Ezek a tünetek a méhnyakrák korai jelei

A méhnyakrák kezdeti tüneteit könnyű más problémákkal összekeverni.

A méhnyakrák korai felismerésében komoly problémát jelent, hogy a betegség jellemzően nem okoz észrevehető tüneteket egészen addig, amíg a daganat előrehaladottabb stádiumba nem kerül. A méhnyakrák kialakulása azonban 10-20 évig is eltarthat, így a tünetek általában már csak későn jelentkeznek.

Korai stádiumban a méhnyakrák bár teljesen tünetmentes lehet, ám előfordulhatnak bizonyos figyelemfelhívó jelek is, melyeken sajnos sokan átsiklanak. A késői stádiumú méhnyakrák tünetei ezzel szemben már sokkal jellegzetesebbek.

A méhnyakrák korai felismerésének szinte egyetlen lehetősége emiatt az, ha rendszeresen - lehetőleg évente - méhnyakrák szűrésen veszünk részt.

A méhnyakrák korai tünetei

• A méhnyakrák legelső észrevehető tünete a legtöbb esetben a hüvelyi eredetű vérzés. Ez gyakran nem is magától, hanem a nemi aktust követően jelentkezik!
• A daganat egyik további, korai tünete lehet, ha a hüvelyben, illetve a hüvely körül fájdalmat érzünk a szexuális aktust követően.
• Kellemetlen szagú, sárgás hüvelyi folyás is jelentkezhet, illetve fájdalomérzet a vizelet ürítése közben.

Amennyiben az alábbi tüneteket észleli, és ezek nem magyarázhatók más állapottal, betegséggel, illetve a panaszok a rutinkezelés hatására sem múlnak, felmerülhet a méhnyakrák gyanúja:

• menstruációtól függetlenül jelentkező vagy közösülés utáni hüvelyi vérzés;
• „húslészerű”, bő, kellemetlen szagú hüvelyi folyás;
• alhasi fájdalom, amely jelentkezhet szexuális együttlét közben vagy attól függetlenül;
• vizelet- és székletürítési panaszok;
• indokolatlan fogyás az életmód és a táplálkozás változása nélkül.

Mikor forduljon orvoshoz?

A méhnyakrák korai stádiumban a legtöbb esetben teljesen tünetmentes, azonban ha különösebb ok nélkül jelentkező, elhúzódó, abnormális vérzést tapasztal, mindenképpen forduljon nőgyógyászhoz! Emellett tünetmentesen is ajánlott legalább évente rutin nőgyógyászati vizsgálaton részt venni. A területileg illetékes nőgyógyászati rendelő beutaló nélkül felkereshető.

A méhnyakrák kialakulásának okai

A méhnyakrák az esetek döntő többségében összefüggésbe hozható a HPV okozta fertőzéssel. Amennyiben nőgyógyászati vizsgálat során HPV-pozitív leletet kap kézhez, nem szabad megijedni, wz nem feltétlenül jelent méhnyakrák-megbetegedést.

A legtöbb HPV-törzs ártalmatlan, azonban néhány vírustörzs okozta elhúzódó vagy ismétlődő fertőzés a méhnyak sejtjeinek megváltozott működéséhez, kóros sejtburjánzáshoz, végül méhnyakrákhoz vezethet, így pozitivitás esetén nagyon fontos a törzs meghatározása (tipizálás) és a rendszeres méhnyakszűrésen való részvétel.

A méhnyakrák diagnosztizálása

A méhnyak nyálkahártyája a rák kialakulását megelőzően jól azonosítható rákmegelőző állapoton megy keresztül, ezért a szűrővizsgálatok nagy jelentőséggel bírnak a méhnyakrák felismerésében és korai diagnosztizálásában.

Citológiai mintavétel (Pap-teszt)

Méhnyakkenetvétel során a méhnyak nyálkahártyájáról sejteket távolítanak el egy speciális, kefeszerű eszközzel. A folyamat fájdalommentes.

A levett sejteket citológus vizsgálja meg mikroszkóppal – ennek során jól felismerhetők a HPV-fertőzés jeleit mutató sejtek, a rákmegelőző állapotot mutató súlyosabb hámelváltozások, illetve a kifejlődött méhnyakrákra jellemző abnormalitások. Magyarországon, sok más országhoz hasonlóan, az ún. Bethesda-rendszert használják a citológiai lelet osztályozásában, amely „közös nyelv” a citopatológus és a nőgyógyász között.

A pozitív citológiai lelet még nem egyenlő a méhnyakrák diagnózisával! Ebben az esetben további vizsgálatokra van szükség:

• a fennálló fertőzés kezelése,
• ismételt citológia, 
• kolposzkópia (optikai vizsgálat),
• HPV-vizsgálat és tipizálás,
• esetleges szövettani mintavétel.

HPV DNS-teszt, HPV-tipizálás

A méhnyálkahártyáról vett sejtekből molekuláris biológiai módszerrel (PCR) mutatható ki a HPV, illetve jelenléte esetén meghatározható a pontos törzs.

Szűrővizsgálatként önmagában a vírus gyakorisága (és az esetek nagy részében relatív ártalmatlansága) miatt nem célszerű alkalmazni a szexuálisan aktív, fiatal korosztály esetében, de pozitív citológiai lelet esetén érdemes meghatározni a HPV-státuszt.

Kóros citológiai lelet esetén a társadalombiztosítás fedezi a HPV-vizsgálat költségeit, egyéb esetben nem.

Szövettani mintavétel

Méhnyakrák gyanúja esetén igazolni kell a rosszindulatú elváltozás valódi jelenlétét, a szövettani típust és a betegség kiterjedtségét. A mintavétel történhet a méhszáj külső felületéről (punch biopszia), a méhnyakcsatornából nyert szövetkaparék formájában (endocervikális küret), illetve bizonyos esetekben a méhszájból történő, kúp alakú kimetszés formájában (konizáció) – ez utóbbi akár terápiás beavatkozás is lehet, ha lokális a tumor, és nem mutat terjedést a környező szövetekre.

Stádiummeghatározás

Amennyiben a szövettani mintavétel igazolja a méhnyakrákot, a további teendők és kezelési lehetőségek miatt nagyon fontos további lépés a betegség kiterjedtségének meghatározása.

A stádiummeghatározás során alapos nőgyógyászati vizsgálattal a lokális kiterjedtséget, a különböző képalkotó vizsgálatok (ultrahang, CT, MRI, PET-CT) segítségével az esetleges távoli áttétek jelenlétét igazolják vagy zárják ki.

A méhnyakrák kezelése

Amennyiben a méhnyakrákot korai stádiumban diagnosztizálták, műtéti úton akár teljes gyógyulás is elérhető.

Műtét

A kis méretű, jól lokalizált daganatok a méhszáj kimetszésével (konizáció) gyógyíthatók. Egyes esetekben radikális, akár teljes méhet eltávolító műtétre is szükség lehet, ez függ a betegség kiterjedtségétől és a későbbi gyermekvállalás szándékától.

Sugárkezelés

A sugárkezelés önálló kezelésként és kiegészítő terápiaként is alkalmazható, műtéttel vagy kemoterápiával kombinálva.

Kemoterápia

Előrehaladott méhnyakrák esetén a kemoterápiát önmagában, sugárkezeléssel vagy célzott terápiával kombinálva alkalmazzák.

A célzott terápiák a daganat egyéni sajátosságait támadó gyógyszerek, melyek a személyre szabott gyógyszeres terápia lehetőségét nyitották meg. Általában konvencionális kemoterápiás kezelésekkel együttesen alkalmazzák.

Immunterápia

A szervezet saját immunrendszerét támogatja a betegség legyőzésében. Az immunterápiák a konvencionális kemoterápiás és egyéb célzott terápiák sikertelensége esetén alkalmazhatók. Fontos hangsúlyozni, hogy az immunterápia nem egyenlő a köznapi értelemben vett immunerősítéssel!

Összegzés

• A méhnyakrák tünetei nagymértékben eltérnek a betegség korai és késői stádiumában.
• A méhnyakrák korai felismerése nehéz, mivel jellemzően nem okoz észrevehető tüneteket.
• A méhnyakrák kialakulása akár 10-20 évig is eltarthat.
• A méhnyakrák fő okozója az HPV fertőzés.
• A méhnyakrákot általában szűrés során vagy szövettani mintavétellel diagnosztizálják.

Olvasson tovább!

• HPV-fertőzés: hogyan értelmezhető helyesen a lelet?
• Ezt teheti a gyorsan terjedő HPV fertőzés ellen
• Mi jó HPV ellen? Ezt fogadja meg
• Ez a korcsoport a legveszélyeztetettebb, ha HPV fertőzésről van szó
• 7 szabály, hogy erős legyen az immunrendszerünk a HPV-vel szemben

Kapcsolódó cikk

Ilyenek a méhnyakrák egyértelmű tünetei: 4 jel, amivel orvoshoz kell menni

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!