Átváltozhat egy jóindulatú tumor rosszindulatú daganattá?
Itt a válasz a sokak által feltett kérdésre.
A rosszindulatú tumorokra a legtöbben félelemmel gondolunk, de mi a helyzet a jóindulatú daganatokkal? Kezelni kell, vagy inkább hagyjuk békén?
A jóindulatú daganatok olyan sejtcsoportok, sejtburjánzások, melyeknek nincs semmilyen funkciója a szervezetünkben. A rosszindulatú daganatokkal ellentétben a jóindulatú tumorok nem képesek más szerveket megtámadni, vagyis nem képeznek áttéteket, egy helyre koncentrálódnak. Szintén különbség a jó- és rosszindulatú daganatok között, hogy a jóindulatú tumor általában jóval lassabban növekszik, és a tumorsejtek is eltérnek a jó-, illetve a rosszindulatú daganatokban.
Meg kell ijednünk a jóindulatú daganatoktól?
A legtöbb ember nehezen tudja elképzelni, hogy egy daganat "jóindulatú" is lehet, a daganatról a legtöbben azonnal a súlyos, gyakran halálos következményekkel járó betegségre asszociálnak: kemoterápiára, hajhullásra, fájdalomra, komoly műtétekre. A jóindulatú daganatoknak (közvetlenül) nincsenek ilyen szövődményei, de ez nem jelenti azt, hogy tökéletesen "ártatlanok" lennének, vagyis nem szabad, hogy a jóindulatú elnevezés megtévesszen minket. Ezekkel ugyanis igenis foglalkozni kell!
Mit okozhat?
Egyrészt, bár a legtöbb esetben szinte észrevétlen a jóindulatú daganat, előfordulhat, hogy a megnövekedett "sejttömegnek" negatív, kellemetlen, időnként kifejezetten fájdalmas hatásai lehetnek. Például nyomhatják az idegeket, elzárhatják a vér útját a szövetektől, így azok akár visszafordíthatatlanul károsodhatnak is. Más testnedveket, például epét szállító vezetékeket is érinthetnek a jóindulatú daganatok, és ha elzárják azt, könnyen igen súlyos betegség lehet a szövődmény.
Az endokrin rendszert érintő jóindulatú daganatok, vagyis amelyek a hormontermelő mirigyeken, mirigyekben nőnek, akár bizonyos hormonok túltermeléséhez, így a hormonrendszer érzékeny egyensúlyának felborulásához, sőt betegségekhez is vezethetnek (például az agyalapi mirigy daganata a kortizol túltermelődését, illetve úgynevezett Cushing-kór is okozhat, mely testsúly növekedéssel, fáradékonysággal, a kognitív képességek romlásával és menstruációs zavarokkal is együtt járhat).
Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy néhány jóindulatú daganat idővel rosszindulatúvá is válhat. Éppen ezért, amennyiben a szervezetünkben jóindulatú daganatot fedeznek fel, még akkor is érdemes rendszeresen ellenőriztetni azt az orvosunkkal, ha a daganat nem okoz kellemetlen tüneteket. Jellegzetes példája ennek a bélrendszerben kialakuló polip.
Jóindulatú daganat: kezelni kell vagy hagyjuk békén?
Mivel a jóindulatú daganatok igen sokfélék lehetnek, a kezelésükkel kapcsolatban mindig mérlegelni kell. Vannak olyan jóindulatú daganatok, melyek nem okoznak tüneteket és rendkívül kicsi az esély arra, hogy rosszindulatúvá váljanak. Ezekkel általában nem kell semmit csinálni, azon kívül, hogy rendszeresen ellenőriztetjük őket.
Más esetekben, ha a tumor fájdalommal vagy más tünettel jár együtt, illetve, ha nagyobb az esélye annak, hogy rosszindulatúvá váljanak, általában a műtéti úton való eltávolítás mellett döntenek a szakemberek. Lehetőség van a jóindulatú daganat gyógyszerrel történő kezelésére is, ritkábban pedig kemo- vagy sugárterápiát is alkalmazhatnak a daganat ellen.
Összegezve
- A jóindulatú daganatok nem képesek más szerveket megtámadni.
- A jóindulatú tumorok lassabban növekszenek.
- A jóindulatú daganatok is okozhatnak káros hatásokat, pl. idegnyomást vagy vérút-elzáródást.
- Néhány jóindulatú daganat idővel rosszindulatúvá válhat.
- A kezelés mindig mérlegelést igényel: lehetőség van gyógyszeres, sugár- vagy kemo-terápiára, valamint műtéti eltávolításra is.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Húgyhólyagrák: ez a jelölés a leleten áttétet jelent
