emlőrákos betegek számára engedélyeztek, hasonlóan az USA-ban, Japánban és más országokban.
Az emlőrák tünetei
Az emlődaganat első érzékelhető tünete az emlőben kialakuló, fájdalmatlan csomó vagy megvastagodott szövet, amelyet a beteg saját maga fedez fel, illetve szűrővizsgálat vagy egyéb okból végzet klinikai vizsgálat során derül rá fény.
A növekedő tumor jelei lehetnek:
- szöveti megvastagodás vagy csomó az emlő(k) területén;
- az emlő(k) méretének vagy alakjának megváltozása;
- váladékozó emlőbimbó (mamilla) (különösen, ha a váladék véres);
- a mellbimbók elváltozását, kifekélyesedését;
- csomó vagy duzzanat a hónaljban;
- az emlő bőrének egyenetlensége, kipirosodása, fekélyesedése;
- az emlő bőrének behúzódása;
- kiütés vagy hámlás az emlőbimbó körül;
- az emlőbimbó alakjának megváltozása (például befelé fordulása);
- az emlőben vagy a hónaljban kialakuló fájdalom, amely nem kapcsolódik a menstruációs ciklushoz.
A fenti tünetek bármelyikének észlelése nem feltétlenül jelenti az emlőrák meglétét, de fontos az alapos kivizsgálásuk.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Melldaganat: hogyan kell végezni a mell önvizsgálatát helyesen?
Forrás:
EMA, Turner NC, Oliveira M, Howell SJ et al: Capivasertib in Hormone Receptor–Positive Advanced Breast Cancer Published May 31, 2023 N Engl J Med 2023;388:2058-2070 DOI: 10.1056/NEJMoa2214131
