Ki miben hisz? Mi értelme a betegségnek?

Eredetükben, előírásaikban, tanításaikban sok-sok különbség felfedezhető a világvallások között, ám vannak olyan alapvető és egyetemes emberi értékek, amelyek nemcsak attól függetlenek, hogy ki melyik vallás gyakorlója, hanem attól is, hogy hívő-e valaki vagy sem. A Rákgyógyítás magazinnak keresztény püspökök, zsidó rabbi, buddhista szerzetes és iszlám vallási vezető is beszélt arról, saját kultúrája mit tart a betegségekről. Az elmondottakból az tükröződik: a gyógyítás és az orvostudomány tiszteletében, a betegek iránti kötelességekben, a reményben és a vigaszban nagyon is hasonlóak az elvek. Arra is fény derül: a ma oly népszerű színes magazinok életmódtanácsainak többsége nem modern találmány, a történelmi egyházak szent könyvei több száz évvel ezelőtt sem írtak mást.

A betegség eredete

Miért lettem beteg? Sokszor elhangzik ez a kérdés hangosan vagy önmagunkban. Nem volt másként ez a régi kultúrákban sem. A betegségekhez sokszor társultak különféle hiedelmek: volt amire áldásként, másra átokként tekintettek, s eszerint tisztelték vagy közösítették ki a betegeket is. Ma már sok kérdésre kaphatunk orvosi választ, illetve tudományos magyarázatot a genetika, az életmód, a környezeti ártalmak vagy a fertőzések szerepéről, ám sokan keresnek a bajok mögött mélyebb okokat. Ezek feltárására a pszichológiát vagy a vallást hívják segítségül, hogy fel tudják dolgozni a velük történteket, s lelki támaszra találjanak a mindennapokban.

Összetartás a közösségben

– A muzulmán vallás a betegséget nem tekinti ördögi dolognak vagy isteni csapásnak – jelenti ki Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség vezetője. – A Korán tanítása szerint Allah mindenkinek kijelölte földi élete hosszát, ez pedig egy olyan időpont, amit nem ismerünk ugyan, ám ember által megváltoztathatatlan, egyetlen perccel sem lehet megrövidíteni vagy meghosszabbítani. A végzet tudata viszont nem azt jelenti, hogy nem kell küzdeni a betegséggel, s a beteg, az orvosa vagy a családtagok lemondhatnak a gyógyításról.

– A betegség ellen harcolni, az emberi életet a legvégsőkig óvni és menteni kell, amíg Allah erre lehetőséget ad. Az iszlámmal kapcsolatban sok tévhit kering, pedig az emberi élet számunkra óriási érték: az arab világban már a középkorban is működtek közkórházak, tehetséges fiataljaink pedig ma is világszerte tanulnak az orvosi egyetemeken, hogy elsajátítsák a tudomány legjavát – folytatja Bolek Zoltán. – Ugyan a vallás a mértékletes életmódra és az egészség védelmére szólít fel, a beteg emberről nem gondoljuk, hogy a betegsége valamilyen bűnéért lenne a büntetése, sőt a ragályos kórok áldozatait mártírnak tekintjük, akik elszámoltatás nélkül bejuthatnak a paradicsomba.

A muzulmán emberek körében a szolidaritás fontos érték és követelmény: a mecsetben is kihirdetik, ha a közösség valamelyik tagja súlyos beteg és kórházba kerül. Bolek Zoltán egy Ausztriában élő hittársuk példáját említi: a férfi a közelmúltban agyvérzés miatt került kórházba, s néhány nap alatt több mint százan meglátogatták, olyanok is, akiket azelőtt nem is ismert. Ahol működik ez az összetartás, ott ez nagy erőt adhat a bajba került embernek.

Kutatják a betegségek okait

– Minden történésnek, így a betegségeknek is megvan az oka, ám a magyarázatokat és ezzel együtt a gyógymódot nem csak a biológia szintjén keressük, hanem a tudatban is – említi a buddhista filozófia egyik alaptételét Pressing Lajos, a Magyarországi Buddhista Misszió vezetője. Amint fogalmaz, a buddhizmus lényege nem istenhit, hanem a szenvedések elkerülésére és a boldogságra való törekvés. Maga Buddha sem isten vagy isten földi megtestesülése volt, hanem egy halandó ember, aki legyőzte önmagában az elvakultságot és a szenvedélyt, s ezzel még életében elérte a tökéletes boldogság, a Nirvána állapotát.

A buddhisták nem utasítják el a nyugati orvostudományt, ám azon belül sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek az ősi természetgyógyászati tapasztalatokra és a lélek gyógyítására. A betegségeket a testi és a lelki egyensúly megbomlására vezetik vissza, ezért vallják: nem elég a tüneteket kezelni. Mivel a betegséget kiválthatják az emberben lévő mindennapi feszültségek és a lélek belső konfliktusai is, ezeket kell feltárni és orvosolni. (A buddhista tanításokat, a relaxációt vagy a meditációt a pszichológusok is alkalmazzák: például a budapesti Tűzmadár Házban a daganatos betegeknek hittől és vallástól függetlenül rendszeresen szerveznek olyan tanfolyamokat, ahol megismerkedhetnek e tanok alapjaival, s különféle praktikus gyakorlatokkal.)

– A buddhizmus alapvetően a helyes élet tudománya. Az elmúlással pedig azért foglalkozunk, mert az sok mindent jó perspektívába állít: az élet végességének tudata megtanít okosabban, szebben, bölcsebben és jobban élni. Létezésünk minőségét ugyanis az határozza meg, mennyire veszünk el a lényegtelen, felszínes dolgokban vagy ehelyett képesek vagyunk-e tudatosan jelen lenni a saját életünkben – fogalmaz Pressing Lajos. Meggyőződésük szerint az erkölcsileg negatív tettek a világban szenvedést, a pozitívak boldogságot eredményeznek.

Mivel a buddhisták az újjászületésben hisznek, a betegséghez vezető rossz cselekedeteket nem feltétlenül a beteg mostani életében keresik. Ám azzal, hogy valaki most elszenvedi a bajt, a vezeklés által tisztábbá, jobb emberré válhat. Ez a tétel pedig egy hívő buddhistának még a betegség miatti kétségbeesés közepette is kitartást és lelkierőt nyújt, mert értelmet ad a megpróbáltatásoknak.

A cikk folytatását ld. a oldalon!