Ez a 6 tényező hajlamosít leginkább a vastagbélrák kialakulására

2024.05.06.

vastagbélrák vastagbélrák tünetei rizikófaktorok vastagbélrák kezelése polipok rák Daganatos betegségek

bélrák vastagbélrák daganat tumor rizikófaktor

Számos olyan kockázati tényező létezik, amely igazoltan fokozza a vastagbélrák kialakulásának kockázatát.

A vastagbéldaganat kifejlődésének pontos folyamata nem ismert, azonban igazoltan szerepe van az idősebb életkornak (50 év felett fokozódik a kockázat) és a gyulladásos bélbetegségeknek. A vastag- és végbéldaganatos esetek 25 százalékában fennáll a családi halmozódásnak (genetikai hajlam), míg az esetek 75 százaléka szórványosan jelentkezik, tehát genetikai meghatározottság nem áll a daganat kialakulásának hátterében.

Vastagbélrákra hajlamosító tényezők

1. Polipok a kórelőzményben

A vastagbélrák gyakran egy speciális polipból indulhat növekedésnek, amely polipok lényegében a bélfal belső felszínén létrejövő szövetnövedékek. Az ún. adenomatózus polipokból gyakrabban alakulhat ki a vastagbélrák.

Általában mondható, hogy minél nagyobb az adenomatózus polip mérete, annál nagyobb a valószínűsége, hogy daganatsejtet is tartalmazhat. 2 cm-nél nagyobb átmérőjű polip esetén kb. 40% a rákos elfajulás valószínűsége. A polipok számával is arányosan nő a daganatos betegség valószínűsége.

Egyes populációkban ahol örökletes az ún. APC-gén (adenomatosus polyposis coli-gén), serdülő- és ifjúkorban gyakori az adenomatózus polipok kialakulása. A betegség neve FAP (familiáris adenomatózus polyposis). Időbeni diagnózis és kezelés nélkül náluk sokkal korábban kialakulhat a vastagbélrák, mint a népesség egészében általában.

2. Gyulladásos bélbetegség (IBD)

A belek gyulladásos megbetegedései, mint a colitis ulcerosa és a Crohn-betegség, szintén növelik a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. Colitis esetén magasabb a kockázat, és függ annak súlyosságától, valamint attól, hogy mekkora bélszakaszt érint az adott betegben, és milyen régóta áll fenn a betegség. Pl. 30 évnél régebben fennálló colitis ulcerosa esetén több, mint 30% a valószínűsége, hogy abból vastagbélrák fejlődhet ki. A betegség érintette bélszakaszon ún. dysplasiás (abnormális) sejtek fejlődnek, amelyek rákmegelőző állapotot jelentenek.

3. Rákbetegség a kórelőzményben, családi halmozódás

Nagyobb a kockázat, ha az illető korábban már szenvedett egyéb rákbetegségben (pl. emlőrák, petefészekrák, méhrák). A családi halmozódás jelentős kockázati tényező. Az FAP (familiaris adenomatózus polyposis) gén gyakorisága 1:10.000-hez, míg a HNPCC (hereditary nonpolyposis colorectal cancer, örökletes nem-polipos vastagbélrák) gének előfordulása 1:200-1:400 arányú, tehát ez utóbbi gyakorinak számít.

4. Környezeti hatások

Ázsiában, Afrikában, és Dél-Amerikában alacsonyabb a vastagbélrák-előfordulás kockázata. Érdekes, hogy ha alacsony kockázatú régiók lakosai emigrálnak, más területre költöznek, az ottani régió vastagbélrák-kockázata fog náluk is érvényesülni. Ez az észlelés is alátámasztja a környezeti hatások szerepét.

5. Étrendi tényezők

A zsírokban és koleszterinben gazdag étrend is fokozhatja a vastagbélrák kialakulásának kockázatát.

6. Dohányzás

Vizsgálatok szerint a dohányzás – hosszú távon – fokozhatja a vastagbélrák-kockázatot. Megfigyelték, hogy a dohányzás korai abbahagyásával a kockázat is csökken.

Megelőzhető a vastagbéldaganat?

A bélrendszeri daganatok kialakulásának esélye számos életmódbeli tényezővel csökkenthető. Az egészség megőrzése érdekében megfontolandók, beépítendők az alábbiak.

Helyes életmód: ide tartozik a rendszeres fizikai aktivitás (legalább napi 30 perc mozgás), a lelki egyensúly megteremtése és a hatékony stresszkezelés, a testsúly kontrollja, a rendszeres napi ritmus kialakítása, a nyugodt éjszakai alvás (lásd még: Egészséges alvási szokások).

Kiegyensúlyozott étrend: lényeges a sok zöldség és gyümölcs, valamint teljes kiőrlésű lisztből készült kenyérfélék, tésztafélék fogyasztása; szárnyasok, halhús, olívaolaj, valamint savanyított tejtermékek bevezetése. Lényeges, hogy a lehető legkevesebb tartósítószert és vegyszert tartalmazzák ételeink. Bőséges folyadék fogyasztása javasolt, amely legalább napi két liter víz. Kerülendők a füstölt húsok, sertészsír, margarin, magas cukor-,vagy sótartalmú, feldolgozott élelmiszerek, melyek igazoltan növelik egyes krónikus, illetve daganatos betegségek kialakulásának kockázatát.