Ez a méhnyakrák korai tünete - ezekre figyeljen!
A méhnyakrák kezdeti tüneteit könnyű más problémákkal összekeverni.
A méhnyakrák korai felismerésében komoly problémát jelent, hogy a betegség jellemzően nem okoz észrevehető tüneteket egészen addig, amíg a daganat előrehaladottabb stádiumba nem kerül. A méhnyakrák kialakulása azonban 10-20 évig is eltarthat, így a tünetek általában már csak későn jelentkeznek.
Korai stádiumban a méhnyakrák bár teljesen tünetmentes lehet, ám előfordulhatnak bizonyos figyelemfelhívó jelek is, melyeken sajnos sokan átsiklanak. A késői stádiumú méhnyakrák tünetei ezzel szemben már sokkal jellegzetesebbek.
A méhnyakrák korai felismerésének szinte egyetlen lehetősége emiatt az, ha rendszeresen - lehetőleg évente - méhnyakrák szűrésen veszünk részt.
A méhnyakrák korai tünetei
- A méhnyakrák legelső észrevehető tünete a legtöbb esetben a hüvelyi eredetű vérzés. Ez gyakran nem is magától, hanem a nemi aktust követően jelentkezik!
- A daganat egyik további, korai tünete lehet, ha a hüvelyben, illetve a hüvely körül fájdalmat érzünk a szexuális aktust követően.
- Kellemetlen szagú, sárgás hüvelyi folyás is jelentkezhet, illetve fájdalomérzet a vizelet ürítése közben.
Amennyiben az alábbi tüneteket észleli, és ezek nem magyarázhatók más állapottal, betegséggel, illetve a panaszok a rutinkezelés hatására sem múlnak, felmerülhet a méhnyakrák gyanúja:
- menstruációtól függetlenül jelentkező vagy közösülés utáni hüvelyi vérzés;
- „húslészerű”, bő, kellemetlen szagú hüvelyi folyás;
- alhasi fájdalom, amely jelentkezhet szexuális együttlét közben vagy attól függetlenül;
- vizelet- és székletürítési panaszok;
- indokolatlan fogyás az életmód és a táplálkozás változása nélkül.
Mikor forduljon orvoshoz?
A méhnyakrák korai stádiumban a legtöbb esetben teljesen tünetmentes, azonban ha különösebb ok nélkül jelentkező, elhúzódó, abnormális vérzést tapasztal, mindenképpen forduljon nőgyógyászhoz! Emellett tünetmentesen is ajánlott legalább évente rutin nőgyógyászati vizsgálaton részt venni. A területileg illetékes nőgyógyászati rendelő beutaló nélkül felkereshető.
A méhnyakrák kialakulásának okai
A méhnyakrák az esetek döntő többségében összefüggésbe hozható a HPV okozta fertőzéssel. Amennyiben nőgyógyászati vizsgálat során HPV-pozitív leletet kap kézhez, nem szabad megijedni, wz nem feltétlenül jelent méhnyakrák-megbetegedést.
A legtöbb HPV-törzs ártalmatlan, azonban néhány vírustörzs okozta elhúzódó vagy ismétlődő fertőzés a méhnyak sejtjeinek megváltozott működéséhez, kóros sejtburjánzáshoz, végül méhnyakrákhoz vezethet, így pozitivitás esetén nagyon fontos a törzs meghatározása (tipizálás) és a rendszeres méhnyakszűrésen való részvétel.
A méhnyakrák diagnosztizálása
A méhnyak nyálkahártyája a rák kialakulását megelőzően jól azonosítható rákmegelőző állapoton megy keresztül, ezért a szűrővizsgálatok nagy jelentőséggel bírnak a méhnyakrák felismerésében és korai diagnosztizálásában.
Citológiai mintavétel (Pap-teszt)
Méhnyakkenetvétel során a méhnyak nyálkahártyájáról sejteket távolítanak el egy speciális, kefeszerű eszközzel. A folyamat fájdalommentes.
A levett sejteket citológus vizsgálja meg mikroszkóppal – ennek során jól felismerhetők a HPV-fertőzés jeleit mutató sejtek, a rákmegelőző állapotot mutató súlyosabb hámelváltozások, illetve a kifejlődött méhnyakrákra jellemző abnormalitások. Magyarországon, sok más országhoz hasonlóan, az ún. Bethesda-rendszert használják a citológiai lelet osztályozásában, amely „közös nyelv” a citopatológus és a nőgyógyász között.
A pozitív citológiai lelet még nem egyenlő a méhnyakrák diagnózisával! Ebben az esetben további vizsgálatokra van szükség:
- a fennálló fertőzés kezelése,
- ismételt citológia,
- kolposzkópia (optikai vizsgálat),
- HPV-vizsgálat és tipizálás,
- esetleges szövettani mintavétel.
HPV DNS-teszt, HPV-tipizálás
A méhnyálkahártyáról vett sejtekből molekuláris biológiai módszerrel (PCR) mutatható ki a HPV, illetve jelenléte esetén meghatározható a pontos törzs.
Szűrővizsgálatként önmagában a vírus gyakorisága (és az esetek nagy részében relatív ártalmatlansága) miatt nem célszerű alkalmazni a szexuálisan aktív, fiatal korosztály esetében, de pozitív citológiai lelet esetén érdemes meghatározni a HPV-státuszt.
Kóros citológiai lelet esetén a társadalombiztosítás fedezi a HPV-vizsgálat költségeit, egyéb esetben nem.
Szövettani mintavétel
Méhnyakrák gyanúja esetén igazolni kell a rosszindulatú elváltozás valódi jelenlétét, a szövettani típust és a betegség kiterjedtségét. A mintavétel történhet a méhszáj külső felületéről (punch biopszia), a méhnyakcsatornából nyert szövetkaparék formájában (endocervikális küret), illetve bizonyos esetekben a méhszájból történő, kúp alakú kimetszés formájában (konizáció) – ez utóbbi akár terápiás beavatkozás is lehet, ha lokális a tumor, és nem mutat terjedést a környező szövetekre.
Stádiummeghatározás
Amennyiben a szövettani mintavétel igazolja a méhnyakrákot, a további teendők és kezelési lehetőségek miatt nagyon fontos további lépés a betegség kiterjedtségének meghatározása.
A stádiummeghatározás során alapos nőgyógyászati vizsgálattal a lokális kiterjedtséget, a különböző képalkotó vizsgálatok (ultrahang, CT, MRI, PET-CT) segítségével az esetleges távoli áttétek jelenlétét igazolják vagy zárják ki.
A méhnyakrák kezelése
Amennyiben a méhnyakrákot korai stádiumban diagnosztizálták, műtéti úton akár teljes gyógyulás is elérhető.
Műtét
A kis méretű, jól lokalizált daganatok a méhszáj kimetszésével (konizáció) gyógyíthatók. Egyes esetekben radikális, akár teljes méhet eltávolító műtétre is szükség lehet, ez függ a betegség kiterjedtségétől és a későbbi gyermekvállalás szándékától.
Sugárkezelés
A sugárkezelés önálló kezelésként és kiegészítő terápiaként is alkalmazható, műtéttel vagy kemoterápiával kombinálva.
Kemoterápia
Előrehaladott méhnyakrák esetén a kemoterápiát önmagában, sugárkezeléssel vagy célzott terápiával kombinálva alkalmazzák.
A célzott terápiák a daganat egyéni sajátosságait támadó gyógyszerek, melyek a személyre szabott gyógyszeres terápia lehetőségét nyitották meg. Általában konvencionális kemoterápiás kezelésekkel együttesen alkalmazzák.
Immunterápia
A szervezet saját immunrendszerét támogatja a betegség legyőzésében. Az immunterápiák a konvencionális kemoterápiás és egyéb célzott terápiák sikertelensége esetén alkalmazhatók. Fontos hangsúlyozni, hogy az immunterápia nem egyenlő a köznapi értelemben vett immunerősítéssel!
Összegzés
- A méhnyakrák tünetei nagymértékben eltérnek a betegség korai és késői stádiumában.
- A méhnyakrák korai felismerése nehéz, mivel jellemzően nem okoz észrevehető tüneteket.
- A méhnyakrák kialakulása akár 10-20 évig is eltarthat.
- A méhnyakrák fő okozója az HPV fertőzés.
- A méhnyakrákot általában szűrés során vagy szövettani mintavétellel diagnosztizálják.
Olvasson tovább!
- HPV-fertőzés: hogyan értelmezhető helyesen a lelet?
- Ezt teheti a gyorsan terjedő HPV fertőzés ellen
- Mi jó HPV ellen? Ezt fogadja meg
- Ez a korcsoport a legveszélyeztetettebb, ha HPV fertőzésről van szó
- 7 szabály, hogy erős legyen az immunrendszerünk a HPV-vel szemben
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Ilyenek a méhnyakrák egyértelmű tünetei: 4 jel, amivel orvoshoz kell menni
