Szűrővizsgálat nőknek: ez a 9 vizsgálat típus a legfontosabb!

2024.05.18.

Egészségkalauz

szűrővizsgálat rákszűrés méhnyakszűrés szűrés emlőrákszűrés vastagbélrák-szűrés

legfontosabb szűrővizsgálat típus nőknek

A gyógyításában a felfedezés ideje mindig meghatározó a betegség kimenetelére - menjen el a szűrésekre!

A nőket érintő daganatos megbetegedések világszerte több millió életet követelnek évente, és hazánkban is a vezető halálokok közé tartoznak. A rendszeres szűrővizsgálatok célja, hogy az esetleges elváltozásokat időben felfedezzék, még azelőtt, hogy a klinikai tünetek megjelennének. Minél korábbi stádiumban sikerül ugyanis diagnosztizálni a daganatot, annál hatékonyabb lehet a terápia és annál jobbak a beteg túlélési esélyei.

A legtöbb esetben, akár kampányszerűen, csak egy-egy szervet vizsgálnak. A komplex nőgyógyászati rákszűrés során egyszerre végzik az emlő, a méhnyak, a petefészek, a méhtest daganatos betegségeink szűrését. Az alapos vizsgálat során ellenőrzik a vagina és a vulva állapotát is. A komplex nőgyógyászati szűrővizsgálatot érdemes a menstruációs ciklus közepére időzíteni, ilyenkor pontosabb, megbízhatóbb eredményeket kaphatunk, és az emlők sem olyan érzékenyek.

Nők esetében ezek a legfontosabb szűrővizsgálatok

emlőszűrés,
méhnyakszűrés,
vastagbélszűrés,
csontsűrűségmérés (ODM),
bőrvizsgálat,
laborvizsgálat,
kardiológiai vizsgálat,
tüdőszűrés,
szemészeti szűrővizsgálat.

Emlőszűrés

Az emlőket és a hónaljakat 20 éves kor felett havonta ajánlott áttapintani.
Évente egy alkalommal jelenjen meg nőgyógyászati szűrővizsgálaton.

A mellrák megelőzését szolgáló emlőszűrést leggyakrabban röntgennel (mammográfiával) végzik. Az országosan szervezett szűrés keretében a 45–65 éves korosztályba tartozó hölgyek 2 évente kapnak meghívót szűrővizsgálatra. 20–45 éves kor közötti életkorban az emlő szűrővizsgálatát tapintással és ultrahanggal javasolt végezni.

Méhnyakszűrés

Az első nőgyógyászati vizsgálat egészséges nők esetében a nemi élet megkezdése után ajánlott részt venni méhnyakszűrésen.

Amikor a nemi szerveket a nőgyógyász manuálisan és műszerrel is megvizsgálja, hüvelyi ultrahangot is végez. A citológia, azaz a méhnyakrák szűrővizsgálata a nemi élet megkezdésétől vagy 18 éves kortól évente ajánlott.

A humán papillomavírus kimutatására szolgáló HPV-tipizálás elvégzésére akkor kerül sor, ha a citológiai lelet rendellenes sejteket ír le, amelyek felvetik rákmegelőző állapot gyanúját.

Vastagbélszűrés

A vastagbél daganatos megbetegedéseit az esetek nagy részében későn diagnosztizálják, mert nem okoznak tipikus, jól felismerhető panaszokat, pedig kialakulásuk korai felismeréssel megelőzhető.

A vastagbélrák szűrése 40 éves kortól javasolt azoknak, akiknek a családjában már előfordult béldaganat,
illetve akiknél korábban vastagbélpolipot vagy vastagbélgyulladást diagnosztizáltak.
50 év felett mindenkinek ajánlott kétéves rendszerességgel a vastagbélszűrés, mert a vastagbéldaganatos esetek száma 50 éves kor felett ugrásszerűen megnő.

A vastagbélrák szűrővizsgálata kétlépcsős:

Először a széklet rejtettvér-tartalmát ellenőrzik laboratóriumban általában 3 különböző mintában. A kezelőorvos rektális digitális vizsgálatot is végezhet, hiszen a vastagbéldaganatok jelentős hányada a végbélben helyezkedik el.
Amennyiben a székletvérvizsgálat eredménye vagy a rektális vizsgálat eredménye pozitív, az orvos gasztroenterológushoz küldi a pácienst kolonoszkópos vizsgálatra (vastagbéltükrözés). A vizsgálat során az orvos vékony száloptikás eszközt vezet a végbélen át a vastagbélbe, amely segítségével áttekinthető a végbél és a vastagbél fala.

A vastagbéldaganatok többsége úgynevezett vastagbélpolipokból alakul ki, amelyek a tükrözés során fájdalommentesen eltávolíthatók.

A vizsgálat része lehet még a CT-kolonoszkópia is, amely egy hasi és kismedencei CT-vizsgálat is.

Csontsűrűségmérés

Csontsűrűségmérés (oszteodenzitometria – ODM) a csontok ásványianyag-tartalmának mérésére szolgál. A csontveszteség mindkét nemnél az 50-es éveikben kezdődik, de a nőknél gyorsabb ütemű a változókori hormonszintváltozás miatt.

A vizsgálat elvégzése – és kétévenkénti (esetenként háromévenkénti) ismétlése – javasolt a csontritkulás gyanúja esetén, valamint az 50 év feletti nőknek, illetve mindazoknak, akiknél fennállnak a csontritkulás rizikófaktorai:

alacsony kalciumbevitel,
dohányzás,
túlzott feketekávé-fogyasztás,
mozgásszegény életmód,
hormonális problémák,
genetikai hajlam,
vékony, magas testalkat,
cukorbetegség,
máj- vagy vesebetegség,
csontritkulást okozó gyógyszerek szedése.

Bőrvizsgálat

Az utóbbi időszakban sokszorosára növekedett a bőrdaganatok gyakorisága. Az egyik legrosszindulatúbb daganatos betegség a melanoma, amelynek kialakulásában – a világos bőr és hajszín mellett – a bőrön jelentkező nagy mennyiségű anyajegy is rizikófaktort jelent. A rendszeres orvosi anyajegyvizsgálat és önvizsgálat lényegesen megnöveli a melanoma és más rosszindulatú elváltozások időben történő felismerését, ami nagy esélyt jelent a gyógyulásra.

Az anyajegyeket javasolt évente egyszer bőrgyógyásszal megvizsgáltatni (dermatoszkópos szűrővizsgálat); nagyszámú anyajegy esetén félévente; az önvizsgálatuk pedig havi rendszerességgel ajánlott. Az anyajegy színbeli, méretbeli vagy alakbeli változása esetén azonnali bőrgyógyászati vizsgálat szükséges.

Az ABCDE angol betűmozaik az önvizsgálat alapjait tartalmazza:

A: asymmetry – aszimmetria; szabálytalan alakot jelent.

B: border – határ; a melanomának a jóindulatú elváltozások egy részével szemben elmosódott, szabálytalan határai lehetnek.

C: color – szín; a terület pigmentáltsága, a bőrdaganatok többféle pigmentet tartalmazhatnak.

D: diameter – átmérő; aggodalomra adhat okot, ha az anyajegy 6 mm-nél nagyobb.

E: evolving – kialakulás, fejlődés; ha az anyajegy változik, növekszik, a felszíne érdessé, szárazzá válik, viszketni, esetleg vérezni kezd, orvoshoz kell fordulni.

A bőrdaganatok megelőzése érdekében 50 faktoros naptejjel ajánlott védekezni a nap káros UV-sugarai ellen, és kiemelten fontos a leégés elkerülése.

Laborvizsgálat

Általában évente egyszer javasolt rutin vér- és vizeletvizsgálatot végeztetni, de különböző betegségek fennállása esetén gyakoribb laborvizsgálatra is szükség lehet.

A háziorvos a kapott eredmények alapján ítéli meg, hogy szükség van-e további szakorvosi vizsgálatokra, esetleg gyógyszeres kezelésre.

Kardiológiai vizsgálat

A szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága a 40 év felettiek körében jelentősen emelkedik, ezért fontos a szívműködés zavarainak feltérképezése szűrővizsgálattal. Az orvos összetett rizikófelmérést végez, és a kockázati tényezők figyelembevételével

elhízás,
dohányzás,
magas vérnyomás,
magas koleszterinszint,
ülő életmód

A vizsgálatokat egyéb vizsgálattal egészítheti ki – EKG, Holter-EKG, ABPM-vizsgálatok –, illetve szükség esetén a háziorvos kardiológus szakorvoshoz irányíthatja a beteget.

Tüdőszűrés

A tüdőszűrő vizsgálat fiatalabb életkorban 3-5 évente, 40 év felett évente javasolt a tüdődaganatok felismerése érdekében, különösen dohányzók esetében. A szűrőmódszer nem alkalmas a korai tüdődaganat kimutatására, ezért fokozott kockázat esetén alacsony sugárdózisú CT-vizsgálat javasolt.

Szemészeti szűrővizsgálat

A rendszeres szemvizsgálat és szűrés panaszmentesség fennállása esetén is javasolt, mert fényt deríthet olyan elváltozásokra, amelyek majd csak később okoznak problémát (például cukorbetegség, magas vérnyomás). A szűrés látásélesség-vizsgálatból, színlátásvizsgálatból és mikroszkópos szemvizsgálatból áll.

Egyéb javasolt vizsgálatok 45 év feletti nők esetében:

pajzsmirigy-ultrahangvizsgálat,
hasi ultrahangvizsgálat,
kismedencei ultrahangvizsgálat,
nyaki erek vizsgálata Doppler-ultrahanggal (érelmeszesedés okozta érfali egyenetlenség, szűkület felderítésére),
tumormarkerek vizsgálata daganat gyanúja esetén.