Májrák: információk és sajtóbeszélgetés a szakértőkkel
A májrák az egyik legagresszívabb daganatos betegség: diagnózisa után sokszor csak hónapjai vannak hátra a betegeknek. A magyarázat: túl későn látja orvos a májukat, amikor a sebész már nem tudja a tumort eltávolítani. A betegeknek ekkor az életesélyeit az növelheti, ha célzott onkológiai kezelést kapnak. Sokkal kevesebb betegnek szabadna Magyarországon májrákban meghalnia. Becslések szerint 800 ezer – 1 millió embernél állhat fenn az egyik leggyakoribb májbetegség, a májzsugor (májcirrózis), amely minden egyes évben 6000-8000 ember halálát okozza. Magyarország az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a májcirrózis miatti halálozásban ezzel a világelsők között van.
A májzsugorodás gyógyíthatatlan, legfeljebb lefolyása lassítható, a cirrózist kiválthatja a hepatitis B vagy hepatitis C vírusfertőzés, a rendszeres alkoholfogyasztás, a penészgombák által termelt aflatoxin a növényi élelmiszerekben. A kitettséget növeli a cukorbetegség és az elhízás (zsírmáj), fokozzák a kockázatot egyes örökletes betegségek, vegyszerek és egyes gyógyszerek hosszú távú hatásai, például a testépítők által használt anabolikus szteroidok. Egyszerre több kockázati tényező jelenléte – különösen közömbösséggel párosulva – többszörösére növeli a veszélyt.
A krónikus Hepatitis B és C fertőzés az egyik leggyakoribb és legfontosabb rizikófaktora a májrák kialakulásának. A statisztikák azt mutatják, hogy a betegség megfelelő kezelése és követése nélkül négy hepatitis B hordozó közül egy májrákban vagy májcirrózisban fog meghalni. A világban a májrák fő kiváltó oka a Hepatitis B és C okozta májkárosodás: a világszerte előforduló májrákos esetek 78 százaléka hozható a vírusfertőzéssel összefüggésbe. A WHO adatai szerint a Föld lakosságának harmada – kb. 2 milliárd ember – fertőződött meg Hepatitis vírussal (összehasonlításul: a HIV fertőzöttek száma kb. 40 millió), jelenleg pedig több mint félmilliárd ember él krónikus Hepatitis B vagy Hepatitis C fertőzéssel.
A májcirrózis nyomán a májban göbök jelennek meg, s a betegség a máj szerkezetének visszafordíthatatlan átépülését okozza. A májzsugorodás megnevezés megtévesztő lehet, ugyanis nem az egész máj zsugorodik (a kiterjedése sokszor inkább növekszik), hanem a májnak a működő, tehát a szervezetet méregteleníteni képes része lesz egyre kisebb. A májcirrózis egy kritikus mértéket elérve önmaga is sok – akár végzetes – szövődmény kialakulásához vezethet, a májelégtelenség vagy vérzések kialakulása mellett az egyik ilyen szövődmény lehet a rosszindulatú májrák. A májrák az esetek 80-90 százalékában évek óta fennálló májcirrózis talaján alakul ki.
A májbetegek gondozása részben az alapellátás, tehát a háziorvos feladata, ezen felül az országban a hepatológiai centrumokban gondoskodnak a betegek szakorvosi ellátásáról. A háziorvosoknak a túlzott alkoholfogyasztás visszaszorításában és a Hepatitis-elleni védőoltások alkalmazásában is van szerepük (elsődleges prevenció). Ha viszont már kialakult egy májbetegség, azért kell tenni, hogy ne váljon súlyosabbá, s minden szükséges beavatkozás időben megtörténhessen (másodlagos prevenció). A májcirrózissal diagnosztizált betegeket félévente ellenőriznie kell a háziorvosnak, ennek része a hasi ultrahangvizsgálat is. Laborvizsgálatoknál gyanúra adhat okot a májfunkciós értékek eltérése is.
A hasi ultrahang egyik legnagyobb előnye, hogy nincs hátránya: nem jár sugárzással, bármennyiszer ismételhető, előkészületet nem igénylő, rövid ideig tartó, fájdalmatlan, költségkímélő, azonnali eredményt adó diagnosztikai módszer. Egy komplex hasi ultrahangvizsgálat során a máj mellett az epehólyag, a hasnyálmirigy, a vesék és mellékvesék, a lép, a húgyhólyag is áttekinthető, nőknél a petefészkekről, férfiaknál a prosztatáról is kép nyerhető. Az ultrahang nem a legjobb felbontású képalkotó módszer, ám alkalmazhatóságának széles skálája miatt általa a jó- és rosszindulatú elváltozások egy jelentős része már akkor felfedezhető, amikor az még nem okoz semmilyen panaszt.
Azoknál a májbetegeknél, akik folyamatos háziorvosi gondozás alatt állnak, számottevően nagyobb esély van arra, hogy egy kezdődő májrákot korábbi stádiumban ismerjenek fel, s lehetőség legyen a betegséget meggyógyító (szakszóval kuratív) terápiára. Előrehaladott májdaganatok esetén az orvosi eszköztár az állapotjavító (szakszóval palliatív) kezelésre tud szorítkozni. Ebben az esetben az onkológiai kezelés azt célozza, hogy az állapot minél tovább stabil maradjon, s a beteg tovább élhessen.
A felfedezett májrák kezelésében az onkológus, a sebész, a radiológus összehangolt munkájára van szükség. A májrákra is igaz: az időben felfedezett daganat megműthető, ezt addig kell és lehet megtenni, amíg a tumor nem terjedt szét a szervezetben. Az operációval eltávolítható és el nem távolítható daganatos folyamatra ugyanakkor egyaránt igaz: az idejében megkezdett onkológiai terápia számottevően jobb életkilátásokat jelent, mintha a halogatás vagy éppen a betegségtől való félelem miatt túl későn fordul orvoshoz a beteg.
Milyen sors vár valakire, ha májrákos?
Nemcsak a kocsmajárókat fenyegeti a daganatos betegség
– A kocsmák törzsközönségénél sokkal több embert fenyeget a májbetegség, csak hajlamosak vagyunk ezt elbagatellizálni, s azt gondolni, csak a másik ember iszik sokat – fogalmazott dr. Vajer Péter, az Oktató Családorvosok Magyarországi Kollégiumának (OCSMK) elnökhelyettese a májrák hazai előfordulásáról tartott budapesti sajtótájékoztatón. Hozzátette: egy laborvizsgálat, majd egy egyszerű ultrahangvizsgálat nyomán sokkal hamarabb rá lehetne bukkanni azokra a betegségekre, amelyek akár sokáig lappanghatnak tünet nélkül a szervezetben, s már túl későn okoznak panaszokat, azaz adnak jelt magukról. De nem elég, hogy ezt az orvosok tudják: a pácienseken is múlik, hogy mennyire partnerek saját életük megmentésében, s a háziorvosuknál járva akár önmaguk kezdeményeznek-e kivizsgálást.
– Nem mindegy mekkora betegutat kell megtennie az embereknek, amíg eljutnak a megfelelő kivizsgálásokra, majd szükség esetén megkapják a kezeléseket, amelyek megmenthetik, illetve meghosszabbíthatják az életüket – erősítette meg az elhangzottakat prof. dr. Bodoky György, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) tiszteletbeli elnöke. Elmondta: sokkal több májrákos beteget meg lehetne gyógyítani, ha időben kezdenék el a terápiát.
Miért olyan sok a halálos betegség?
– A májrákból a végleges gyógyulás nem lehetetlen: ehhez elsősorban az kell, hogy akkor vegyünk észre egy tumort, amikor az sebészi úton teljesen eltávolítható, s még nem adott áttéteket. Ha erre már nincs lehetőség, különféle intervenciós radiológiai technikákkal még mindig lehetséges a májdaganat mechanikai pusztítása. Emellett a gyógyszeres terápia is sokat fejlődött: ma a májrákos betegek már tablettában is hozzájuthatnak a célzott onkológiai kezeléshez, amely révén életkilátásaik javulhatnak – tette hozzá Bodoky György. A professzor a májrák tragédiájának nevezte, hogy miközben ennél a betegségnél pontosan tudható, hogy a Hepatitis vírusfertőzés vagy az alkohol okozta májcirrózisban szenvedőknél a legnagyobb a valószínűség a májdaganatos betegség megjelenésére, ennek ellenére az esetek jelentős részében túl későn diagnosztizálják a bajt. Ha a rizikócsoportba tartozók eljutnának rendszeres ultrahangvizsgálatra, sokkal kevesebben halnának meg közülük májrákban.
Meddig kapnak gyógyszert a rákbetegek?
– Aggodalommal tölt el bennünket a gyógyszerpiac jövője Magyarországon – jelentette ki dr. Gerhard Waltl, a Bayer Hungária Kft. ügyvezető igazgatója. Hozzátette: a Széll Kálmán Terv jelentős összegeket von el az egészségügytől, a gyógyszerkasszától – a megszorítások különösen az innovatív készítmények befogadását és felhasználását érintik, jelentős mértékben rontva ezáltal a lakosság gyógyulási esélyeit.
– A gyógyszeripar és mi is szeretnénk az egészségügyi ágazatnak és az állami biztosítónak is megbízható partnere lenni. A gyógyszerek ártámogatásának megszerzése érdekében az EU-n belül Magyarországon forgalmazzuk a legalacsonyabb áron a gyógyszereinket és gyakran még ebből az árból is adunk különböző kedvezményeket az OEP-nek. Mindezt tesszük azért, hogy minél több rászoruló minél hamarabb kaphassa meg a terápiás előrelépést nyújtó, új gyógyszereket. Az innovatív gyógyszergyártó vállalatok szerint viszont elérkezett az a pont, amelyen túl a gyógyszerkassza további elvonásai már nem pusztán a gyártók működésére lesznek hatással, hanem veszélybe sodorják a betegek gyógyszerellátásának biztonságát is – fogalmazott Gerhard Waltl.
Nem elég a kórházban gyógyítani
– Nem elég kezelni a betegséget, magával a beteggel is foglalkozni kell. A tudatos beteg jobban gyógyulhat, mert ismeri a lehetőségeket, ismeri a jogait, s tudja hová fordulhat akkor, amikor az egészségügy útvesztőjében elakad. Bár a rákkal mindenkinek a saját harcát kell megvívnia, az országszerte működő betegklubok, sorstársközösségek tagjai jobb esélyekkel indulnak, mert ők mind betegtársaikra, mind az egyesületeket segítő patronáló orvosokra és nővérekre támaszkodhatnak – mondta Bajorné Lobenwein Beáta, a Magyar Rákellenes Liga Rákellenes Általános Szolgálatának vezetője.
Megjegyezte: a betegklubokba járó páciensek sokkal kisebb arányban lépnek ki a daganatellenes kezelésekből. – A sorstársak segítségével könnyebb elviselni a betegség tudatát, átvészelni a mellékhatások okozta nehézségeket, hinni abban, hogy lehetséges a javulás, s az erőfeszítések nem hiábavalók. A klubokban óriási erőt ad azoknak a jelenléte, akik már hosszú évek óta maguk mögött tudhatnak egy daganatos betegséget – tette hozzá Bajorné Lobenwein Beáta.
Nem tudják a rákbetegek mi vár rájuk
– Sajnos a betegek nagyobb részébe tartozók nem jutnak el betegklubokba, nincsenek egyetlen civil szervezetnek sem a látóterében, így sokkalta kiszolgáltatottabbnak érzik magukat az egészségügyi ellátórendszerben – mondta B. Papp László, a Rákgyógyítás Magazin és www.rakgyogyitas.hu portál szerkesztője. A Daganatos Betegek Gyógyításáért és Rehabilitációjáért Alapítvány által 2006 óta működtetett honlap és 2008 óta kiadott ingyenes, országos civil újság jellegzetessége, hogy egyetlen hirdetésnek, reklámnak sem adnak helyt. Az elmúlt években több mint 4 ezer levelet válaszoltak már meg a rákról, amelyek anonim formában mind elérhetők az interneten.
Amint B. Papp László forgalmazott, a betegektől és hozzátartozóktól érkező kérdések egyik legnagyobb tanúsága: az érintettek és a családtagok gyakran nem értik leleteiket, nem értik mi és miért történik velük, s kétségbeesetten próbálnak információkhoz jutni – gyakran beleszaladva így olyan tévhitekbe, amelyek tovább ronthatják a testi-lelki állapotukat. A visszajelzések alapján a rákbetegek sokszor bizonytalanságban, megválaszolatlan kérdések tömkelegével mennek haza a kórházból vagy a rendelőből, mert nem volt idejük kérdezni, illetve nem volt lehetőségük visszakérdezni.
További információk:
B. Papp László
rakgyogyitas@gmail.com
www.rakgyogyitas.hu
