Májrák vagy májáttét? Az orvos elmondja, mi a lényegi különbség
Különbséget kell tenni a májban ritkábban kialakuló elsődleges (primer) daganatok és a máshol kialakult tumorokból a májba eljutó másodlagos áttétek (metasztázisok) között.
A daganatos betegségek egy része a szervezetben az idő múlásával az eredeti megjelenési helytől távoli szervekben áttétes tumorokat, szakszóval metasztázisokat képezhet. Szakemberek bevonásával mutatjuk be, milyen orvosi lehetőségek állnak rendelkezésre, hogy az áttétek eltávolításával, terjedésük gátlásával életéveket és gyógyulást is adhatnak a betegeknek.
A májáttét nem májrák!
Az egyik leggyakoribb problémát a májban kialakuló áttétek jelentik, mert azok növekedésnek indulva az egészséges májszövet felélésével, a máj működésének fokozatos gátlásával végzetes szövődményeket okozhatnak.
Májrák: ezekről a tünetekről ismerheti fel
A sebészet, az onkológia és a radiológia összefogásával a korábbinál ma már jelentősen több májáttét eltávolítható a szervezetből, s a műthetetlen esetekben is szélesedett az eszköztár, amelyet be tudnak vetni: a gyógyszeres terápiák vagy az áttéteket roncsoló úgynevezett ablatív módszerek révén ma jóval több lehetőség van a segítségre, mint korábban.
Ez a különbség az elsődleges daganat és a másodlagos áttét között
Alapvető különbséget kell tenni a májban ritkábban kialakuló elsődleges (primer) daganatok és a máshol kialakult tumorokból a májba eljutó másodlagos áttétek (metasztázisok) között.
A másodlagos májdaganatok származhatnak egy közeli szervből, például egy hasnyálmirigyrák vagy epehólyagrák közvetlenül átterjedhet a májra, de a metasztázisoknak – s ez a gyakoribb – távolabbi eredete is lehet: ez esetben a nyirokrendszerbe vagy a vércsatornákba bejutó daganatsejtek jutnak el a májba, majd ott növekedésnek indulnak.
Mi okoz leggyakrabban áttétet?
Májáttétet leggyakrabban vastagbélrák és végbélrák okoz, mivel a hasi szervek felől jövő vénás elfolyás közvetlenül a májon keresztül halad: a máj az első szűrő, ahol fennakadhatnak, kitapadhatnak a ráksejtek.
Májmetasztázist emellett a gyomorráktól az emlőrákon keresztül, a tüdőrákig csaknem mindenféle tumortípus okozhat, a vérképzőrendszerből kiinduló leukémia vagy limfóma ugyancsak érintheti a májat.
Részben az áttétek megjelenésének kockázata magyarázza azt is, miért kell a daganatos betegeknek rendszeresen kontrollvizsgálatokra járniuk: ez ad esélyt arra, hogy egy esetlegesen meginduló áttétes folyamatot minél korábban felfedezzenek, s kezeljenek.
Előfordulhat az is, hogy nem tudnak a daganatos betegségről, s a májelváltozásra derül fény hamarabb, például egy más okból végzett képalkotó – ultrahang, CT, MRI – vizsgálattal. Ekkor újabb vizsgálatok, illetve a májból vett citológiai minta révén igyekeznek felkutatni az elsődleges tumort, ez ugyanis döntően befolyásolja mind a kezelést, mind az életkilátásokat.
Meg kell operálni, amit lehet
Csaknem minden rákbetegségre igaz: a legjobb esély a gyógyulásra akkor van, ha sikerül megakadályozni az áttétek kialakulását, illetve ha mégis megjelenik a metasztázis, akkor azt sebészileg úgy el lehet távolítani a szervezetből, hogy nem marad sehol daganatszövet.
A májáttétek kezelése alapvetően a sebészeteken történt évtizedekkel ezelőtt is, s ebben máig sincs változás: a betegségnek akkor legjobbak a kilátásai, ha az áttét műthető
– jelenti ki prof. dr. Lázár György, a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikájának igazgatója Jelentős változás abban állt be, hogy ma több májáttét operálható meg, mint korábban.
– Régen úgy tartottuk, hogy ha a májnak a 40-50 százalékát el kellene távolítani a tumor miatt, vagy nem egy-két helyen összpontosul a májáttét, akkor kizárt az operáció, mert túl kevés ép májszövet maradna, s az már nem tudná biztosítani a méregtelenítést. Ellenben ma már több olyan beavatkozás létezik, amelyek révén az előrehaladottabb esetekben is eséllyel vehetjük fel a harcot – utal a fejlődésre a sebész professzor, majd a részletekbe is beavat.
Korszerűbbé váltak a diagnosztikus eljárások és a műtéti technikák
Jobban megtervezhetőbbek, s kivitelezhetőbbek lettek az operációk. Végeznek például több lépésben is műtéteket: először az egyik májlebenyből távolítják el az áttétet, ezután 4-6 hetet adnak a gyorsan újratermelődő májszövet regenerálódására, majd a másik májlebenyből is kimetszik az áttétet.
Az intervenciós radiológia eszköztárát bevetve olykor arra is nyílik lehetőség, hogy megnöveljék a máj méretét, s ezzel biztosítsák, hogy elegendő ép májszövet maradjon a műtét után is.
Ekkor a májkapu gyűjtőerének részleges elzárásával (vena porta embolizáció) elérik, hogy a máj daganatosan érintett, megműtendő lebenyébe kevesebb, míg az egészséges részébe arányosan több vér, ezáltal több tápanyag áramoljon – ennek következtében a beteg májlebeny megkisebbedik, az ép lebeny pedig néhány hét alatt akár jelentős mértékben is megnövekedhet, s így biztonságosabbá válhat a műtét.
Lázár György kiemeli: abban, hogy ma több májáttétes beteg megoperálható, határozott szerepe van az onkológia fejlődésének is: a gyógyszeres terápiák révén ugyanis olyan páciensek is műthető állapotba hozhatók, akiknél ez korábban elképzelhetetlen volt.
Összegzés
- Az elsődleges (primer) májdaganatok és a más szervekből átterjedő másodlagos májáttétek között különbséget kell tenni.
- A májáttétek növekedése fokozatosan gátolja a máj működését, és súlyos szövődményeket okozhat.
- Vastagbélrák, végbélrák, emlőrák és tüdőrák is okozhat májmetasztázist.
- A májáttétek kezelése alapvetően a sebészeteken történik, és ma sokkal több májáttét operálható, mint korábban.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Agresszív májrák: ezek a jelek még időben figyelmeztethetik a terjedésére!
