Két módszer, amit bármikor bevethet a méhnyakrák ellen

2022.10.01.

méhnyakrák méhnyakrák szűrés HPV HPV-vakcina oltás védőoltás

A méhnyakrák a nőket érintő második leggyakoribb daganattípus, ami ma már szinte teljesen megelőzhető lenne. Miért fontos a rendszeres méhnyakrák szűrés? Mutatjuk!

A HPV-vakcina és a méhnyakrák megelőzése

Az emlőrák után a méhnyakrák a második leggyakoribb női daganattípus. Magyarországon mintegy 1000-1200 új megbetegedést diagnosztizálnak, és közel ötszáz életet követel itthon minden évben. Még mindig magasnak mondható ez a szám, mivel a méhnyakrák okozta halálesetek ma már közel 100%-ban megelőzhetőeklennének.

A daganat kialakulásáért a humán papillomavírus (HPV) rákkeltő típusai felelősek. A vírus nagyon gyakori, a szexuális életet élő nők közel 80 százaléka és a férfiak fele legalább egyszer megfertőződik vele élete során. A legtöbb esetben a fertőzés gyorsan és viszonylag tünetmentesen elmúlik, hogyha azonban hosszú hónapokig, vagy akár évekig is fennáll, abból daganat alakulhat ki.

A méhnyakrák az egyetlen olyan gyakori rákos megbetegedés, amit ma már közel 100 százalékban meg tudunk előzni, arendszeres szűrés és a HPV elleni védőoltás együttesen jelentik a legbiztosabb védelmet. Sajnos Magyarországon nagyon kevesen vesznek részt méhnyakrák szűrésen, pedig ha korai stádiumban észreveszik jelentősen megnövekszik a gyógyulás esélye.

Mikor van szükség méhnyakrák szűrésre?

Általánosan elmondható, hogy az első rákszűrésre 18 évesen kerül sor, vagy 1-2 évvel a nemi élet megkezdése után. Ezután kétévente végzendő, még akkor is, ha már nem élünk szexuális életet - hiszen az életkor előrehaladtával a kockázat nő. Becslések szerint a méhnyakrákkal diagnosztizált nők legalább 50%-a 50 év feletti.

A menopauza után is ajánlott a rákszűrés egészen 70 éves korig, ezután a kezelőorvos javasolhatja a további szűrések mellőzését. Teljes méheltávolítás után nem szükséges a rákszűrés elvégzése, de fontos, hogy erről konzultáljon orvosával.

Kinek kell gyakrabban méhnyakrák szűrésre járnia?

Gyakrabban kell rákszűrésre járniuk, akiknek nagyobb a méhnyakrák kialakulásának kockázata. A kockázat magasabb, ha:

dohányzik
korán kezdte a nemi életet, főleg ha több partnere volt;
olyan férfipartnere volt, akinek megelőzően több partnere volt;
volt nemi betegsége, különösen olyan, amit vírus okoz, mint például genitális szemölcs (human papilloma vírus, HPV), vagy genitális herpesz;
legyengült az immunrendszere, pl. HIV fertőzés miatt vagy szerv transzplantáció után; vagy
megelőzően volt pozitív rákszűrése.

Mi történik, ha rendellenes eredményt kapunk?

Ha a lelet pozitív, próbáljunk nem aggódni - 10 vizsgálatból legalább egyszer előfordul, hogy rendellenes sejtek láthatóak. Ennek több oka is lehet, legtöbbjük nem súlyos, tehát a lelet értelmezése és az esetleges további teendők elvégzése végett keressük fel orvosunkat.

Méhnyakrák szűrés alkalmával már a korai stádiumú változásokat is észlelhetőek a méhnyakon. Ezek az elváltozások később akár rákos sejtekké is alakulhatnak, de ha korán felismerik őket; kezelhetőek. Mint ahogy sok egyéb szűrővizsgálat, a citológiai mintavétel sem 100 százalékos pontosságú. Előfordulhat, hogy a levett minta nem tartalmazza az abnormális sejtet, vagy nehezen vizsgálható, mert vért vagy nyákot tartalmaz.

Méhnyakrák szűrés és védőoltás

Az éves szűrés mellett a megelőzés másik nagyon fontos pillére a védőoltás, ami azt akadályozza meg, hogy tartós HPV fertőzés alakuljon ki. Ma már nemcsak tinilányoknak, hanem felnőtt érett nőknek is ajánlott, abban az esetben is, ha korábban volt HPV fertőzés. A HPV elleni oltást a fiúknak is érdemes megfontolni, mert ugyan ritkábban, de náluk is okozhat betegséget a HPV.

A szűrésen és a védőoltáson kívül számos további lehetőség segítheti a megelőzést (HPV teszt, otthon végezhető teszt, biomarker vizsgálat) és a gyógyulást (biológiai terápia előrehaladott stádiumban). Szűrést ma már a nőgyógyászok mellett védőnők is végeznek.